BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én a költségvetési módosító javaslatok közül azokkal szeretnék foglalkozni, amelyek a magyar gazdaság egyik meghatározó ágazatának, az idegenforgalomnak a jövőjét döntő mértékben befolyásolják.

Azt gondolom, képviselőtársaim mindannyian tudják - ha máshonnan nem, onnan biztosan, hogy szinte naponta ezzel érvelünk a magyar parlamentben -, a magyar gazdaság által megtermelt nemzeti össztermék 10 százalékát adja ma az idegenforgalom, ehhez képest a költségvetésből a direkt támogatása, ami a turisztikai célelőirányzatból mérhető, 8 milliárd 180 millió forint.

Tehát ha azt nézzük, hogy úgymond mennyire jó üzlet a magyar gazdaság számára, akkor megállapítható, hogy ez az idegenforgalom egy kiváló ág, nemcsak a bevétele miatt, annak ellenére, hogy a koszovói válság következtében május-júniusban még a Pénzügyminisztérium is kétségesnek látta azt, hogy az előre tervezett bevételek befolyhatnak az idegenforgalomból a magyar költségvetés számára. Hiszen Magyarország európai megítélése a délszláv háború miatt biztonság tekintetében igen negatív volt, a külföldi utazási irodák és a konkurens európai országok próbálták olyan módon kihasználni, hogy rólunk a lehető legrosszabb híreket terjesztették. Ennek ellenére egy igen dinamikus marketingmunkával sikerült elérnünk azt, hogy nemcsak a tervezett bevételi szintet fogjuk elérni várhatóan az év végére, hanem azt még meg is fogják haladni az idegenforgalmi bevételek.

A 118. számon jelzett módosító indítványban Kovács Ferenc képviselőtársam és Katona Béla úr, az idegenforgalmi bizottság elnöke az üdülési csekkek értékének felső határát kívánja 2000-ben megszüntetni. A magyar parlament nemrég fogadta el az adómódosító csomagban azt az egységet, miszerint az adó- és járulékmentes kifizetési lehetőséget biztosító üdülési csekkek értékhatárát 10 ezer forintról 20 ezer forintra emelte. Ez azt jelenti, hogy az idei évben várhatóan 2 milliárd forintos felhasználási keret a következő évben, ha az értékesítés aránya nem nő, akkor csak az értékhatár kétszeresére történő emelésének következtében 4 milliárd forint körül realizálódhat.

Ha a dinamizmust vesszük figyelembe, ami az 1998 óta bevezetett üdülési csekkek forgalmát illeti, akkor ez várhatóan 5 milliárd forintig is elmehet. Ezért javasolták azt képviselőtársaim, és ezt fogadta el az idegenforgalmi bizottság is, hogy ne állapítsunk meg értékhatárt, hiszen ez az adómentes kifizetési forma nem egyértelműen bevételcsökkentő tényező a költségvetés számára, hiszen a másik oldalon, mivel ezek a csekkek kizárólag a belföldi vendéglátóhelyeken válthatók be, amelyeknek a száma már ezer felett van ma Magyarországon, ehhez egyrészt áfabefizetés kapcsolódik, a másik oldalon további segítséget nyújt ahhoz, hogy az idegenforgalomnak a feketegazdaság irányába tendáló részét megtisztítva, visszatérítse a legális szféra irányába. Tehát meggyőződésünk az, hogy ez nem okoz költségvetési kiesést, legalábbis nem okoz olyan jelentős mértékű költségvetési kiesést, mint azt a Pénzügyminisztérium kalkulálta.

Van erre állami számvevőszéki vizsgálati jelentés, van erre a növekedéskutató intézetnek is számítása. Tehát véleményünk szerint ez tovább erősíthetné a Magyarországon az európai normákhoz képest túl alacsony mértékben jelen lévő belföldi idegenforgalmat, hiszen sajnos Magyarországon ma az idegenforgalmi bevételek 20 százaléka származik csak a belföldi idegenforgalomból, ez az európai országokban általában 50 százalék körül mozog, sőt egyes országokban ennél magasabb arányt is képvisel.

Gesztus értékű tény lenne az, ha Bóka István képviselőtársamnak a 295. számon jegyzett módosító indítványát elfogadná a tisztelt Ház, ami annyit jelent, hogy a Balaton Fejlesztési Tanács működési költségeit 10 millió forinttal emelnénk 2000-ben. A jelenlegi költségvetésben tervezett szintje 10 millió forint, tehát duplájára emelkedne a módosító indítvány értelmében ez a támogatási mérték.

Erre miért van szükség? Tudjuk azt, hogy Magyarország idegenforgalmának legmeghatározóbb része a Balaton. Két kiemelt üdülőkörzet van, ebből az egyik a Balaton, ami már jelenleg is Európa-hírű, Magyarország idegenforgalmának pedig több mint egyharmadát adja. A másik ilyen kiemelt terület a Tiszta-tó, az egy kialakítás alatt álló terület, és ott kemény marketingmunkára van szükség még ahhoz, hogy megfelelő, európai színvonalra fejlődjék. De a Balaton olyan érték és olyan kincs, amely meghatározza a mindenkori magyar idegenforgalom bevételét és a bevételek alakulását. Azzal, ha a Balaton Fejlesztési Tanács a működési költségeit ilyen módon magasabb értéken realizálhatná, ez hozzásegíthetne ahhoz a munkához, amely egy igen jól előkészített koncepcióval már rövid távon jelentős forgalomnövekedést idézhetne elő a Balatonon.

Köztudott probléma a szezonalitás és az, hogy egyre rövidebb az az időszak, amelyen belül a Balatonon turisták fogadhatóak. Ennek az okai messzire vezethetőek vissza, a téliesített szálláskapacitások hiánya, a megfelelő kiegészítő szolgáltatások hiánya okozza ezt; ami azonban a most elkezdett programtervezet végrehajtásával jelentős mértékben növelhető. Azonban az a probléma, sajnos a Balatont igen nagy mértékben sújtja, hogy az ott lévő vállalkozók jó része nem ott lakik, tehát a megtermelt bevételekből származó idegenforgalmi adó és egyéb adóbevételek nem a Balatonon csapódnak le, hanem sajnos azon a településen, ahová a székhelyük ezeknek a társaságoknak be van jelentve. Tehát azok a költségek és amelyekkel az önkormányzatok és maga a Fejlesztési Tanács kalkulálhat, nem tükrözik hűen azt a forgalmat, amit maga a Balaton lebonyolít. Tehát mindenképpen szükségesnek tartjuk ezt a változtatást, és szükségesnek tartjuk a kiemelt támogatását a Balaton Fejlesztési Tanácsnak.

A következő terület, amellyel foglalkozunk kell, Kovács Ferenc képviselőtársam 636. számon jegyzett módosító indítványa, amely a Szociális és Családügyi Minisztérium fejezeti költségvetésén belül a Nemzeti Üdülési Alapítvány költségvetésben megállapított 534 millió forintos támogatási értékét emelné 734 millió forintra. Ez az emelés csak látszólag emelés, hiszen a már évek óta stagnáló költségvetési támogatása a Nemzeti Üdülési Alapítványnak 734 millió volt például 1999-ben, de ugyanilyen mértékű volt 1998-ban is.

Tudni kell, hogy a Szociális és Családügyi Minisztériumnál lévő jelen támogatási összeg a szociálisan hátrányos helyzetben lévő és az inaktív rétegnek ad egy olyan támogatást, amellyel lehetővé válik számukra, hogy adott évben legalább egy alkalommal igénybe vegyék az üdülőhelyek valamelyikét, és ezzel az üdülési csekkel ott fizetni tudjanak.

(12.30)

Tehát ez egy olyan plusz támogatási forma számukra, amely a saját családi költségvetési keretük adta nehézségeket áthidalva lehetővé teszi számukra - ahogy mondtam - az egy évben legalább egyszer, egy hétre történő kikapcsolódást; illetve a legnagyobb részüknél ez egybeesik egy rehabilitációval is, hiszen ezeknek az üdülési csekkeknek több mint 50 százalékát a gyógyüdülőhelyeken, gyógyszolgáltatások igénybevételére fordítják a polgárok.

Az utolsó módosító javaslat, ami mellett érvelni szeretnék, a 846. számon Mádi László és Sasvári Szilárd képviselőtársaim módosító javaslata, ami "Hollókő mint a világörökség megóvása" címen 20 millió forintos támogatást irányoz elő. Tudni kell az idegenforgalmi vonzerőről azt, hogy egy különleges kategória a világörökség részének lenni, hiszen az önmagában egy olyan vonzerőt képvisel világszerte, amely egészen kis marketing-többletköltséggel is jóval az átlagos hozam fölött képes teljesíteni.

Hollókő - képviselőtársaim közül bizonyára sokan ismerik - egy csodálatos adottságú, hogy úgy mondjam, turisztikai látványosság, tehát ennek a különleges megóvására és az ott szükséges felújításokra ez a 20 millió forint nélkülözhetetlen lenne. Meggyőződésem, hogy a ráfordított költségek jóval bővebben fognak megtérülni hosszú távon, hiszen tudjuk, hogy az idegenforgalomban lévő trend ma az, hogy mindenki egyre inkább a minőségi szolgáltatások irányába tolódik el, tehát a kereslet eltolódik a minőségi szolgáltatások irányába, mindenki azt várja, hogy a lehető legmagasabb színvonalon legyen kiszolgálva. Ahhoz, hogy ezt a vendégek számára produkálni tudjuk, tudomásul kell venni, hogy sajnos költséget kell ráfordítani. Különleges szerepük van itt a világörökség részének tudható egységeknek; nem sok van belőlük Magyarországon, ezért ezeket kiemelten kell kezelni.

Tehát azt kérem képviselőtársaimtól, hogy arra tekintettel, amit az idegenforgalom letett az asztalra, amit az idegenforgalomban dolgozó vállalkozások teljesítettek a költségvetési bevételek tekintetében, azokat a módosító indítványokat, amelyek az idegenforgalomban dolgozók munkáját tovább segítik, támogassák. Hiszen, még egyszer mondom, annak ellenére, hogy koszovói válság volt, hogy világgazdasági válság volt, tehát az emberek egyébként is kevesebbet költöttek átlagosan még az idegenforgalomban is, Magyarországon sikerült teljesítenünk azokat a terveket, amiket még 1998-ban meghatároztunk; sőt nagy valószínűséggel a 2,5 milliárd dolláros bevételt még meg is fogja haladni az idegenforgalom az 1999. évben.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu