VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Az 1993. évi hitelkonszolidáció idején a Realbank valóban szerepelt a konszolidációba bevonható bankok listáján.

(14.20)

A tőkejuttatás végül azért nem valósult meg, mivel a bank vezetése teljes mértékben meg akarta őrizni függetlenségét, és a tőkejuttatást követően is csak szavazati kisebbséget kívántak biztosítani az állam számára, ami értelemszerűen nem tette volna lehetővé, hogy az adófizetők pénzének felhasználása ellenőrizhető legyen.

Ugyanakkor azt is hangsúlyozottan szeretném kiemelni, hogy nem a konszolidáció elmaradása okozta a tőkehiányt, hanem a bank vezetésének rossz üzleti döntései. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 1998 első félévében átfogó vizsgálatot végzett a Realbank Rt.-nél, és ez a vizsgálat megállapította, hogy a bank tőkemegfelelése a szükségessé váló céltartalékképzés miatt kritikus szintre csökkent. Ezt csak a felügyelet helyszíni vizsgálata tudta megállapítani, mert a bank adatszolgáltatása során nem adott tájékoztatást azokról az ügyletekről, amelyek miatt a céltartalék-képzési kötelezettség fellépett, és nem is képezte meg a szükséges céltartalékot.

A felügyelet megállapításait alátámasztotta a bankhoz soron kívül kirendelt független könyvszakértő vizsgálata is. A tőkehelyzet kritikus volta miatt az ÁPTF-nek a hitelintézeti törvény rendelkezései szerint csődeljárást helyettesítő kivételes intézkedéseket kellett a banknál alkalmaznia. Ennek keretében került sor biztos kirendelésére a bankhoz, ezzel egyidejűleg a bank korábbi menedzsmentje valamennyi hatáskörének felfüggesztésére és a kifizetés korlátozás elrendelésére a bank tulajdonosaival szemben. Az intézkedés hatályban tartása mindaddig kötelező volt, míg a bank tőkehelyzete rendezését vállaló új tulajdonos, az Országos Betétbiztosítási Alap a bank rendkívüli, '98 szeptemberében megtartott közgyűlésén azt végre nem hajtotta. A bank korábbi tulajdonosai a tőkehelyzet rendezésében nem kívántak, illetve nem tudtak részt venni.

A fentiek alapján visszautasítom azt a kijelentést, hogy a biztos verte volna szét a működőképes bankot. Hamis az az interpellációban foglalt állítás, miszerint a biztos megtiltotta az R-96-os és R-2000-es kötvények visszafizetését, jóllehet azoknak a forrása megvolt. A biztos utasítása a banknak, a bank vezetőinek szóló belső utasítás volt, amelynek kiadását az a gazdasági racionalitás indokolta, hogy a kötvények kibocsátói a forgalmazásra vonatkozó szerződésekben vállalt kötelezettségeiket megsértve nem biztosították a kötvények folyamatos forgalmazásának pénzügyi fedezetét a Realbróker számára, amely így nem volt képes finanszírozni a forgalmazást.

Az interpellációban a képviselő asszony sérelmezi, hogy a kötvényesek csak bírósági úton tudják érvényesíteni követeléseiket. Ezzel kapcsolatban szeretném ismételten hangsúlyozni, hogy a felügyelet álláspontja szerint az R-96-os kötvények vonatkozásában a bankot semmilyen jogi kötelezettség nem terheli. Az R-2000-es kötvények esetében a bank felelőssége mögöttes, és a kötvények lejárta, azaz 2000 tavasza után állhat be a kibocsátó fizetésképtelensége esetén. Ezért az az állítás is hamis, amely szerint az OBA a bankból visszaveszi a kötvények fedezetéül szolgáló mintegy 5 milliárd forint összeget. Egyrészt ez az összeg az OBA-t jogszerűen illeti meg, mivel az általa fizetett kártalanítás erejéig az eredeti betétesek helyébe lépett, másrészt pedig - mint azt már kifejtettem - a kötvényeseknek nincs jogalapja a bankkal szemben követelésük közvetlen érvényesítésére.

Arra a kérdésre, hogy mikor és hogyan kapja vissza a mintegy 30 ezer kötvényes a befektetett pénzét, azt a választ kell adjam, hogy a kötvényen alapuló követelés a kötvény lejártakor érvényesíthető a kötvény kibocsátójával szemben.

Kérem a tisztelt Házat és a képviselő asszonyt a válasz elfogadására. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu