DR. BODA ILONA (FKGP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Előttem szóló képviselőtársaim már részletesen elemezték a jelentésben foglaltakat, az igazságügy-miniszter asszony külön kitért arra. A jelentéshez ilyen módon én már nem kívánok hozzászólni, hiszen frakciónk véleménye is ismertetést nyert Pokol Béla képviselőtársam által. Mindazonáltal én a gyakorlat oldaláról szeretnék hozzászólni az említett témakörhöz.

A Szentírás a Bírák Könyvében tesz említést a bírói hivatás fontosságáról és nagyszerűségéről, mert ez az a hivatás, amely semmi máshoz nem hasonlítható; ítélkezni más ember felett, mások ügyében a legnagyobb felelősségtudatot követelő hivatás. Éppen ezért néhány igen fontos gondolatra fel kell hívni a figyelmet ebben a tárgykörben.

(18.20)

Ezek a fontos gondolatok három csokorba köthetők össze. Az egyik a kiválasztás fontossága a bíróvá válás folyamatában. Nagyon fontosnak tartom azt, amit az igazságügy-miniszter asszony is jelzett a felszólalásában, hogy tehetséges fogalmazók és titkárok tömege kopogtat az ajtón, akik közül a legmegfelelőbbet kell kiválasztani, mert az, hogy kiből lesz bíró, meghatározóvá válik az egész ország igazságszolgáltatásában. Nagyon fontosnak találom a bírói munka folyamatos figyelemmel kísérését a már gyakorló bíráknál, hiszen egy rossz ítélet, egy rossz döntés igen kedvezőtlen fénybe, színbe hozhatja az egész bírói kart.

A strasbourgi országjelentés igen elmarasztaló a bíróságok munkáját illetően. Idevonatkozóan részletes elemzés tárgyává kell tenni azt, hogy miért ilyen elmarasztaló a strasbourgi országjelentés. E vonatkozásban fontosnak tartom kiemelni a létszámkérdés többszörösen említett kérdéskörét. A rendszerváltozás óta számos új jogszabály jelent meg. A megjelent jogszabályokat nem követte a bírói létszám emelése. Többletfeladatok kerültek a bíróságokra, többletfeladatok kerülnek 2000. március 1-jétől is a bíróságokra, nem követi ezt a megfelelő létszámnövekedés a bírói szervezeten belül.

Az új jogszabályokat nem követő létszámnövekedés problémáival a bíróságok csak nagyon nehezen tudnak megbirkózni. De itt rögtön szólni kell a kivezető utakról, így nevezetesen a bíróságok belső igazgatási feladatainak ésszerűsítéséről, amiről már szólt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke a legutolsó OIT-határozattal összefüggésben. Szólni kell az állandó helyettes bíró bevezetésének a gondolatáról, francia mintára; éppen azért, mert a bírói kar elnőiesedik, szükség van folyamatos utánpótlásra a belső helyettesítés intézményén felül is.

(Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Kívánatosnak találjuk tehát egy olyan állandó helyettes bírói kar létrehozását, amely mozgócsoportként el tudja látni a különböző bíróságokon felmerülő feladatokat. Szükségesnek látjuk a bírói teamek felállításának a gondolatát, ahol együtt dolgozik a bíró, a fogalmazó és a jegyző. Hangsúlyozom e helyütt, hogy a bírói munka a 2000. évet követően már nem lehet egyszemélyi munka. A bírónak szüksége van a hozzáértő kezek segítő közreműködésére a saját munkájában is.

Végezetül szólni kívánok a bírói szolgálat szerepéről. Kiemelem itt a "szolgálat" szót, mert a tárgyalást szükségtelenül halasztgató, szakmailag felkészületlen bíró - úgy ítéljük meg - nem növeli a bíróságok tekintélyét, csak a hivatástudata magaslatán, valóban a jogászi pálya csúcsán álló bíró az, aki képes a bíróságok munkáját előbbre vinni.

Advent utolsó hetében én ezért arra a gondolatra hívom fel a figyelmet, amellyel a miniszter asszony is zárta a gondolatsort: a megbékélésre a bíróságok és a polgárok, a bíróságok és a különböző hatalmi ágak között, ezzel kívánva valamennyi bírónak jó munkát.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok és az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu