JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A vita e szakaszában két témakörrel szeretnék foglalkozni és e témakörön belül több módosító indítvánnyal.

Az egyik témakör az önkormányzatokat érintő része a törvényjavaslatnak; ezzel kezdeném. Az ajánlás 18., 19., 20., még a 21. pontja is ehhez tartozik. Az, hogy több képviselő adott be módosító indítványt e témakörhöz, azt bizonyítja, hogy a törvényjavaslat 7. §-ának megfogalmazása nem egészen pontos, többen szeretnénk elérni ennek módosítását.

Ez a 7. § azt tartalmazza, hogy közérdekű védekezést mikor kell elrendelni, pontosabban, hogy ki rendeli el ezt a közérdekű védekezést. Tulajdonképpen egyetértés van ebben a kérdésben, csak abban van némi vita, hogy ki tegye ezt a dolgot. A törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy belterületen, tehát a települések belterületén a jegyző, míg külterületen a szolgálat rendeli el a közérdekű védekezést.

Az a probléma, hogy amikor belterületen a jegyző rendeli el, akkor belterületen nagyon sok olyan terület van, ami közterület, és tulajdonképpen a jegyző majdnemhogy saját magának kell hogy elrendeljen egy munkát. Mi van akkor, amikor ezt a védekezést azért kell elrendelni, mert nem hajtottak végre egy előző intézkedést, amit el kellett volna végezni? Ez egy kicsit itt így bonyolult.

Többféle megoldás született a javaslatok között, hogy mi legyen. Van egy olyan indítvány, amelyik azt mondja, hogy ha belterületnek közterületét érinti a dolog, akkor legyen a szolgálat belterületen is az intézkedésre jogosult, illetve kötelezett.

Az én módosító indítványom, amely a 18. ajánlási pontban szerepel, azt tartalmazza, hogy belterületen a jegyző, de a szolgálat is elrendelheti a közérdekű védekezést. Értem én ennek a megoldásnak az aggályosságát, hogy egy adott területen belül két hatóság is intézkedésre jogosult. De úgy gondolom, hogy ez nem egyedi eset lenne a jogrendünkben. Több ilyen megoldás is van, amikor egy adott ügyben nem egy hatóság, hanem több hatóság is intézkedésre jogosult. Lehetne ilyet mondani az adózás területén - és sok más területen -, amikor a VPOP és az APEH is intézkedésre jogosult ugyanolyan cselekménynél, ugyanolyan felségterületen, és még más ilyen eseteket is lehetne fölsorolni.

Én úgy gondolom, hogy nem sérülne az önkormányzatoknak - illetve ez nem is önkormányzati feladat, hanem hatósági feladat -, a jegyzőnek a hatósági jogosítványa, ha a belterületen a szolgálat is ugyanúgy elrendelhetné a közérdekű védekezést, mint ahogy külterületen is. Már csak azért is, mert meg kell mondani őszintén, hogy gyakorlatilag a szakmához a szolgálat és a szolgálatnál dolgozó emberek értenek a leginkább. A jegyző nagyon sok mindenhez kell hogy értsen, ha összeszámolják a jegyző feladatait, akkor több százra tehető, de gyakorlatilag ezen feladatokat a jegyző úgy szokta elvégezni, hogy a szakmától szakvéleményt kér, és utána intézkedik. Ennél a tevékenységnél, amikor el kell rendelni egy közérdekű védekezést, akkor nem nagyon van idő arra, hogy szakmai véleményt kérjenek. Itt prompt, azonnal intézkedni kell.

Én éppen ezért azt a megoldást javaslom - és ennek a támogatását kérem önöktől -, hogy terjesszük ki a szolgálat hatáskörét a települések belterületére is; ha indokoltnak látja a szolgálat, akkor elrendeli, ha nem tartja indokoltnak, akkor ő nem rendeli el, de emellett a település jegyzőjének is legyen meg a joga, mert bizony olyan ügyekben, amikor a szomszéddal van baj és a lakosság azért megy a jegyzőhöz, hogy a szomszéd bizonyos tevékenységét kifogásolja vagy elmaradt tevékenységét hiányolja, akkor pedig legyen meg a joga a jegyzőnek is. Úgy gondolom, nem sérül senkinek a jogosítványa, ugyanakkor magának a közérdekű védekezésnek az elrendelésére pedig így időben lehetőség nyílik. Én ezt nagyon fontosnak tartom.

(9.30)

A következő témakör, amelyik megint nagyobb témakör és több módosító indítvánnyal is érintett, a törvény VII. fejezete, amely "A környezet és természet védelme" címet viseli. Ez nagyon fontos része ennek a törvénynek. Ezen belül az ajánlás 46., 47., 48., 49., 51. pontja érinti ezeket a részeket.

Az én módosító indítványom a 47. pontban szerepel, és tulajdonképpen a törvényjavaslat 45. §-át érinti. Tulajdonképpen ez a 45. § szabályozza a méhészettel és a növényvédelemmel kapcsolatos helyzetet. A törvényjavaslat indoklása is nagyon határozottan azzal kezdődik, hogy a növényvédelem veszélyes üzem. Úgy gondolom, leginkább a méhészek tudják, hogy ez mennyire is veszélyes üzem, mert bizony a méhészek, amikor a virágok nyílnak, a növények virágoznak, bizony folyamatosan attól rettegnek, hogy mikor lesz olyan védekezés, amely vagy szakszerűtlenség vagy felelőtlenség miatt, de azt eredményezi, hogy a kirepült méhek nem fognak visszatérni a kaptárba, és ezért óriási károk keletkeznek. Éppen ezért nagyon fontos a törvénynek ez a része. Összességében én is nyugodtan merem ezt mondani, s a méhészek nagyobb része is, mert az Országos Magyar Méhészeti Egyesület is támogatja ezt az elképzelést, kisebb pontosítással.

Azt tartalmazza a javaslat, hogy ez a törvény kategorikusan megtiltja, hogy virágzó, illetve olyan növényeket, amelyeket a méhek látogatnak, nem szabad veszélyes vegyszerrel kezelni. Ez így taxatíve nagyon jó. A javaslatom arra irányul, ezen belül is azért egy kis pontosítás, hogy vegyünk ki innen két szót, mert a törvényjavaslat úgy fogalmaz, hogy tömegesen virágzó, mézelő növényeket borító területet nem lehet vegyszeres kezelésben részesíteni. Feleslegesnek érzem, hogy a "tömeges" szó benne van, mert az, hogy "borítják", már elég kiterjesztést ad. És ha benne marad, hogy tömegesen borítják virágzó növények azt a területet, akkor ez bizony már nagyon súlyos kategória. És ha, ne adj' isten, véletlenül bíróságnak kell megállapítani, hogy ott mi volt a helyzet, akkor bizony mérlegeli, hogy ha a törvényhozónak az a szándéka, hogy itt elég lett volna, hogy azon virágzó növények vannak és ez beborította a területet, akkor miért teszi még hozzá, hogy tömegesen - ez felesleges. Mindenképpen kérem, hogy ezt vegyük ki ebből a mondatból!

A másik pedig az a kifejezés, amelyik azt mondja, hogy virágzó, mézelő növények. Nemcsak mézelő növényeket látogatnak a méhek, van, amikor a virágpor miatt lepik el a méhek, de a méhek egyéb okból is - mézharmat és egyéb dolgok miatt - ellephetik a növényeket. Úgy gondolom, ha a "mézelő" szót kivesszük innen, akkor az (1) bekezdés tökéletes lesz.

A (2) bekezdés tulajdonképpen jó, mert azt mondja: ha nem oldható meg, akkor még mindig van egy megoldás, mert ez méhekre veszélyes vegyszer, de méhkímélő technológiával kell végezni. Úgy gondolom, a termelők érdekét első helyen kell figyelni. Ez olyan megoldást ad, amivel el lehet végezni a védekezést, hatékonyan, jó módszerrel.

Van egy (3) bekezdése ennek a paragrafusnak, ez pedig az előző két, jó megállapítást feloldja; mert ez a (3) bekezdés azt mondja: ha még így se lehetett megoldani, akkor bizony el lehet végezni a védekezést veszélyes vegyszerekkel. Ezzel nekem már vannak gondjaim. Hiába van az első két bekezdés, ha a harmadik feloldást ad. Feloldást ad, és nem határozza meg, hogy ki adhat feloldást. Ez a (3) bekezdés tulajdonképpen rábízza a védekezést végzőre, a termelőre, hogy volt-e lehetőség más megoldásra, és ezt gyakorlatilag nagyon nehéz így bizonyítani.

Az én módosító indítványom - és pontosan mondom: a kapcsolódó módosító indítványom, amely a bizottsági vita után került megfogalmazásra -, arra irányul, hogy ilyen esetekben kelljen a felügyelő engedélye; azé a felügyelőé, akinek egyébként is feladata az ilyen tevékenység ellenőrzése, akár helyszíni ellenőrzése is. Ebben az esetben viszont, amikor erre a védekezésre sor kerül, amikor nappal virágzó növényeket veszélyes vegyszerrel kezelnek, akkor kelljen előzetes engedély a felügyelőtől. Tudom, hogy ezt az engedélyt nagyon gyorsan meg lehet szerezni, de ennek akkor is van visszatartó ereje, és akkor is van lehetősége annak a felügyelőnek, aki jól ismeri ezt a szakmát, azt mondania a termelőnek, hogy "kedves barátom, ne ezzel védekezzél, van itt méhkímélő szer is, lehet hogy még olcsóbb is", vagy azt mondja, hogy "próbáljuk megoldani ezt a védekezést méhkímélő technológia alkalmazásával". És akkor bizony nagy hasznot hajtunk nemcsak a méhészek számára, hanem a környezet- és a természetvédelem érdekében is. Mert most nagyon sokszor méhészekről beszéltem, de nemcsak a háziméheket, hanem az egyéb méheket, az egyéb rovarokat is, amelyek hasznosak a természetnek, a környezetnek, pusztítjuk ebben az esetben.

Éppen ezért e módosító indítványok támogatását is kérem úgy a tisztelt kormánytól, mint képviselőtársaimtól. Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu