DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Több előttem szóló képviselőtársam teljes joggal említette és részletezte, hogy az uniós csatlakozásra csak egy erre felkészült, dinamikus ország készülhet olyan reményekkel, mint ahogy mi készülünk, és amilyen reményeink nekünk vannak.

Nem közömbös az sem, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozásra irányuló tárgyalásaink milyen gazdasági háttér előtt folynak. Úgy gondolom, meggyőződéssel kijelenthetjük, hogy ebből a szempontból a helyzet biztató. A magyar gazdaság dinamikus, az Európai Unió tagországaihoz képest kétszer akkora növekedést produkál, és a növekedés mögött egy egészséges gazdasági szerkezet áll. Jól alakulnak az egyensúlyi mutatók, az infláció csökken, és e kedvező folyamatok várhatóan a jövő évben is folytatódni fognak.

Az Európai Unióhoz történő integrálódásunk a csatlakozási tárgyalások mellett a gyakorlatban is előrehalad. A kölcsönös kereskedelem továbbra is dinamikusan bővül, exportunk nagyobb ütemben, mint az import. Az Európai Unió részesedése a magyar exportban jelenleg 76 százalék, míg az importban 66 százalék. Az EU-val folytatott kereskedelemben tavaly is és az idén az első félévben is néhány száz millió dolláros többletet értünk el. Mindez korszerűnek mondható áruszerkezeten alapszik, kivitelünkben a gépek, berendezések, járművek és részegységeik aránya több mint 60 százalékos. Sokat mond, hogy a gépek és berendezések csoportján belül jelentős többletünk alakult ki az Unió országaival folytatott kereskedelemben.

Az európai megállapodás kereskedelmi rendelkezéseinek 1992-ben történt hatálybalépése óta fokozatosan teljesedik ki a két fél közötti ipari szabadkereskedelem. A magyar ipari termékek már hosszabb ideje vámok és mennyiségi korlátozások nélkül lépnek az Unió piacára. Magyar részről a behozatal 95 százaléka mennyiségi korlátozásoktól mentesen kerül a piacunkra, az import ipari termékek fele vámmentességet élvez, és a még fennmaradt töredékvámok is megszűnnek 2001. január 1-jére.

Elmondhatjuk tehát, hogy az a szabadverseny, amellyel a magyar iparvállalatoknak az EU egységes belső piacán szembe kell nézniük, nem lesz egy új jelenség, és - nem lebecsülve az addigi teendőinket - meggyőződésem, hogy nem fog számunkra megrázkódtatásokat okozni.

Az Európai Bizottság által az egyes tagjelölt országokról évente készített vélemény gazdaságpolitikánk megerősítését adja. Magyarországot képesnek tartják arra, hogy középtávon megállja a helyét az Európai Unióval folyó gazdasági versenyben. A Gazdasági Minisztérium közvetlenül az úgynevezett közösségi vívmányok egynegyedének átvételéért, illetve majdani alkalmazásáért felelős. A legtöbb téma nemcsak átvilágításra, hanem legalább már egy ízben megtárgyalásra is került az Unióval.

A kereskedelempolitikai fejezetben az Unióban közvetlenül érvényesülő szabályozások csatlakozástól való alkalmazása a fő feladat. Ide tartoznak a kereskedelmi védelmi eszközök, a világkereskedelmi szervezettel összefüggő kérdések, az exportrendszer, az Unió két- és többoldalú nemzetközi kereskedelmi megállapodásai, a fejlődő országoknak nyújtott támogatások, az exporthitelezés, a gazdasági szankciók és más hasonló témák.

A tárgyalások eddigi tapasztalatai is megerősítik, hogy Magyarország és az Európai Unió kereskedelempolitikája és külgazdasági kapcsolatrendszere nagymértékben hasonló, így a közös kereskedelempolitika, a közösség nemzetközi gazdasági kapcsolatrendszeréhez való csatlakozás komoly gondokat nem fog okozni. Hasonló a helyzet az Európai Unió vámuniójában való részvételünkkel is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió alapját képező négy szabadság egyike az áruk szabad áramlása az egységes belső piacon. E területen a magyarországi jogharmonizáció jó ütemben halad, együtt az alkalmazáshoz szükséges intézményi háttér fejlesztésével. Előrehaladott tárgyalásokat folytatunk a termékmegfelelőségi eljárások, vizsgálati eredmények és tanúsítások kölcsönös elismeréséről, az úgynevezett európai megfelelőségértékelési jegyzőkönyvről, amelynek alapján a felek már a csatlakozás előtt kölcsönösen elfogadják egymás terméktanúsítási eljárásait az egyes termékkörökben.

(13.10)

Tisztelt Országgyűlés! A kis- és középvállalkozások helyzetének erősítése mind Magyarország, mind az Európai Unió gazdasági filozófiájában kiemelkedő helyet foglal el. A csatlakozásnak e szektorra gyakorolt hatása mindenekelőtt attól függ, hogy milyen adaptációs képességgel rendelkeznek a magyar kis- és közepes vállalkozások. Nem kétséges, hogy a magyar kis- és középvállalati szektor számára bizonyos mértékig kihívás az integráció, így kulcskérdés ezen vállalkozások versenyképességének erősödése, tőkekoncentrációjuk, a közösségi források nagyobb felhasználása, a közösségi programokban való részvétel.

Az Országgyűlés jelenleg tárgyalja a kis- és középvállalkozói törvény tervezetét, amelynek lényege, hogy az átveszi az EU normáit, rendelkezik az ösztönzéspolitika elveiről, és az egyes szervezeti feltételekről is. Amennyiben a tisztelt Országgyűlés elfogadja a törvényt, úgy ezzel nagymértékben hozzájárul a csatlakozási folyamat előreviteléhez is. Az előző két témához hasonlóan a csatlakozási tárgyalásokon ideiglenesen lezárásra került a fogyasztóvédelmi fejezet is. Néhány területen - például a termékfelelősség területén - azonban további jogszabályokra, illetve jogszabály-módosításokra lesz szükség.

A holnapi napon kezdődik meg Brüsszelben az energiafejezet első, úgynevezett érdemi tárgyalása. A magyar kormány tárgyalási álláspontja értelmében a csatlakozás időpontjára megtörténik a teljes jogharmonizáció és a végrehajtási feltételek megteremtése. Magyarország tehát csatlakozik a villamosenergia-piac és a gázpiac fokozatos megnyitását célzó közösségi szabályokhoz.

Az Európai Unióhoz történő csatlakozásból adódó egyik legnagyobb lehetőség és egyben kihívás számunkra, hogy részesülhetünk az Unió strukturális alapjaiból nyújtott támogatásokból. A feladat ezen a téren kettős. Egyrészt ki kell építeni a magyar fejlesztéspolitika és támogatási rendszer európai szabályoknak is megfelelő intézményrendszerét, illetve szabályozását, amelyek a nemzeti támogatások mellett alkalmasak az Unió támogatásának fogadására is.

Másrészt be kell indítani a támogatások igénybevételét megalapozó tervezési folyamot, amely igazodik az Unió fejlesztési tervezéssel kapcsolatos elvárásaihoz és gyakorlatához. Idekapcsolódik a felügyeleti tevékenység is, amely a fejlesztési programok megvalósulásának szakmai, pénzügyi és hatékonysági szempontból való követését foglalja magába. A külföldi támogatások és segélyprogramok nyomon követésére már kialakult a monitoringrendszer, s létrejött a központi monitoringbizottság is.

A területfejlesztési törvény módosításának elfogadása után reményeink szerint megkezdődhet a területi monitoringrendszer kiépítése is. Biztosítanunk kell, hogy a közösségi támogatások igénybevételét biztosító, úgynevezett abszorpciós kapacitásunkat ne csökkentsék az intézményi problémák, annak érdekében, hogy a csatlakozás időpontjától kezdve Magyarország maradéktalanul be tudjon kapcsolódni a strukturális, illetve kohéziós alapok rendszerébe. Tervezési és intézményfejlesztési tevékenységünk hatékonyságának első próbája lesz, hogy hogyan tudunk bekapcsolódni az Unió előcsatlakozási eszközeinek felhasználásába. A cél nem elvont követelményekhez való igazodás, hanem a magyar gazdaság versenyképességének növelése, a fenntartható fejlődés és a társadalmi-gazdasági kohézió erősítése annak érdekében, hogy a magyar gazdaság az egységes európai piacon megállja helyét, és tovább integrálódjék az EU gazdaságába.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu