DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Én is T. Asztalos Ildikó képviselőnőnek a hozzászólására szeretnék reagálni, két momentumra. A képviselő asszony aggályosnak tartja azt, hogy esetlegesen civil szervezetek vegyenek részt a tanácsadásban.

Én úgy gondolom, hogy a jelenlegi konstrukció az, ami nagyon aggályos, hogy az úgynevezett magzatvédelmi tevékenységet, a felvilágosító tevékenységet azon a szervezeten belül tartjuk, amelyik a végén a magzat megsemmisítését végzi el, hisz nagyon jól tudjuk, hogy ez hogyan működik. Én úgy gondolom, hogy ez a kettő egymást abszolút kizárja. Tehát ha az egyik nagy hibája ennek a törvénynek, akkor az az, hogy azon az egészségügyi ellátórendszeren belül tartja a felvilágosítást és a tanácsadást, amelyik a végén ezt az igen szomorú aktust végrehajtja.

A másik, itt többen is felvetették, és T. Asztalos Ildikó is felvetette, hogy ezek a magzati élet mellett szóló felszólalások a kiszolgáltatott nő félelmét fokozzák. Én úgy gondolom, hogy ez egy nagy félreértés. Egyrészt sajnálatos, hogy mindig csak a nőről beszélünk, itt bizony a másik partnernek is komoly felelőssége van, és számtalanszor, minden alkalommal erre a felelősségre fel kell hogy hívjuk a figyelmet. És itt nem a félelem fokozásáról van szó, hanem a felelősségre való felhívásról, arra való utalás, hogy igenis itt nagyon komoly felelősség terheli mind a két partnert. És itt hadd jegyezzem meg, hogy akkor, amikor folyamatosan az önrendelkezésről beszélünk, nekem az a véleményem, hogy a fogantatást eredményező aktussal végeredményben az önrendelkezés egy jelentős jogáról lemondtunk mindkét fél esetében. Az pedig, hogy többször vissza kell menni a bizottsághoz, egyértelműen az alkotmánybírósági döntésből következik.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu