PALLAG LÁSZLÓ (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! A termőföld a vidéki ember számára a megélhetést jelenti, többségük kötődik a földhöz, a föld szeretete emberemlékezet óta megvan. Egyéneknek, családoknak, életközösségeknek, főleg falun, kistelepüléseken, szinte nincs más lehetősége, mint a föld művelése, a gazdálkodás.

A termőföld értéke országonként más és más; az uniós országokban komoly értéket jelent. Franciaországban például egy hektár föld ára 30 ezer és 50 ezer frank között mozog, Németországban 25-30 ezer márka közötti az értéke, Ausztriában 1,5-2 millió schilling; nálunk nagyon alacsony, és jó üzletnek tűnik a szántóföld vásárlása, mert mire majd uniós tagok leszünk, úgyis felértékelődik. Az ügyeskedők, harácsolók - kijátszva a törvényeket - kötik meg üzleteiket. Az elmúlt évek során a Dunántúlon az osztrákok vásárolták a földet zsebszerződéssel, értesüléseink szerint több mint 100 ezer hektár került így megvásárlásra. A Duna-Tisza közén, a Tiszántúlon a termelőszövetkezetek vezetői ügyeskednek, tisztelet a kivételnek. Hogyan oldják meg az ügyeskedők a földszerzést? Egy példát hadd mondjak el a sok közül a körzetemből, de információim szerint másutt is előfordul ez, nem csak Békésben.

Hogyan is zajlik ez az üzlet? Adva van egy termelőszövetkezet, annak a pénze, van egy ügyes földügyes, és az ő közreműködésével az elnök hozzátartozói nevére, a termelőszövetkezet pénzén, megvásárolják a szántóföldet. Hivatalosan kifizetik az eladónak, erről papír, adásvételi szerződés is készül. A vásárlást követően a földhivatal bejegyzi a tulajdonjogot a termelőszövetkezeti elnök hozzátartozói, valamint a földügyes nevére, a tsz-nek pedig 50 évre bejegyzik a haszonélvezeti jogot. Haszonélvezője a tsz, a képviselője maga a termelőszövetkezet elnöke. Ezzel a megoldással könnyen át lehet lépni azt a 300 hektáros határt, amely a törvényben korlátként van meghatározva, az egy főre eső értékhatár tekintetében. Várható, hogy majd később jogutód nélkül megszűnik a termelőszövetkezet, és így a haszonélvezet visszaszáll a tulajdonosra.

Felvetődik a kérdés: miért nem vette ezt észre a földhivatal a bejegyzések során. De ez már egy másik történet. A nagy baj az, hogy olyan emberektől veszik meg értéken alul a földet, akik rá vannak szorulva, akik szorult helyzetével könnyű visszaélni, azt a kis lehetőséget is elvesztve, amit a föld művelése biztosított a számukra. A termelőszövetkezet pénzén vásárolt föld mindjárt privatizálva is van, nem kell később kínlódni vele. Kezdeményeztem az APEH-vizsgálatot, mert elfogadhatatlannak tartom ezt a vásárlási formát.

A földügyes nagyon ügyes, és őt is be kellett vonni az üzletbe, mert nélküle nem lehet lebonyolítani, kijátszani a szabályokat. Ennyi földért érdemes kockáztatni, és ezt olyan zavartalanul teszik, hogy még a rádióban is nyugodtan hirdetik: földet vennének.

Korábban kijátszották az embereket azzal is, hogy üzletrészüket 5-10 százalékon vásárolták fel, amit később földre, ingatlanra cseréltek. A lényege mindezeknek: minél nagyobb mennyiségben szerezni földet, lehetőleg másnak a pénzén.

Tisztelt Képviselőtársaim! Fontosnak és szükségesnek tartom felhívni az illetékesek figyelmét arra, hogy hogyan, milyen módon és formában játsszák ki a szabályokat és a törvényeket. Az uniós csatlakozásra is készülve, a legfontosabb a tulajdonviszonyok rendezése és rendezettsége, amit csak a szabályok és rendeletek betartásával, a törvényes keretek között lehetséges elérni.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiból.)

Forrás: parlament.hu