HARRACH PÉTER szociális és családügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hosszú út vezetett a mai napig, amikor végre döntés születhet arról, hogy hazánk csatlakozik a világ legfontosabb nemzetközi szociális egyezményéhez.

A chartát '91-ben írta alá Magyarország, s azóta egy tárcaközi bizottság foglalkozott a kérdéssel. Az ő részvételükkel készült az Országgyűlés számára az előterjesztés.

Az előkészítő munkálatok eredményeit a Szociális és Családügyi Minisztérium részéről egy egyidejűleg benyújtott dokumentumban foglaltuk össze, melynek címe: Háttéranyag az Európai Szociális Charta megerősítéséről szóló országgyűlési határozathoz. Ez az anyag abból a sokak által már ismert filozófiából indult ki, hogy azt vállaljuk el, amiben biztosan képesek vagyunk megfelelni a Magyarország iránti elvárásoknak és ígéreteknek. Ebben a munkában a kormány folyamatosan támaszkodott a szociális partnerek aktív és alkotó együttműködésére.

A kormány a charta 12 cikkét terjesztette elfogadásra az Országgyűlés elé. Előterjesztésünkhöz 5 módosító indítvány érkezett. A kormány mindegyiket tartalmasnak, de a mai helyzetben korainak ítélte, és ezért nem támogatta.

Új korszak kezdődik a charta hazai történetében: várhatóan 700 oldalas országjelentést fogunk készíteni az Európa Tanács számára, amely különleges részletességgel foglalkozik majd azon cikkek indoklásával, amelyeket most elfogadunk. De szólni kell, bár szűkebb terjedelemben, azokról is, amiket most nem tudunk elfogadni, erről az összesen 7 további cikkről.

Ezek közül kiemelkedik a 15. cikk, amely a fogyatékos személyek jogait fogalmazza meg a rehabilitációra és a társadalomba való beilleszkedésre. Az e cikkben foglaltak jogi szempontból már ma is megfelelőek, problémásnak viszont a jogalkalmazás szintjét érezzük. A tavaly elfogadott törvény sajnos még sok részén nem teljesül az országnak, a sérült emberek számára nyújtott szolgáltatásokat például kerekesszékkel közlekedő állampolgárok részére nem elérhető helyen kínálják. Úgy vélem, ez a helyzet gyökeresen megváltozik majd az elkövetkező években, amikor az említett törvényt hatályba léptető rendelkezések majd a 15. cikk elfogadása irányába nyitnak utat.

Reményeim szerint a 10. cikket is el tudjuk fogadni majd néhány év múlva.

A 12. cikkhez szintén készült módosító indítvány; a kormány ezt sem tudta támogatni, hiszen ez évi 10 milliárd forintos többletköltséget jelentett volna a költségvetés számára.

A 12. cikk (1) bekezdésével kapcsolatban természetesen nem voltak aggályaink, de úgy érezzük, hogy a cikkek, és nem a bekezdések szerinti stratégiát kell követnünk. Ez a bekezdés ugyanis arról szól, hogy a tagállam létrehozza és fenntartja a társadalombiztosítás rendszerét.

És végül hadd említsem meg, hogy módosító indítvány érkezett a charta módosító jegyzőkönyve tárgyában is; a jegyzőkönyv újítása a chartához képest, hogy lehetővé teszi a szociális partnereknek, hogy Strasbourg felé véleményezzék a mindenkori országjelentést. A kormány álláspontja e tekintetben a következő: ha már működik a jól kitapasztalt jelentéstételi rendszer, s ha már világosan látjuk, hogy színvonalasan teljesítjük a vállalásokat, akkor lenne célszerű további chartacikkek mellett a módosító jegyzőkönyv ratifikálása is. Az Országgyűlés tehát a mostani döntésével nem megtagadja a módosító jegyzőkönyv ratifikálását, hanem elhalasztja.

E halasztás mellett szól egyébként az is, hogy a módosító jegyzőkönyvet számos ország nem ratifikálta még, viszont mivel a chartát módosítja, minden, a chartát már ratifikált állam részéről történő megerősítés szükséges a hatálybalépéshez. Ilyen tagállamok: Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Izland, Luxemburg, Németország vagy Spanyolország; ennélfogva a jelenlegi magyar ratifikáció a módosító jegyzőkönyv státusza szempontjából semmit sem jelentene.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül még egyszer szeretném megköszönni azt a megkülönböztetett figyelmet és azt az egyetértést, amely az Európai Szociális Charta ratifikálását követte. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu