SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt tavalyi választási programjának 2. pontja "adócsökkentésre van szükség" hatásos invokációval indított, s szólt arról, hogy a Fidesz hatalomra kerülése esetén egyszeri, nagy arányú személyi jövedelemadó-csökkentésre kerül majd sor, hogy kiszámíthatóvá és stabillá válik az adórendszer, s hogy miközben eladdig minden megkeresett 100 forintból több mint 60 forint vándorolt az állam zsebébe, a Fidesz ezt megfordítja, s kormányzása idején a 60 forint a polgárokat fogja gyarapítani, míg az államnak csak 40 forint jut.

A Fidesz azonnali kormányzati intézkedéseit tartalmazó, többször hivatkozott 40 pont 2. és 3. pontja szintén az adók csökkentéséről, illetve a vállalkozói érdekképviseletekkel lefolytatandó adóalkotmányozási tárgyalásokról tesz említést mint sürgős kormányzati teendőkről. Ezen jól hangzó, könnyen érthető és lelkesítő ígéretek nyilván nagyban hozzájárultak a Fidesz választási sikeréhez, így aztán kormányra jutván a Fidesz kormányprogramjában sem feledkezhetett el jelentős teret szentelni adózási elképzeléseinek. Itt ugyan már nincs többé szó egyszeri és nagy arányú, hanem csak fokozatos adócsökkentésről, de azt hangsúlyozzák a szerzők, hogy a 2000-re előkészített nagyobb szabású adóreform célja nem új adónemek bevezetése, hanem az adminisztráció egyszerűsítésével és a behajtás hatékonyságának növelésével az adóterhek csökkentése. Ez volt tehát a Fidesz reklám célú, mondhatni PR adópolitikája a választók megnyerésének időszakában az elvek szintjén.

Ezt a sok szépet és jót azonban sem az elmúlt egy év gyakorlata, sem a Pénzügyminisztérium által időközben előkészített 2000. évi adóreform-koncepció nem igazolja vissza. A gyakorlat éles ellentmondásban van az ígérgetésekkel, mert nemhogy egyszeri és nagy arányú, de fokozatos adócsökkentésre sem került itt sor, sőt, a társadalom adóterhelése növekszik, mert nemhogy szó van új adónem bevezetéséről, de az adóreform-koncepció egyenesen az adók robbanásszerű szaporodását fogja jelenteni: vagyon- vagy vagyonnövekedési adó, biztosítási adó, földadó, ökoadó bevezetéséről van szó, miközben kötelezővé válna az iparűzési adó beszedése is. De nem igazán lehet szó az érdekképviseletekkel lefolytatott eredményes adóalkotmányozási tárgyalásokról sem, hisz' az előterjesztő Pénzügyminisztérium láthatóan még a koalíciós partnerekkel, sőt, a Fidesz-frakcióval sem konzultált a felszínre került ilyen értelmű viták tanúsága szerint.

Így aztán a kormány nem lesz egyszerű helyzetben, amikor napokon belül eléje kerül a 2000. évi adóreform-tervezet. Szembesülnie kell a kormánynak azzal, hogy a választási program adózással kapcsolatos ígéretei már megfogalmazásuk időpontjában is alaptalanok voltak, s azok nem a külső gazdasági-politikai környezet kedvezőtlen változásai miatt váltak üres ígérgetéssé, hanem eredeti hamisságuk miatt. Be kell vallania a kormánynak, hogy a korábbi növekedési várakozások és bevételi tervek erőteljesen túlbecsültek voltak, ahogy egyébként azt annak idején az ellenzék számtalanszor elmondta, s ahhoz, hogy az akarat voluntarizmusa a gazdaság egyensúlyát teljesen fel ne borítsa, az adóbeszedés és az adóprés eszközéhez kell most nyúlni minden előzetes ígérettel szemben.

Egyébként, minthogy a 2000. évi adóreform-tervezet csak ezután kerül a kormány elé, miközben a 2000-2002-ig tartó költségvetési irányelveket a parlament már meg is tárgyalta, következésképp ez utóbbiról anélkül folyt a parlamenti vita, hogy a bevételi, azaz adóoldal részletei tisztázottak lettek volna. Amit azonban az adóreform-koncepcióról általánosságban, már a költségvetési irányelvek vitája során is tudni lehetett, az az volt, hogy eszerint az adóterhek növekedésének nagyobb része jut a legszegényebbekre, az 500 ezer forint/év alatti jövedelemkategóriába tartozókra. Tudjuk, számukra nincs megbízható szociális háló, nincs méltányos támogatási rendszer, de lesz adófizetési kötelezettség a megélhetési minimumra is a Pénzügyminisztérium adóreform-koncepciója szerint. "Ne kérdezze kíváncsi szó, de hol van már a tavalyi hó?" - mondhatná Franç
ois Villon, a nagy költő.

Köszönöm. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu