DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Nemcsak az államtitkár úrban lehet bízni, hanem bennem is; ha kérdésre jövök, akkor itt tartózkodom.

Tisztelt Államtitkár Úr! A rendszerváltás utáni első ciklusban az akkori kormányzat a társadalombiztosítás tulajdonába adott különféle ingatlanokat. A juttatás célja az volt, hogy az ingatlanok hasznosításából, de nem eladásából befolyó összegekkel kiegészítsék a társadalombiztosítás kasszáját. Az elképzelés nem vált be, és az első kormányzati ciklusban a felelőtlen, mindent kiárusítani törekvő hullám oldalvízén a társadalombiztosítás akkori vezetői a tb több ingatlanát is értékesítették, de vagy hozzá nem értés miatt, vagy - ami még súlyosabb - szándékosan rossz szerződéseket kötve igen komoly károkat okoztak a társadalombiztosítás amúgy is mindig szűkös költségvetésének.

Olyan is előfordul, hogy a vételár egésze még mindig nincs kifizetve, de azóta már a harmadik vevőhöz kerül az eladott ingatlan. És ha két vevőnek is megérte azt továbbadni - nyilván megfelelő haszonnal -, akkor egyértelmű, hogy az eladás jóval a tényleges érték alatt történhetett. Különösen jó üzlet lehetett a tb-től vásárló vevőnek, ha a vételár egy részét nem kifizetve azt évekig bankban kamatoztathatja - nem kis összegről van szó -, és már adja is tovább az ingatlant. Minden valamirevaló ingatlan-adásvételi szerződés egyik legfontosabb eleme az, hogy a tulajdonjog csak a vételár teljes kifizetése után száll át a vevőre. A jelek szerint ezekben az esetekben nem így történt. Vajon miért?

A kérdésem tehát: kívánják-e vizsgálni, hogy a tb ingatlanait a valós értékükön értékesítették-e, a tb számára legmegfelelőbb feltételekkel vagy sem? És ha nem, akkor ki a felelős a társadalombiztosítást és ezen keresztül mindannyiunkat ért kárért?

Várom az államtitkár úr válaszát.

Forrás: parlament.hu