PERLAKI JENŐ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Székely Zoltán becslése meglepően erős a korrupciót illetően. Nekem sincsenek illúzióim, bevallom őszintén, én azonban azt a megtakarítást becsültem körülbelül 40 milliárdra, amit a törvénymódosítás nyomán tudunk majd elérni. Mindenesetre azt gondolom, hogy a Közbeszerzések Tanácsa és a döntőbizottság azzal a munkahipotézissel, hogy az első évek a tanulás évei voltak, és talán még ma is ezeket az éveket tapossuk, károkat okozott. Károkat okozott, mert meg merték csinálni a nyilvánvaló törvénysértéseket. Magam is beszéltem több olyan ajánlattevővel, akinek a kezében ott a bizonyíték, és azt mondja, hogy mit fogok én azzal nyerni, ha odaadom a bizonyítékot, és meglesz az eljárás. Lesz nekem abból több megrendelésem? Nem, legfeljebb kiközösítenek maguk közül az ajánlattevők.

A Közbeszerzések Tanácsa beszámolói napnál világosabban mutatják azt, hogy a hivatalból indult eljárások száma nincs arányban azzal, hogy mennyi törvénysértés van. Azt sem mondom, hogy látens, mert ott van, az emberek szeme láttára történik, csak eddig nem vették a fáradságot arra, hogy megindítsák az eljárásokat. Megjegyzem, a Számvevőszék beszámolóiban is említés történik a közbeszerzések vizsgálatáról, de ott sem látom, hogy ahol problémákat találtak, ott megfelelő eljárások indultak volna.

Önök emlékeznek arra, hogy amikor a szervezett bűnözésről, a büntetőeljárásról beszélünk - vagy a halálbüntetéssel kapcsolatban -, felmerül, hogy a bűncselekmény esetében a lelepleződéstől való félelem az, amelynek visszatartó ereje van, és nem annyira a büntetés súlyossága. Nos a lelepleződésnek sem volt igazán nagy a kockázata, meg a büntetéseknek sem, mert a bírságok összege jelentéktelen volt, személyes bírságot pedig nem szabtak ki. Óriási, milliárdos tételek esetén 10-20 milliós összegek meg sem kottyantak az ajánlatkérőnek adott esetben.

Azt gondolom, hogy itt valami igazán nincs rendjén; egyébként fokmérője annak is, hogy ezek a fajta intézmények is mennyire tartják be a szabályokat. Egészen pontosan azt akarom kifejezni, hogy hozhat a parlament olyan szabályt, amit ha kényelmetlen végrehajtani egy jegyzőnek adott esetben egy önkormányzatban, vagy nagyon sok munkát jelentene a Közbeszerzések Tanácsának, és ennek nincs szankciója, ha elmarad, nem kéri senki számon, sőt még dicséreteket is kapnak nagy általánosságban a parlament vagy az önkormányzatok színe előtt, akkor elég keveset fognak ebből érvényesíteni.

Azt gondolom, hogy nem azért születnek a törvények e Ház falai között, hogy aztán engedjük azt, hogy az ellenőrzés hiányosságai folytán vagy magának az arra hivatott szervezetnek az engedékenysége folytán ennyire szabadjára engedjük azokat, akik szeretnének személyes hasznot húzni, vagy csak szeretnének elfogultak lenni bizonyos ajánlattevőkkel kapcsolatban. Azt gondolom, hogy a felállítandó bizottságnak az lesz a célja, hogy a Közbeszerzések Tanácsa elé nagyon gyorsan tükröt fog tartani, és nagyon gyorsan kontrasztok fognak fellépni azzal kapcsolatban, hogy eléggé figyelemmel voltak-e az eseményekre avagy nem.

Az a vita, hogy milyen jövedelme legyen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének, itt most nem játszik nagy szerepet. De szeretném jelezni, hogy az államigazgatásban különösen - és azon belül a fegyveres testületeknél - a jövedelmi viszonyok bizonyos nehézségeket okoznak, de akkor nem ezt az egyet kell rendezni, hanem egyébként kell rendezni majd a viszonyokat, de nincs közvetlen összefüggés a teljesítmény és a bérezés között ezen a területen.

Még egyszer összefoglalva: azt szeretném kifejezni, hogy nagyon jó kezdeményezésnek tartom Székely képviselő úr ezen indítványát, és ahogy a közbeszerzési törvény módosításához meglehetős egységben léptek fel a különböző pártokhoz tartozó képviselők, úgy gondolom, hogy a bizottság felállításával kapcsolatban is hasonló véleményeket fogunk kapni, és remélem, hogy támogató szavazatokat is.

Köszönöm. (Taps.)

Forrás: parlament.hu