NÉMETH ZSOLT, az MDF képviselőcsoportja részéről: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényjavaslat előterjesztője arra vállalkozott, hogy a jogi szabályozás révén elősegítse a tulajdon védelmét, és hozzájáruljon a közlekedés biztonságának növeléséhez. Az új jogszabály széles tömegeket érint, a javaslatban deklarált célok megvalósításának igénye a polgárok körében egyre erősebben, nap mint nap érezhető.

A bűnözés, a lopás egyik legsajátosabb formája a gépkocsik eltulajdonítása. Az ellene való védekezés komplex, összehangolt intézkedést igényel. Az elővigyázatosabb, gondosabb tulajdonosi magatartás, a védekezés állandó technikai fejlesztése mellett, a bűnüldöző szervek hatékonyságának növelése érdekében jelentős változtatásokra van szükség a gépjárművek nyilvántartásával kapcsolatos rendszerekben is. A pontosabb, gyorsabb adatszolgáltatást biztosító, alaposabb, sokrétűbb nyilvántartás kialakítása során azonban tekintettel kell lenni az adatvédelemmel összefüggő alkotmányos jogokra, a szabályozásnak illeszkednie kell az adatvédelmi törvény rendelkezéseihez, kereteihez.

A Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint az adatkezelés speciális szabályainak megállapítása során, miközben garantáljuk, hogy a polgárok személyes adatai illetéktelen személyek birtokába ne jussanak, egyetlen rendelkezéssel sem szabad megnehezítenünk, korlátoznunk egy gyors, hatékony adatszolgáltató rendszer kialakítását. A törvényalkotó sem vonhatja ki magát az alól a közvélekedés alól, hogy az adatvédelem néha belterjes, öncélú formában jelenik meg. Talán emlékszünk még, a társadalmat nem igazán hozták lázba a személyi szám korlátlan felhasználását tiltó rendelkezések sem. Miközben az adatvédelemmel kapcsolatos, erkölcsi és anyagi kárt okozó sérelmeinkre nehezen találunk példát, szigorúbb szabályok híján a környezetünkben elkövetett gépkocsilopásokkal annál gyakrabban kell szembesülnünk. A törvényjavaslat a járművek tulajdonosai, üzemben tartói adatainak szabályozott nyilvántartásával azt a célt kívánja elérni, hogy a gépkocsival kapcsolatos visszaélések számát csökkenteni lehessen.

Fontos annak biztosítása is, hogy a közlekedés résztvevői, a járművezetők maradéktalanul megfeleljenek a jogszabályi követelményeknek, e feltételek teljesítése alól kibújni senki se tudjon. Biztonságunk érdekében jogosítványt csak az erre jogosultak kapjanak. Szélsőséges ellenpéldaként bizonyára többen is hallottak már írástudatlan gépkocsivezetőkről; talán bizony az ő számukra találták ki az ikszelhető tesztlapokat is.

A törvényjavaslat értelmében a belügyminiszter irányítása alatt álló központi hivatal látja el a nyilvántartás működtetését, az adatszolgáltatási tevékenység, az okmánykiállítás rendjének felügyeletét. A tényleges vagy leendő gépkocsivezetők, tulajdonosok, üzemben tartók szempontjából jóval nagyobb jelentőséggel bír az, hogy hol fogják őket ügyfélként fogadni, hol intézik ügyeiket. Az új törvény körzetközpontokba telepített okmányirodákra, a települési önkormányzat jegyzőjére ruházza e feladat ellátását. Külön jogszabály rendelkezik - reméljük, a nem túl távoli jövőben - a körzetközpontok kijelöléséről. A közlekedésigazgatási okmányok kiadására e települések jegyzője 2000. január 1-jétől lesz illetékes.

Polgárbarát intézkedést vár a Magyar Demokrata Fórum a tekintetben, hogy a kijelölt körzetközpontok köre ne legyen szűkebb a jelenlegi rendőrkapitányságok, illetve új típusú rendőrőrsök körénél. Bízunk abban, hogy az ügyfél számára csupán abban lesz változás, hogy a közelében fekvő, már megszokott város egy másik épületében intézik ezután az ügyeit. Nem lenne elfogadható számunkra, ha a polgároknak az eddigieknél többet kellene utazniuk.

Az újabb hatósági jogkört, feladatot az önkormányzatok természetesen csak akkor tudják ellátni, ha az állam biztosítja az iroda felállításához és a későbbi működtetéséhez szükséges finanszírozást. Mivel májust írunk, jó lenne már látni az erre vonatkozó előkészületeket, hiszen úgy kell megteremteni az új iroda jövő év eleji indításának személyi és tárgyi feltételeit, úgy kell adatbázist mozgatni egyik helyről a másikra, hogy az ügyintézés az adatszolgáltatás közben folyamatos maradjon.

A közlekedésigazgatási okmányok kiadásával kapcsolatos jegyzői hatósági jogkörök telepítése apropóján fontosnak érezzük megjegyezni, hogy a települési önkormányzatok szeretnék világosan látni, hogy milyen más, újabb államigazgatási hatósági feladatok ellátására számíthatnak. Az építésigazgatási, gyámhivatali hatásköröket korábbi jogszabályok nagyon helyesen rendelték a kijelölt körzetközpont jegyzőjéhez. Természetesen az államigazgatás szakszerűségének fokozása, racionálisabbá tétele szükségessé teszi e lépéseket. Ugyanakkor a tisztán államigazgatási, hatósági jogkörök ellátásának is vannak önkormányzati vonatkozásai. Az önkormányzati ciklus elején a képviselő-testületek a polgármesteri hivatal szervezetével kapcsolatos döntéseiket kénytelenek annak ismerete nélkül meghozni, hogy akár rövid időn belül is milyen új hatósági feladatot kell e szervnek ellátnia.

A törvényjavaslat alapján a közúti közlekedési nyilvántartás három részre tagozódik: engedély- és járműnyilvántartásból, valamint okmánytárból áll. Az engedély-nyilvántartás törvényi szabályozása jogi keretet biztosít a külön jogszabály szerint később bevezetendő előéleti pontrendszer működtetésére. A járműnyilvántartás adattartamának szabályozásával fontos lenne megteremteni az összhangot a 48/1997. (VIII.26.) számú BM-rendelet törzskönyvre vonatkozó előírásaival. A jelenlegi normaszöveg ennek nem tesz eleget.

Az előterjesztés pontosan szabályozza, hogy a nyilvántartást az eljáró hatóság, a tulajdonos, az üzemben tartó mely esetekben köteles értesíteni. Gondosan kimunkált a törvényjavaslat adatigénylésre és adatszolgáltatásra vonatkozó része. E szabályozás révén lehetővé válik a polgárok számára, hogy hozzájussanak azon adatokhoz, amelyek döntéseik meghozatalához szükségesek, ugyanakkor kellően szigorú feltételeket szab az adatszolgáltatás teljesítéséhez. Fontos lenne annak biztosítása, hogy a közterület-felügyelet hozzájuthasson a járművek műszaki érvényességi határidejére vonatkozó adatokhoz, hiszen intézkedése egy részénél szükség lenne ezek ismeretére. Ezért e rendelkezésnél módosítást javasolunk.

A javaslat szerint a biztosítóintézetek kötelesek a balesetben megsérült jármű azonosító adatait bejelenteni, ha a jármű műszaki állapota miatt üzemeltetésre véglegesen alkalmatlanná vált. Fontos annak biztosítása, hogy a jármű adatait lopott autó legalizálására ne lehessen felhasználni. Mégis úgy véljük, hogy az arról szóló döntést, hogy egy gépkocsi az üzemeltetésre véglegesen alkalmatlanná válik, ne egy piacorientált biztosítótársaság hozza meg, ez nem az ő feladatuk. Döntéseiknél néha gazdasági szempont is közrejátszik.

(16.00)

A műszaki állapot miatti végleges kivonást vagy a közlekedési hatóság, vagy az igazságügyi műszaki szakértői vélemény alapján lehessen végrehajtani. A biztosítótársaságoknak csak javaslattételi joga legyen. A járművek műszaki eredetiségének ellenőrzésénél az ellenőrzésre jogosult a javaslat értelmében köteles a járművek azonosító adatait nyilvántartani, és a vizsgálat eredményét igazoló okiratot öt évig megőrizni. Célszerűnek tartanánk, ha e nyilvántartás kiegészülne a vizsgálatra állító személy vagy gazdasági társaság adataival, ami gyakran nem azonos a tulajdonossal. Ezek az adatok később hasznossá válhatnának.

Összegezve: a közúti közlekedés nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat megfelelő módon határozza meg a közlekedési nyilvántartás létrehozásának célját, működésének, az adatszolgáltatásnak a feltételeit, pontosan rögzíti a nyilvántartható adatok körét, az adatkezelés rendjét. Mindezek alapján a Magyar Demokrata Fórum nevében a jelzett módosító javaslatok benyújtása mellett a törvényjavaslatot elfogadásra javaslom.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu