DR. PEPÓ PÁL környezetvédelmi miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Önök az elmúlt évek egyik legfontosabb környezetvédelmi tárgyú javaslatát tartják a kezükben, amely véleményem szerint több szempontból is kiemelkedő jelentőségű és hiánypótló.

Kiemelkedő azért, mert Magyarországon az utóbbi években egyfelől számottevően megnőtt a keletkező hulladékok mennyisége, az ipari, a mezőgazdasági tevékenységekből származóan, a kereskedelemből kifolyólag, másfelől pedig a lakosság vásárlási szokásainak változása következtében. Ezt a helyzetet tovább súlyosbítja az a tény, hogy nemcsak a keletkező hulladékok mennyisége, hanem azok veszélyessége is növekszik. Az előbbi folyamatok pedig az egész társadalomra hatással bírnak, hiszen a környezeti ártalmak és az ezzel összefüggésben jelentkező egészségkárosodás minden egyes állampolgárt veszélyeztet.

Hiánypótló a javaslat abból az okból kifolyólag, mert jelenleg hulladékgazdálkodással kapcsolatos, átfogó magyar szabályozás nincsen, csak széttagolt szakterületi jogszabályok rendezik a témakör bizonyos kérdéseit. Azonban egy széttagolt, hiányos szabályozás nem tartható fenn tovább, egyfelől a joghézag következtében kialakult káros és szennyező magatartások, másfelől pedig a nemzetközi, különösen az európai uniós csatlakozási folyamatból fakadó kötelezettségeink miatt.

A törvény megalkotásának gondolata már a '90-es évek elején megszületett, és ezt az igényt megerősítette a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény is, amely előírta, hogy a hulladékokról külön törvény rendelkezzen. Ezzel kapcsolatban az akkori Országgyűlés el is fogadta a 108/1995. számú országgyűlési határozatot a hulladékgazdálkodásról szóló törvény elkészítésének kötelezettségéről.

Tekintettel azonban arra a tényre, hogy a szabályozni kívánt témakör igen komplikált és számos tevékenységi kört érint, a korábbi javaslatokat szakmai szinteken többször is meg kellett vitatni, át kellett dolgozni, és csak hosszú idő eltelte után, 1998-ban kezdődhetett meg a jelenlegi változatnak az elkészítése, miután a szabályozási szempontok kereteit a 2068/1998. számú kormányhatározat kijelölte.

Ezzel összefüggésben szeretném megemlíteni, hogy a javaslat előkészítése során folyamatosan szembesülni kellett a különböző nemzetközi intézményi tagságból fakadó kötelezettségeinkkel, amelyek a hulladékgazdálkodás törvényi szinten történő szabályozását írják elő. Ugyanis 1996-ban ennek alapján fogadta el csatlakozási kérelmünket az OECD, valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozási folyamat során is egyértelművé vált, hogy a közösségi hulladékgazdálkodási jogszabályok harmonizációja az egyik legalapvetőbb jogharmonizációs kötelezettségünk, amelynek mielőbbi megtörténtére az Európai Unió is igen nagy hangsúlyt fektet.

Tisztelt Ház! Úgy vélem, nem kérdőjelezhető meg az a tény, hogy a hulladékok nagy mennyiségű keletkezése, szakszerűtlen kezelése és helytelen ártalmatlanítása káros mind az emberi egészségre, mind pedig a környezet állapotára. Gondoljanak arra, hogy naponta hány tonna szemét kerül illegálisan elhelyezésre tárolásra alkalmatlan helyeken, például az erdőszéleken! Hány alkalommal fordul elő, hogy az ivóvíz károsodik amiatt, hogy a szabálytalanul megépített lerakóból szivárog a káros anyag! Hány település kénytelen elviselni a szomszédos szeméttelepről a helytelen üzemeltetés miatt kiáradó szagot! A sort lehetne még folytatni, de véleményem szerint szükségtelen.

A hulladékgazdálkodás azért is minősül a környezetvédelem egyik legfontosabb területének, mert a hulladékok által okozott szennyezés megelőzése és a károk felszámolása a környezetvédelem egyik legköltségesebb területe. Az előzőekben elmondottak figyelembevételével egyértelmű, hogy a jelenlegi helyzeten változtatni kell.

De mi is a célja ennek a változtatásnak? El kell érni az emberi egészség és a környezet védelmét, a természeti és az épített környezet megóvását, a fenntartható fejlődés biztosítását, a környezettudatos vállalkozói és fogyasztói magatartás kialakulását, valamint a természeti erőforrásokkal való takarékoskodást.

Ezenfelül a javaslat célul tűzi ki a környezet terhelésének minimalizálását, a hulladékkeletkezés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítását, körforgásban tartását és környezetkímélő ártalmatlanítását, amelyek eredményeképpen többek között egészségesebb, tisztább környezetben élhetünk. Ezzel összefüggésben fontosnak tartom hangsúlyozni azt, hogy a jelen törvényjavaslat a hulladékgazdálkodás kereteit adja meg csupán, tehát kerettörvény jellegű lesz.

A törvényjavaslat tárgyi hatálya - a más jogszabályokban rendezett radioaktív hulladékok és a levegőbe történő kibocsátások kivételével - kiterjed minden egyes hulladékra, minden egyes olyan hulladékra, amely az Európai Közösség irányelveiben meghatározott. Természetesen ha a törvény más egyéb formában nem rendelkezik, akkor valamennyi hulladéktípusra, illetve hulladékfajtára egyaránt vonatkozni fog. A törvényjavaslat tárgyi hatálya kiterjed továbbá általában a hulladékgazdálkodási tevékenységekre és a létesítményekre is, beleértve a megelőzést és a hasznosítást szolgáló tevékenységeket.

Fontosnak tartom továbbá megemlíteni azt, hogy a törvényjavaslat a környezetvédelmi törvény szabályait rendeli alkalmazni a hulladékgazdálkodással összefüggő, jelen javaslatban nem szabályozott kérdések vonatkozásában.

(9.30)

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Melyek az előzőekben elmondottakon túl a törvényjavaslat legfontosabb előírásai? Az általam már említett megelőzés érdekében a javaslat a termékeket gyártó vállalkozásokat teszi felelőssé a termék és a technológia fejlesztése során a kevesebb hulladékkal, energia- és anyagfelhasználással járó technológiák és termékek bevezetéséért, az alapanyagok ezt segítő megválasztásáért, a tartós és az újra használható termékek elterjesztéséért.

A keletkező hulladékok környezetveszélyeztetést kizáró gyűjtését, a hulladékok hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról történő gondoskodást a javaslat elsődlegesen a hulladék termelőjének, illetve mindenkori birtokosának kötelezettségévé teszi. E kötelezettséget a hulladék birtokosa teljesítheti saját maga, vagy teljesítheti a hulladék kezelésére feljogosított vállalkozónak történő átadással, a kezelés költségeinek egyidejű megfizetése mellett.

Igen lényeges intézkedése a javaslatnak, hogy a települési önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatává teszi a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás megszervezését a települési hulladékok begyűjtésére és kezelésére. Ennek keretében megállapítja az önkormányzatok, a közszolgáltatók és a fogyasztók, illetőleg az ingatlantulajdonosok feladatait is, továbbá meghatározza a közszolgáltatási díj megállapításának szabályait a vonatkozó alkotmánybírósági határozatokkal összhangban.

Fontos rendelkezése a javaslatnak, hogy meghatározza azon jogalanyok körét, akiket a hulladékgazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségek terhelnek, illetve a Kt.-val összhangban szabályozza a nyilvánosság hulladékgazdálkodási döntésekbe történő bevonásának módját, az oktatás és a tudatformálás szerepét, ami éppen a megelőzés, a prevenció elve miatt roppant fontos.

Rendkívül fontosnak tartom a javaslat azon részét, amely a végrehajtással, illetve a végrehajtás kikényszerítésével kapcsolatos hatósági feladatokat, az engedélyezés és az ellenőrzés, a nyilvántartás és a bejelentés szabályait határozza meg, valamint azt a fejezetet, amely előírja a hulladékgazdálkodási szabályok megtartásáért való felelősség viselésének és érvényesítésének módját, illetőleg a hulladékgazdálkodási bírság kiszabásával kapcsolatos feltételeket.

Végezetül, de nem utolsósorban, tisztelt Ház, felmerülhet az a kérdés, vajon ezt a nagyszabású koncepciót milyen forrásból kívánjuk finanszírozni, illetőleg melyek a várható gazdasági hatások. Ezzel összefüggésben hadd tájékoztassam önöket a következőkről:

Átadtuk az Országgyűlés törvényjavaslatot tárgyaló bizottságainak azt a részletes, a javaslat gazdasági hatásait átfogóan elemző vizsgálati elemzést, amely a törvényjavaslathoz készült. E vizsgálati elemzés részletes választ ad a felmerülő gazdasági, pénzügyi kérdésekre, tekintettel arra, hogy a javaslat a társadalom szinte valamennyi szegmensét érinti, és számos szereplőre, ágazatra jelentős hatással van.

A javaslat gazdasági hatásait alapvetően "a szennyező fizet" elv következetes érvényesítése határozza meg, amelynek értelmében a hulladék kezelésének, végső soron ártalmatlanításának költségeit a hulladék termelőjének, illetőleg mindenkori birtokosának kell megfizetnie.

A kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján a termék előállítója is felelős a termékből származó hulladékért. Ez a felelősség a jelenlegi szabályozórendszerben a termékdíjfizetési-kötelezettségben a javaslatban - nem érintve a termékdíjas szabályozást - a visszavételi és kezelési kötelezettség intézményében jelenik meg.

A megelőzés terén hozandó és hozható intézkedések, a termék- és a technológiafejlesztési lépések a piaci versenyhelyzetben lévő cégek számára a versenyképesség megőrzése szempontjából is elengedhetetlenek, a fejlesztési költségek eddig is és ezután is a termékek árában fognak megjelenni. A hulladékképződést megelőző vagy csökkentő intézkedéseknek, a környezetvédelmi ipar fejlesztésének támogatására a jelenlegi konstrukciók - a KAC, illetve a GFC, a szükséges források nemzeti környezetvédelmi program éves tervei szerinti biztosítása mellett - megfelelőek.

Összességében elmondható, hogy a jelenlegi hulladékkezelési infrastruktúra Európai Unió szerinti elvárásoknak megfelelő színvonalra emelése a gazdasági szférára a következő húsz évben közel 80 milliárd forint költséget ró, amely az éves termelési érték 0,1-0,15 százalékából lenne finanszírozható.

Tisztelt Ház! Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a javaslat az önkormányzatok hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait újraszabályozza. Ennek pénzügyi hátterét azonban meg kell teremteni. Az önkormányzatok számára - amennyiben a feladatellátás beruházást igényel - az állami költségvetésen keresztül támogatás adható. A beruházási feladatok finanszírozására három, együttesen is alkalmazható lehetőség van: finanszírozás cél- és címzett támogatási rendszer átalakításával; a második ilyen lehetőség a támogatás fejezeti kezelésű előirányzatból; a harmadik a KAC-támogatás alkalmazása, ekkor biztosítani kell a KAC ilyen települési hulladékgazdálkodási célú támogatásainak forrásait és felhasználását.

A céltámogatási rendszer jelenlegi támogatható céljai a törvény végrehajtásának segítésére nem alkalmasak, a felhasználási célokat és a feltételeket módosítani kell, hogy támogatást kaphasson a korszerű térségi lerakón kívül minden, a települési komplex hulladékkezelési rendszer kialakítását szolgáló beruházás, például a hulladékgyűjtő udvarok, válogató, feldolgozó berendezések vagy a komposztálás eszközei.

A közszolgáltatás működtetésére új, normatív támogatási formákat is ki kell alakítani, állami normatív támogatás szükséges a szervezett begyűjtés és ártalmatlanítás költségeinek a lakossági díjakból nem fedezhető részéhez. Ez a települési önkormányzatok fajlagos, egy főre jutó normatív támogatásának mintegy 500 forinttal történő megemelésével lehetne elérhető. A kötelező ellátás bevezetése esetén ezt minden önkormányzat megkapja. Ezen túlmenően a feladatellátás színvonalához kötődő, normatív támogatás bevezetése is szükséges a progresszívan működő, szelektív gyűjtést alkalmazó, regionális rendszerhez tartozó, a környezetvédelmi normákat kielégítő kezelést megvalósító önkormányzatok számára. A szigorú feltételeknek megfelelő önkormányzatok magasabb támogatási összeget kell hogy kapjanak, mint azok, amelyek ezeket a követelményeket nem elégítik ki, nem teljesítik.

E támogatás új, kiemelt előirányzat lesz települési szilárd hulladék progresszív kezelésének támogatása címen. A támogatás a kezelő telephelye, üzemeltetője által igazolt lakossági hulladék után vehető igénybe.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Fontos szerepet játszik a javaslatban a társadalom és a polgárok környezettudatos magatartásának kialakítása, fejlesztése, így többek között e célt szolgálja a betétdíjas termékek kiszélesítésének ötlete, a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, valamint a hulladékgazdálkodási ismeretek oktatásának kötelezettsége, mely reményeink szerint hozzásegíti a jövő társadalmát az egészségesebb környezet igényéhez.

Összefoglalásként megállapítható: alapvető fontosságú a javaslat azon előnye, hogy elfogadása esetén megteremtődhet egy egységes, koherens és EU-konform magyar hulladékgazdálkodási szabályrendszer, amely megfelelő alapot adhat a részletszabályok kidolgozásához.

Végezetül fontosnak tartom e helyen azt is megjegyezni, hogy a javaslat széles körű párbeszéd nyomán a kormány, az önkormányzatok, a gazdálkodó szervezetek és az érdekképviseleti szervek bevonásával, hosszas egyeztetések és kompromisszumok során született meg. Ennek folyamán a résztvevők felismerték, lehet még javítani a tervezeten, de az alapvető cél az, hogy végre Magyarországon is megszülessen - a társult országok között ugyan majdnem utolsóként - az első, átfogó hulladékgazdálkodási alaptörvény.

(9.40)

Ennek érdekében tisztelettel kérem önöket, hogy a javaslatot vitassák meg, tegyék meg észrevételeiket, és ezek után fogadják el mindannyiunk érdekében.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu