KOVÁCS KÁLMÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Asszony! Az alkotmányos alapjogainkról már esett szó, és valóban, ez a törvényjavaslat két alkotmányos jog közötti vitát vagy a két alkotmányos jog egymásra gyakorolt hatását kívánja jogszabályban rendezni: a magántitok az egyik oldalon az üzleti vagy üzemi titok védelmével, a másik oldalon a közérdekű adatok megismerésének, terjesztésének jogosultsága.

Az Alkotmánybíróság már korábban állást foglalt, még 1994-ben, amikor azt mondta, hogy a személyes adatok védelméhez való alapjogot és a közérdekű adatok megismeréséhez való alapjogot egymásra tekintettel kell értelmezni. Azaz, ha megpróbáljuk ezt az alkotmánybírósági mondatot mi is értelmezni, akkor valahogy úgy fogalmazhatjuk meg, hogy az egymással versengő alapjogok esetén meg kell találni azokat a jogi eszközöket, módszereket és technikákat, amelyek biztosítják, hogy az alapjogok sérelme nélkül érvényesüljön mind a két jog, jogosítvány.

(16.00)

A törvényjavaslatot kiváltó okról már esett szó az előttem felszólaló képviselőtársak részéről, én is csak dióhéjban szeretném összefoglalni. 1993-ban megköttetett az a bizonyos, az M1-es, M15-ös autópálya építésére és üzemeltetésére vonatkozó koncessziós szerződés, amely olyan elemeket tartalmazott, amelyek következtében 1995-től Magyarországon igen magas autópályadíjakat kellett fizetni az M1-es autópálya vonatkozó szakaszán. Az autóklub egy társadalmi kritikát fogalmazott meg, és érdeket kívánt érvényesíteni, amikor egy perben azt kérte az akkori Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumtól, hogy hozza nyilvánosságra annak a szerződésnek a részleteit, hogy világos legyen, vajon milyen érdekek érvényesülnek, és milyen érdekek következtében alakul ki a magyar autópálya-szakaszon ez az irreálisan magas autópályadíj.

Akkor a minisztérium nem tehetett mást, mint hogy azt a jogértelmezést adta, hogy nem áll módjában ezt a nyilvánosságra hozatalt megtenni, hiszen nem döntheti el a minisztérium, hogy közérdekű adatnak minősül-e vagy sem, és hogy a két alkotmányos jog közül - ha jogszabály nem szabályozza a kérdést - melyik alkotmányos jogot kell érvényesíteni. Sőt, ha egész pontosan megnézzük a mostani törvény majdani reményteljes elfogadásáig terjedő időszakot, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy van egyfajta döntés a magyar jogrendben e két alapjog érvényesülése szempontjából. Tudniillik a polgári törvénykönyv tételesen tartalmazza és védi a magán-, az üzleti és az üzemi titok fogalmát, ugyanakkor a közérdekű adatok megismerésének jogát nem tartalmazza. Tehát ebben a kérdésben, ha lehet mondani, akkor még inkább egy negatív állásponton van.

Személy szerint én és a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja nagyon örülünk annak, hogy az adatvédelmi biztos intézményének egy újabb, az állampolgárok számára nyilvánvalóan hasznos eredményét láthatjuk. Az adatvédelmi biztoshoz fordult ugyanis az Autóklub azzal a kéréssel, hogy mint az állampolgárok egy részének szószólója, tekintse át ezt a kérdést, és ő is vizsgálja meg, vajon az alkotmányos jogok közül a két alkotmányos jog vitájában nem kellene-e érvényre juttatni vagy előtérbe helyezni az autópályák vonatkozásában a közérdekű adatok megismerésének és terjesztésének jogát. Az 1998-ban elvégzett adatvédelmi biztosi vizsgálat és a hozott határozat, illetve döntés és javaslat azt tartalmazza, hogy de igen, a koncessziós szerződések vonatkozásában a közérdekű adatok megismerésének joga lépjen előre az üzleti, illetve a magántitok vonatkozásában, egészen olyan mértékig, ahogy ebben a törvényjavaslatban jól részletezve ezt megtaláljuk.

Miért? Mi volt a legfontosabb indok? - és itt több képviselőtársamat szeretném idézni. Elsősorban azért, mert jelentős közpénzek felhasználásáról van szó. Ezzel értünk mi nagyon egyet. Egyetértünk, ha a közpénzek jelentős felhasználásáról van szó, és ilyen módon közérdekű adatok jönnek létre, akkor azok nyilvánosságra hozatalának jogszabályi feltételeit meg kell teremteni, nyilvánosságra kell hozni. Ez a törvényjavaslat a koncesszió intézményére vonatkoztatva rendezi - és összességében elmondhatjuk, hogy jól rendezi - ezt az alkotmányos vitát, és úgy látjuk, hogy ennek az adatvédelmi biztosi javaslatnak egyenes következménye a további szemléletbeli és jogszabály-alkotási munka. Mert ha a kormány a közpénzen történő autópálya-fejlesztést a közérdekű adatok kategóriájába sorolja, akkor nyilvánvalóan a továbbiakban is úgy fogja ezt tenni.

Tehát az előttünk álló mintegy 600 milliárd forintos autópálya-fejlesztési program keretében megvalósuló beruházások nyilvánvalóan közérdekű adatokat tartalmaznak, tehát elkerülhetetlen, hogy ugyanolyan nyilvánosan kerüljenek meghirdetésre, versenyeztetésre, és ezentúl már lássuk annak a részleteit. Különösen fontos ezt megemlíteni annak tükrében, hogy nemrég éppen a másfél éve álló, egy helyben toporgó autópálya-program felgyorsítása érdekében e tárgykörben nyilatkozott Matolcsy György gazdasági miniszter úr, és a következőket nyilatkozza a HVG-ben egy egész oldalas interjú keretében. "Ha az állami építkezés mellett döntenek majd az autópálya-építkezésnél, nem kell a közbeszerzési eljárást kiírni?" A miniszteri válasz: "Ki lehet írni, de a jogi álláspontunk szerint lehet közbeszerzésen kívül is megvalósítani, mert a kormánynak kell eldöntenie, hogy bevonja-e a beruházást a közbeszerzési eljárás keretébe vagy nem."

(Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Úgy gondoljuk, nyilvánvaló, hogy ezeket az ügyeket éppen a nagyságrendjük és a közpénzek felhasználása miatt a következőkben csak nyilvánosan lehet, e jogszabályi pontra és e szemléletre támaszkodva meghirdetni és lefolytatni. Elfogadhatatlan - bármilyen gyorsítási szándékkal - a nyilvánosság kizárása, a közbeszerzés, a tendereztetés kizárása. Ugyanúgy azt gondolom, hogy ezek szerint a bankkonszolidáció kérdése, amennyiben 200 milliárdos költségvetési forrásról, tehát közpénz felhasználásáról van szó, ebben az esetben... - ezen törvény szellemének és a benne rejlő szellemnek megfelelően talán a magyar parlament a napirendjére tűzi és megvitatja azt a szabad demokrata javaslatot, amelyben azt kérjük, hogy a Postabank konszolidációjára szánt mintegy 200 milliárd forintnyi közpénz felhasználása legyen közérdekűinformáció-köteles terület, erről kapjon tájékoztatást a köz, tehát mindenki. Ne hivatkozzunk az üzleti titok és a banktitok védelmére, hanem ha ki kell mondanunk az autópálya-építkezésre vonatkozóan - és ezzel nagymértékben egyetértünk -, akkor a parlament mondja ki más területeken is, mindenütt, ahol közpénz felhasználásáról van szó.

Azt hiszem, ha ez így valósul meg, akkor a szabad demokraták teljes egészében támogatni tudják ezt a törvényjavaslatot is, és ezzel összefüggésben más kapcsolódó törvényjavaslatokat is.

Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu