DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1997-ig állami tulajdonban lévő Kereskedelmi és Hitelbank konszolidációjára 56 milliárdot költött a magyar állam az adófizetők pénzéből. A privatizáció első felvonása után közel 30 százalék állami tulajdonrész maradt a Kereskedelmi Bankban. Az időközben 70 százalékos tulajdoni hányadot elérő külföldi tulajdonosok az elmúlt évben 8 milliárd 850 millió forint veszteséget mutattak ki a bankban.

A 30 százalékban tulajdonos Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. a veszteség okainak feltárására vizsgálatot rendelt el egy hónappal ezelőtt. Időközben azonban - a vizsgálat befejezésének nyilvánosságra kerülése előtt - a belga többségi tulajdonos KBC Bank a fennmaradó 30 százalékos állami részesedés kivásárlására is ajánlatot tett. Először 80 százalékos vételi árat kínált fel azokért a részvényekért, amelyek az ÁPV Rt.-nél 300 százalékos árfolyamáron voltak nyilvántartva.

Mindezek ellenére azonban megtörtént az eladás, mindössze 120 százalékos árfolyamon, bár nem zárható ki teljességgel, hogy a KBC belga bank a belga külügyminisztériumot és az Európai Uniót használta fel a nyomásgyakorlás eszközéül bizonyos lobbilépések alkalmazásával. Nyilván megérte mindez a magyar államnak is, gondolhatják a laikusok, hiszen tőkeerős, felelősségteljes, jó üzleti hírnévvel rendelkező külföldi tulajdonosa lett szinte 100 százalékban a Kereskedelmi és Hitelbanknak a belga KBC főtulajdonos személyében.

Mindezeknek azonban ellentmondani látszik, hogy az elmúlt hetekben házkutatást tartottak a Kereskedelmi Bank főrészvényesének számító belga KBC Bank mostani és előző elnökének, valamint hat vezetőjének otthonában és irodájában. A belga bank négy éve került a belga rendőrség gazdasági nyomozóinak látókörébe, vagyis azóta folydogál a nyomozás különböző törvényellenesnek ítélt banki, pénzügyi manőverek után, miután a belga bankosok a Kereskedelmi és Hitelbankban az első részesedésüket megszerezték még 1997-ben.

Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy érzem, néhány kérdést fel kell tennem:

1. Hogyan vélekedik a Kereskedelmi és Hitelbank új többségi tulajdonosáról etikailag, büntetőjogilag és jó üzleti hírnév szempontjából?

2. Az 1999-ben elkönyvelt hiány véletlenül nem a belga KBC Bank luxemburgi székhelyű KB-Lux off-shore cégének bankszámláján landolt?

3. Nem azért mutattak ki a belga tulajdonosok papíron 9 milliárd veszteséget, hogy abból most a fennmaradó 30 százalékos állami tulajdonrészt kivásárolják?

4. A sok tisztességtelennek és tisztázatlannak tűnő körülmény önben nem ébreszti egy újabb bankcsőd vagy egy újabb bankbotrány veszélyét?

Várom szíves válaszát. (Taps a MIÉP soraiban.)

Forrás: parlament.hu