DR. OROSZ SÁNDOR, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának napirendjén ennek az öszvér törvényjavaslatnak az általános vitára való alkalmassága, annak a megítélése 1999. szeptember 22-én volt.

Én őszintén örülök, hogy a plenáris ülésen kiderült, mit is jelentett "a csend hangja", nevezetesen, hogy mi a többségi álláspont. Ugyanis vita nem volt az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságában; megtörtént a beajánlás, amely beajánlás szigorúan arra szorítkozott, ami egyébként is a meglehetősen hevenyészett indoklásban olvasható.

(17.30)

Ezt követően az ellenzéki oldalról kérdések, vélemények hangzottak el, majd válasz és más vélemény elhangzása nélkül szavazásra került sor. Őszintén örülök, hogy akik egyébként támogatták, azok sem értenek egyet azzal a módszerrel, ahogy a kormány ezt a törvényjavaslatot ide a Ház elé hozza.

De túl azon, hogy gyakorlatilag az Országgyűlés tekintélyének a lejáratásáról van szó akkor, amikor egy ilyen törvényjavaslatot tárgyalunk, nagyon pontosan kellene érzékelni azt is, hogy így lehet megvalósítani azokat a mindenáron elrejteni gondolt szándékokat, amelyekről, úgy veszem észre, kormánypárti képviselőtársaim nem kívánnak beszélni. Hogy mennyire zavarja a kormányt és kormánypárti képviselőtársaimat a nyilvánosság, azt jól jelzi, hogy bár hét törvény módosítására kerülne sor ennek az egy szem törvényjavaslatnak a tárgyalása kapcsán, még így is csak kettőnek a címét voltak hajlandóak beemelni a törvényjavaslat címébe.

Kiemelkedik ebből a sorból külön az egészségügyről szóló törvény. Az államszervezetre vonatkozó egyes törvények kategóriája az első négy törvényjavaslatra még többé-kevésbé ráhúzható: az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény megjelenik a címben, a halászatról és a horgászatról szóló törvény megjelenik, ugyanakkor az egészségügyi törvény módosításának még csak a szándéka sem jelenik meg ebben a törvényjavaslatban. Azt gondoljuk tehát, hogy rejtegetni akarnak valamit. Rejtegetni akarják többek között azt, hogy felelőtlen jogalkotás zajlott eddig is.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt, annak a hatálybalépését egy évvel ezelőtt - az ellenzéki képviselők tiltakozása ellenére - egy évvel meghosszabbították. Akkor is jelezte az ellenzék, hogy önmagában ez az intézkedés kevés. Idén tavasszal az ingatlan-nyilvántartási ügyeket alapvetően érintő földtörvény olyan módosítását fogadta el a kormányzati többség, amely alapvetően forgatja fel az ingatlan-nyilvántartás elfogadott és akkor már egy évvel elhalasztott rendszerét. Ellenzéki képviselők, jómagam is szóvá tettük, hogy ez a döntés az önöké, de ha már megteszik, akkor hozzák összhangba a földtörvény rendelkezéseit az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvénnyel. Most pedig, egy hónappal az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény hatálybalépése előtt és jó két hónappal azután, hogy az Országgyűlés bizottságai már ezeket a kérdéseket megvitatták, időproblémára hivatkozva, más törvényekkel együtt kívánják ezt valahogy elsumákolni.

Hölgyeim és Uraim! Az indokolás kényszere természetesen mindig a kormányon van, ezt a beterjesztett törvényjavaslat kapcsán általánossággal helyettesíti. Erre jellemző példa a halászatról és a horgászatról szóló törvény, ahol kiigazításokról beszél, holott a beterjesztett törvényjavaslat az immáron használatba vett halászati jogok gyakorlatban is érzékelhető újraosztására irányul, Magyarországon a halászati és horgászati viszonyok totális felborítását eredményezi. Ha ez a kiigazítás, akkor ez támogatható; a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleménye az volt, hogy ilyen áron ez nem támogatható.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu