TÓTH ANDRÁS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Országgyűlés! Öten vagyunk a mentelmi bizottság tagjai között, akik Csurka István mentelmi jogának felfüggesztését javasoljuk. Az alkotmány és a képviselők jogállásáról szóló törvény előírásai alapján az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság hasonló ügyekben hozott döntéseinek tanulmányozása után alakítottuk ki álláspontunkat.
Abból indultunk ki, hogy a mentelmi jog jelentése egyfelől az, hogy a képviselő tevékenységét szabadon gyakorolhatja, nem vonható felelősségre beszédei, szavazatai miatt. Ez a mentesség ugyanakkor nem terjed ki a rágalmazásra és a becsületsértésre. Másfelől pedig azt jelenti a mentelmi jog, hogy a képviselő ellen büntető- vagy más hatósági eljárás csak a parlament előzetes hozzájárulásával indítható. Az előterjesztésben idézett alkotmánybírósági álláspont a közszereplőkre vonatkozó vélemények kinyilvánítási szabadságát valóban tágabb körűnek mondja ki, mint általában, ugyanakkor azt is határozottan kifejti, hogy korlát azért létezik; tényállítás tekintetében, a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a becsületsértésre alkalmas valótlan tények közlésére, a tudatosan hamis közlésre.
Véleményünk szerint a mentelmi bizottság többsége tévesen ítélte meg ebben az ügyben a mentelmi jog lényegét. A mentelmi jog a képviselőt csak képviselői minőségében, e ténykedésével összefüggésben illeti meg. Álláspontunk szerint Csurka István nem képviselőként, hanem újságíróként végzett tevékenysége nyomán került abba a helyzetbe, hogy ellene Demszky Gábor büntetőfeljelentést tett. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Eörsi meg ügyvéd volt!) Így Csurka Istvánnak, mint minden újságírónak ebben az országban, vállalnia kell tevékenysége következményeit. (Felzúdulás a Fidesz padsoraiból.) Nem vezetne jóra, nem szolgálná a magyarság érdekét (Zaj a Fidesz padsoraiban.), ha kivételezett újságíróként reá, illetve újságírói munkásságára nem vonatkoznának a magyar törvények. (Horn Gábor: Csurka-hívők!)
(22.40)
Egyébként az újságban való szereplés nem tekinthető a képviselői megbízatás gyakorlásának, még abban az esetben sem, ha a lap szerkesztői a képviselőt e minőségre tekintettel kérték volna fel véleményének kifejtésére. Az ilyen nyilvános fellépés kétségtelenül közszereplésnek tekinthető, a Legfelsőbb Bíróság álláspontja alapján azonban a képviselői megbízatás gyakorlása ennél lényegesen szűkebb körű, a jogszabályok által pontosan körülírt tevékenység. (Zaj.)
A Legfelsőbb Bíróság is megállapítja, hogy semmiképpen sem tekinthető jogszerű bírálatnak, kritikának, véleménynyilvánításnak a becsület csorbítására alkalmas és egyúttal valótlan tartalmú tény állítása, híresztelése. Hogy valós vagy valótlan tény állításáról van szó, azt bíróság döntheti el, a mentelmi bizottság ezt nem vizsgálhatta, ahogy hallottuk a bizottság elnökétől is.
Tehát a szólásszabadságnak mint alapvető emberi jognak van határa, amelynek felállítását egy másik, ugyancsak alapvető emberi jog: a becsülethez, a társadalom megbecsüléséhez való jog indokolja. A becsülethez, a társadalom megbecsüléséhez való jog olyan alkotmányos emberi alapjog, amely válogatás nélkül mindenkit megillet.
A mentelmi bizottság többségi véleményének elfogadása a jogegyenlőség elvetését jelentené. (Felzúdulás a Fidesz padsoraiban. - Közbekiáltások: Jaj!) A magyar büntetőjog nem gátol meg senkit a szabad bírálatban, illetve véleményének szabad kifejtésében. A büntető anyagi jog éppen a valóság bizonyításának a megengedésével nyújt védelmet azoknak, akik méltányolható érdekből, való tények felhasználásával sértik meg mások becsületérzését vagy emberi méltóságát.
Ezzel a joggal, ezzel a védelemmel Csurka István csak akkor élhet, ha a mentelmi jogát a parlament felfüggeszti. A szólásszabadság tiszteletben tartása nem jelentheti valótlan tartalmú és a becsület csorbítására alkalmas tények állítását (Felzúdulás a kormánypártok és a MIÉP soraiban. - Közbeszólások.), illetve szükségtelen, gyalázkodó jellegű kifejezések használatával megvalósított kritikát. Ilyen cselekmények eltűrése kulturált jogállamban senkitől sem várható el. (Folyamatos zaj.)
Mindezek alapján a parlament tekintélyének megóvása, a törvényes rend érvényesülése azt követeli meg, hogy a tárgyalt ügyben a parlament Csurka István mentelmi jogát függessze fel.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban. - Zaj a kormánypártok padsoraiban.)
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés