VÍGH ILONA (Fidesz): Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Az Európai Unióhoz való csatlakozással a magyar oktatás egy olyan tágabb nemzetközi környezetbe kerül, ami nagymértékben fogja éreztetni a hatását. Az, hogy ez pozitív vagy negatív következményekkel fog-e járni, a felkészültségünkön múlik. A csatlakozással az oktatás számára is mozgósíthatóvá válnak olyan uniós pénzügyi források, amelyek jelentősen növelhetik az ágazat hatékonyságát. Ahhoz, hogy az oktatás a csatlakozásból profitálni tudjon, szükségessé válik a megfelelő, nemcsak intézményi, hanem viselkedés- és gondolkodásbeli struktúrák alkalmassá tétele a változások befogadására. A befogadó szemléletváltozás az oktatás minden szintjét és szereplőjét érinteni fogja.

A szóban forgó területeken a csatlakozás nem fog nehézségekbe ütközni, ugyanis a hazai hatályos szabályozás - törvény a szakképzésről, a közoktatásról, a felsőoktatásról - alapelvei és fő rendelkezései összhangban vannak az EU idevágó jogszabályaiban megfogalmazott elvekkel és célokkal, az adott területeken biztosítják a tagállamokkal való együttműködés jogi, tartalmi kereteit. A hazai szabályozás nyitottabb, mint a legtöbb EU-s országban, ezen a területen Magyarország nem tart igényt átmeneti mentességre, könnyítésre, úgynevezett derogációra. A tagállamokra egyébként a programok és a struktúrák sokfélesége jellemző, azaz nem lehet egyetlen olyan domináns modellről beszélni, amelyhez alkalmazkodni kellene. A közösség nem törekedhet a nemzeti rendszerek harmonizálására, a programok révén azonban hatást tud kifejteni a tagállamok oktatási rendszereire.

Az első közösségi programok az oktatás területén a '80-as évek második felében indultak el. A korábban kilenc témakört felölelő programot a '90-es évek közepén két nagy, a Szókratész- és a Leonardo da Vinci-programba vonták össze. A Szókratész az általános képzéshez kapcsolódó program, és az 1997-98-as tanévtől Magyarország is a résztvevők közé tartozik. Hét alprogramra volt lehetőségük pályázni az érdeklődőknek. A legeredményesebben a felsőoktatás használta ki a lehetőségeket, bár meg kell jegyezni, hogy a felsőoktatást szolgáló program nyerte el a teljes költségvetés 55 százalékát - ez az Erasmus-program keretén belül történt -, és figyelemre méltó, hogy a közoktatás csak a 10 százalékát nyerte el a költségvetési forrásoknak.

(14.00)

A másik nagy program, a Leonardo da Vinci-program a szakképzés fejlesztését szolgálja. A pályázók széles köre által benyújtott programok 40 százaléka volt sikeres. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az OECD jelentése szerint a századfordulóra a szakmaváltás másfélről négyre fog emelkedni. Ez azt jelenti, hogy az átképzésben résztvevők száma 600 ezer fő lesz az elkövetkezendő években. Tehát rendkívül nagy feladat fog hárulni az oktatásra.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretném egypár gondolattal ismertetni a fontosabb teendőket az oktatás, szakképzés területén a csatlakozásra történő felkészülésünk tükrében.

1. Részvétel a közösségi akcióprogramokban. A tagság elnyeréséig az e programokban való részvételünk szervezeti-pénzügyi feltételeiről a Magyarország-EU Társulási Tanács határoz. A magyar részvételről a 141/1997.(VIII.29.) számú kormányhatározat rendelkezik.

A magyar részvétel eddigi tapasztalatai egyértelműen kedvezőek. Különösen fontos fejlemény, hogy e programok révén a közoktatás, az óvoda, az általános és középiskola és a szakképzés első ízben jut az intézményközi szakmai és személyi nemzetközi cserekapcsolatok finanszírozását szolgáló jelentős forrásokhoz. A részvétel költségei 1998-ban és '99-ben összesen mintegy 2-2 milliárd forintot tesznek ki, amelynek közel 50 százalékát a Phare-program révén az EU finanszírozza. Rövidesen megkezdődnek a tárgyalások a 2000-ben induló új programokban való részvételről. Azzal számolunk, hogy az EU változatlan mértékű pénzügyi támogatást fog nyújtani a Szókratész- és a Leonardo-programokban történő részvételhez.

2. Részvétel a szakmai szervezetekben - nagyon fontos feladat -, a szakképzés fejlesztését szolgáló európai központokban, az Európai Képzési Alapítványban, valamint az Eurüdiké-hálózatokban.

3. A Magyarországon munkavállalás céljából tartósan letelepedett közösségi állampolgárok, migráns dolgozók gyermekeinek oktatása.

4. Egyenlő esélyek biztosítása a közösségi állampolgárok számára az oktatásba történő bejutásra és az oktatásban való részvételre. Az idevágó közösségi jogszabályok befogadásának jelenleg sincsenek törvényi akadályai.

5. Az oklevelek és szakképesítések kölcsönös elismerése nagyon fontos feladat. Az e téren hatályos közösségi rendelkezések befogadása érdekében máris sok minden történt. Az Oktatási Minisztériumban működő Magyar Ekvivalencia és Információs Központ az érintett hazai szakmai képviseletekkel, kamarákkal együttműködve készíti elő azt az egységes honosítási törvényt, amelynek elfogadásával legkésőbb 2002-re a hazai szabályozás teljes mértékben eurokonform lesz.

6. A halmozottan hátrányos helyzetű rétegek iskolázottsági szintjének emelése.

7. Felkészülés a strukturális alapok humánerőforrás-fejlesztési programjaiban való részvételre.

A Gazdasági Minisztérium irányításával folyamatban van a középtávú nemzeti fejlesztési stratégia kimunkálása. A stratégia fontos alkotóeleme lesz a humánerőforrás-fejlesztés, ezen belül az oktatás és a szakképzés konkrét, számításokkal alátámasztott ágazati fejlesztési koncepciója. Ez a stratégiai terv képezi majd az alapját az Európai Bizottsággal jövőre kezdődő tárgyalásoknak a strukturális alapokban való magyar részvételről. A kérdés aktualitását csak növeli, hogy az EU állam- és kormányfőinek berlini csúcsértekezlete kilátásba helyezte a tagjelöltek, közöttük hazánk felvételét 2002-ben. Ettől az esztendőtől kezdve a strukturális alapok révén a területfejlesztés és a humánerőforrás-fejlesztés céljaira évente több száz milliárd forintnak megfelelő közösségi forrás áll majd rendelkezésre.

A tárca a területfejlesztés és a foglalkoztatáspolitika humánerőforrás-dimenzióinak kialakítása érdekében - összhangban a 2073. számú kormányhatározatban foglaltakkal - folyamatosan együttműködést alakított ki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal, valamint a Szociális és Családügyi Minisztériummal.

Következő nagy feladat még az oktatás területén a magyar oktatásügy feladatai az ország lakosságának a csatlakozásra történő felkészítésében. Itt az oktatásügynek cselekvő szerepet kell vállalnia a lakosságnak, mindenekelőtt a felnövekvő nemzedéknek a csatlakozásra történő felkészítésében s a magyar munkaerő nemzetközi versenyképességének erősítésében. A célunk az, hogy szervesen összekapcsoljuk az oktatás és a szakképzés fejlesztési elgondolásait, az integrációs folyamatokból fakadó kötelezettségekkel és lehetőségekkel.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Unióhoz egy gazdaságban, tudásban, egészségben megerősödött nemzet csatlakozhat, amely cél megvalósításának hatékony eszköze lehet az oktatás és a nevelés, valamint a képzés.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu