DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az eddigiekben már igen sokat szóltak képviselőtársaim a törvényjavaslat egyes paragrafusairól, ezért én azokat a paragrafusokat nem érintem, inkább a törvényjavaslat általános kérdéseivel szeretnék foglalkozni.

Elöljáróban érdemes arról szólni, hogy Európa az elmúlt évtizedekben jelentős utat tett meg az integráció fejlődésében. Eljutott az integráció jelenleg ismert legmagasabb fokára, a preferenciális vámövezet, a szabadkereskedelmi terület, a vámunió, a közös piac és a gazdasági unió fokára, és ez a gazdaságban, a társadalomban lényeges változásokat hozott létre.

A Magyar Országgyűlés az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz szükséges folyamatos jogharmonizációs feladatokat jól látja el. A vámjogról, vámeljárásról és vámigazgatásról szóló 2061. törvényjavaslat is ezt a célt szolgálja.

(11.30)

Az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében, bármilyen jól is dolgozzuk ki a jogharmonizációs törvényeket, számolnunk kell azzal is, hogy az integráció elmélyülési és kibővítési folyamata sok gondot okoz nemcsak nekünk, hanem az Európai Unió többi országának is.

Látni kell, hogy az igen fejlett Európai Unió sem a Kánaán, nem fenékig tejfel. Csak egy nagyon fontos, jelenleg igen erős problémával szeretnék foglalkozni: várhatóan 2002. július 1-jével az euró válik törvényes fizetési eszközzé. Már bevezették az egy méretre szabott monetáris politikát; még egyszer hangsúlyozom: az egy méretre szabott monetáris politikát. Az uniformizált kamatláb-politika sok problémát vet fel, mert a növekedési ütemek és az inflációs ráták eltérőek az egyes országokban.

Az 1999. áprilisi kamatlábcsökkenés jó volt ugyan a stagnáló német és az olasz gazdaságnak, viszont rossz a túlfűtött ír gazdaságnak. A 2,5 százalékos nominális kamatláb mellett Németországban a 0,1 százalékos infláció miatt 2,4 százalékos reálkamat keletkezett, ugyanakkor Portugáliában a 2,7 százalékos infláció negatív kamatot eredményezett. Ezt a példát csak azért mondom, mert miközben a jogharmonizációs kérdésekkel foglalkozunk, azt is látni kell, hogy bármilyen tökéletesen is működik az Európai Unióban a gazdaság, bizonyos feszültségek mindig jelen lesznek, és ezekre a feszültségekre a magyar jogrendnek is oda kell figyelnie.

Miközben a vámjogban is törekednünk kell az Európai Unió belső piacához való integrálódáshoz, nem szabad figyelmen kívül hagyni hazánk fejlettségi különbségét. A vámjog tökéletesítése mellett igen fontos a gazdaság szerkezetének piaci igényekhez igazodó, folyamatos átalakítása, ami csakis az alkalmazkodóképesség és a versenyképesség javításával érhető el.

A kilencvenes évek második felében a szerkezetátalakulás felgyorsult. A gazdaságpolitika sürgős feladata a komparatív előnyöket biztosító ágazatok gyors fejlődéséhez való hozzájárulás, mert ezzel is tökéletesebben tud a magyar gazdaság a vámunión belül jól működni.

Az 1995. évi és az 1996-tól érvényes, a vámjogról, a vámeljárásról és a vámigazgatásról szóló C. törvény színvonalas szabályozást alakított ki a vonatkozó területeken. Ezen törvény is kiváltotta a vám- és pénzügyőrség hármas tagozódású szervezeti rendszerét, amely biztosítja a törvény végrehajtását. A jelenlegi, 2061. számú törvényjavaslat szervezeti átalakítást kevésbé igényel, mint a '95-ös törvényjavaslat igényelt. A puding próbálja az evés; ezért talán e törvényjavaslat kapcsán is lehet majd öt év múlva hiányosságokat kimutatni, mint azt Font Sándor képviselőtársam tette a '95. évi törvénnyel kapcsolatban.

A vámigazgatás jelentőségét igazolja az a tény, hogy a központi költségvetés bevételeinek több mint 50 százalékát a vám- és pénzügyőrség szedi be. Ez a jövőben köztudottan csökkenni fog. A nevezett szervezet már a javak megjelenésekor is elvégzi ezen tevékenységét, így igen nagy jelentősége van azért is, mert naponta elősegíti a költségvetés likviditását. Nincs még egy olyan szervezet a magyar államigazgatásban, amely ilyen intenzíven hozzájárul a magyar költségvetés napi likviditásának megteremtéséhez.

Ennek kapcsán hadd említsem meg azt, hogy sajnos a vám- és pénzügyőrség dolgozóinak bérszintje nem áll arányban a szervezet jelentőségével. 1998-ban az átlagbér 1996-hoz képest 43 630 forintról 53 628 forintra nőtt, de ez nem kedvező az országos átlagbérszinthez viszonyítva. Az érdemi ügyintézők átlagbére különösen alacsony. Az átlagjövedelem sem jelentős, hiszen az átlagjövedelem 1996-ban 62 000 forint körül volt, 1998-ban körülbelül 86 000 forintot tett ki. Ezt azért említem meg - és a 2000. évi költségvetési vitában is szóltam erről -, hogy a vám- és pénzügyőrség anyagi elismertsége érdekében legalább olyan lépéseket kell tennie a Magyar Országgyűlésnek és a magyar kormánynak, mint amilyeneket az APEH kapcsán is tettek. Ezt azért nem ismétlem meg, mert egyszer már részletesen szóltam erről a Házban.

A vámigazgatás nemcsak a költségvetés bevételeinek számottevő növekedéséhez járul hozzá, hanem különösen 1996-tól gazdaságvédelmi, gazdaságszabályozó és ezáltal piaci egyensúlyt is segítő feladatokat vált valóra. 1998. január 1-jén a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán létrehozták az Integrációs Hivatalt, amely nyolc munkacsoport segítségével, az integrációs nemzetközi főigazgató irányításával segíti az Európai Unióhoz való csatlakozás jogharmonizációját. Engedjék meg a vám- és pénzügyőrség dolgozói, hogy ehhez a munkához innen, a Házból is szívből gratuláljak valamennyi képviselőtársam nevében.

Az elmúlt években jól kialakított szervezeti rendszer munkájának is eredménye a most tárgyalt 2061. számú törvényjavaslat. A törvényjavaslat a bevezető részében jól határozza meg a kapcsolódó fogalmakat. A 4. § szakszerűen rögzíti a vámbiztosíték nyújtását és mértékét. Helyénvaló, hogy a vámbiztosíték nyújtása többféle vámbiztosíték között valósulhat meg: bankgarancia, banki fedezet igazolása, készpénz, kezességvállalás. A piaci résztvevők kiszolgáltatottságát az is nagymértékben csökkenti, miszerint a törvényjavaslat rögzíti: "Amennyiben az ügyfél kedvezőbb vámtétel alkalmazására való jogosultságát a vámteher biztosításakor igazolja, akkor a kedvezőbb vámtétel alapján kell a vámbiztosíték összegét megállapítani."

(A jegyzői széket Molnár Róbert jegyző foglalja el.)

Igen fontosnak, a gazdaság működését javító tényezőnek tartom, hogy a törvényekkel is járuljunk hozzá a közbizalom erősítéséhez. Ezen törvényjavaslat a vámbiztosíték összegének megállapításával segítheti a közbizalom kialakítását. A közbizalom erősödése hozzájárul hazánkban a gazdasági teljesítmény javulásához is. Ezzel a nagyon fontos kérdéssel a későbbiek során érdemes lenne részletesen foglalkozni az ország Házában.

A törvényjavaslat 6. §-a, támogatandó módon, részletesen szabályozza a vámteher-biztosítás alóli mentességet. A törvényjavaslat nemcsak a vámbiztosíték-nyújtás szabályainak rögzítésével, hanem az egyszerűsített vámeljárások és vámfizetés szabályaival is elősegíti az Európai Unióhoz való csatlakozás vámjogi szabályozásának harmonizációját.

A törvényjavaslat 53. §-a helyesen szabályozza az egyszerűsített vámeljárásra vonatkozó engedélyek kiadását, és azt, hogy az engedélyesnek a kért vámeljáráshoz milyen okmányokat kell benyújtania. A törvényjavaslat jól átfogja azok körét, akik számára a vámhatóság egyszerűsített vámeljárást engedélyez.

Helyes, hogy kitér azon esetekre is, amikor nem elegendő az egyszerűsített vámeljárás. Módosítással támogatni lehet a 22. § (4) bekezdését, amely szerint: "Az engedélyes, akitől a vámhatóság súlyos kötelezettségszegés miatt visszavonta az engedélyt, az engedély visszavonásától számított 12 hónapon belül engedélyt e tevékenységre nem kaphat."

(11.40)

Szerintem a 12 hónappal kapcsolatban gondok vannak, talán jobb lenne a 18 hónapos határidő meghatározása.

A Vám- és Pénzügyőrség Integrációs Hivatalára a következő időszakban is igen nagy munka vár, hiszen az Európai Unió egységes belső piacába való integrálódásunkhoz mintegy 420 intézkedést kell átültetni a magyar vámjogban. Még egyszer, képviselőtársaim: körülbelül 420 intézkedésről van szó! Ezt a számottevő munkát segíteni az Országgyűlés minden képviselőjének fontos feladata.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az MSZP, az SZDSZ és a Fidesz soraiból.)

Forrás: parlament.hu