DR. SÁLING JÓZSEF (MSZP): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Én az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló '97. évi LXXIV. törvény módosításáról szeretnék szólni.

Már többen kifogásoltuk, hogy egy csomagban kell ennyi módosítást tárgyalni, ráadásul kellő felkészülési idő és meggyőző háttérszámítások nélkül. Hallottuk ugyan az alkotmányügyi bizottság álláspontját, mely szerint az összetartozó ügyeket igenis lehet egy csomagban módosítani, itt azonban egy igazi gyöngyszemmel van dolgunk. Az alkalmi munkavállalói törvény ez idáig kizárólag a magánszemély munkáltatók számára tette lehetővé azt, hogy alkalmi munkavállalót foglalkoztassanak. Most ez a módosítás kibővíti a lehetőséget szinte minden munkáltató számára. Számomra nem nagyon világos, hogy egy adókkal és járulékokkal foglalkozó csomagba miért kellett belecsempészni egy foglalkoztatási szabályt, pont most, amikor készül a munka törvénykönyve új koncepciója. Úgy látom azonban, itt megint arról van szó, hogy a munkaügyek irányítói minden alkalmat megragadnak, hogy fellazítsák a foglalkoztatási szabályokat, hátrányos helyzetbe hozva ezzel a munkavállalókat. Hasonló történt a szabadság kiadásának megkönnyítésekor is, jegyzem meg.

De nézzük a részleteket! A 192. § indoklásából a következő derül ki. Az eltelt időszak tapasztalatai szerint egyre nagyobb az igény arra, hogy az alkalmi foglalkoztatás lehetőségeinek jogi feltételei bővüljenek. Az új foglalkoztatási forma iránt a magánszemély munkáltatók mellett a mezőgazdasági nagyüzemek, a kisvállalkozások, a betéti társaságok, kft.-k, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező társasházak is joggal tarthatnak igényt, mert ennek a rugalmas foglalkoztatási formának az előnyei, például az egyszerűbb adminisztráció, náluk is megjelennek.

Természetesen itt sem találunk számításokat arra nézve, hogy hány munkáltató hány embert hány órára foglalkoztatott eddig, mennyire elterjedt ez a foglalkoztatási mód, vajon kinek segít igazán ez a forma, a munkáltatónak vagy a munkavállalónak. Nem tudni, hogy mi is a kiterjesztés valódi oka.

Ehhez a képest a módosítás kiterjeszti a lehetőséget a magánszemély munkáltatók mellett a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó valamennyi munkáltatóra, sőt bizonyos megszorítások mellett a köztisztviselői és közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknak is lehetőségük nyílik arra, hogy a jövőben ezt a foglalkoztatási formát alkalmazzák. Csak megjegyzem, hogy az állam a saját munkavállalóit védelembe vette, egyébként helyesen, hiszen köztisztviselő, közalkalmazott nem lehet alkalmi munkavállaló. A kérdés csak az, hogy ez a védelem más szakmára miért nem vonatkozik. Például tanítani nem lehet alkalmi munkában - de miért lehet kereskedni vagy más szakmát végezni?

Az alkalmi foglalkoztatásnak ugyan vannak időbeli korlátai, hiszen vagy naponta, legfeljebb öt egymást követő naptári napig, vagy egy hónapon belül legfeljebb 15 napig, vagy egy éven belül legfeljebb 90 naptári napig lehet így munkaviszonyt létesíteni. Ezek a mértékek mégis elegendőek lehetnek ahhoz, hogy bizonyos szakmákban tömegesen foglalkoztassanak így munkavállalókat a kiterjesztés után, elvéve tőlük a munkaszerződés nyújtotta védelmet, a felmondás, a végkielégítés lehetőségét.

Ma minden munkáltató keresi a rugalmas foglalkoztatási formákat, amivel elsősorban bérköltséget akar megtakarítani és nem a munkahelyek számát gyarapítani. Mivel a bérek ma már nem szoríthatók lejjebb - vagy azért, mert már a minimálbér közelében vannak, vagy azért, mert az adott régióban már túlkereslet van a munkaerő iránt -, így a felmondás és a végkielégítés nyűgétől szeretnének megszabadulni.

Egyre elterjedtebb az a gyakorlat, hogy néhány hónapra kötnek munkaszerződést, majd ezt többször megismétlik, természetesen határozott időre. Ezeket a bíróságok ugyan joggal való visszaélésnek minősítik sok esetben, ha az ügy oda kerül. Léteznek az úgynevezett három hónapos próbaidős munkaszerződések, amelyek persze törvénytelenek, majd az ezt követő munkaszerződésben újabb próbaidőt kötnek ki a munkáltatók, meghosszabbítva ezzel a próbaidő hosszát, éppen azért, hogy közben minden kötelezettség nélkül meg lehessen válni a munkavállalótól. Ez a kiterjesztés csak újabb munkaügyi zavarokat okoz, ha védelmi garanciák nélkül alkalmazhatják a munkáltatók.

Tisztelt Ház! Az alkalmi munkavállalói könyvet annak idején azért vezette be a munkaügyi kormányzat, hogy a munkanélküliek akár naponként is szerezhessenek megfelelő mennyiségű igazolt, munkában eltöltött időt, hogy ne szoruljanak ki a jövedelempótló támogatásból. Tehát a cél a munkanélküliek segítése és a feketemunka visszaszorítása volt. Az alkalmi munkavállalói könyv segíthet az ilyen munkát vállalóknak vagy az így foglalkoztatóknak. Meg is kell védeni az alkalmi munkát végezni kényszerülőket. Nem lehet cél azonban a munkavállalók átminősítése alkalmi munkássá. Ez a kiterjesztés pedig éppen ezt a veszélyt hordozza magában, ezért ezt nem is tudjuk támogatni. Köszönöm.

Forrás: parlament.hu