DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a vitában azért kanyarodtunk el idáig, mert nem a mi szándékunk volt eredetileg beállítani a gyed visszaállítását úgy, mint a népesedéspolitika megoldására tett végső és biztosan eredménnyel kecsegtető kísérletet.

Ellenkezőleg: arra hívtuk fel a figyelmet, hogy csak egy elemként tekintsük ezt a családtámogatások rendszerében. Bár az adott konkrét család esetében bizonyára ez a gyed megoldást hoz, amit képviselőtársam felhozott, mégiscsak azt a tudományos üléseken szokványos tételt szeretném előhozni, miszerint statisztikákkal szemben nem érdemes kazuisztikákat előhozni. Tehát egy eset kapcsán nem érvényes, amikor nagyon nagy bemutatott modellről vitatkozunk.

Mégis, képviselőtársamnak két dolgot szeretnék mondani, és egyben a miniszter úrnak is. Az utóbbi évtizedben a nők szerencsére egyre iskolázottabbak lesznek, és egyre inkább elfoglalják az őket megillető helyet a társadalomban, nemcsak a munkaerőpiacon általában, hanem az adott munkahelyeken, az adott hierarchiában, szeretnének szakmailag is előrehaladni, és ezért életük igen nagy dilemmája a család és a munka összeegyeztetése.

Ha most önök a gyed bevezetése mellett olyan pozitív, esélyegyenlőséget is növelő programokat tudtak volna előhozni... De mondjunk egy negatívat: ha nem tették volna a táppénzszabályokat olyanná, hogy ma a gyermeket nevelő nő, aki a munkahelyén van, a gyermekek betegsége miatt (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) veszélyeztetve kell hogy érezze a munkahelyét, akkor tovább is lenne miről beszélni. De kérem, ezeket még mindig nem késő megfontolni.

Köszönöm a figyelmüket.

Forrás: parlament.hu