KÉKKŐI ZOLTÁN (FKGP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Ormánság problémáival kapcsolatban már több alkalommal szólaltam fel. Ezekre legtöbbször nehéz helyzetük ismertetése volt jellemző. A gazdasági-társadalmi leépülés folyamatos. Ennek a folyamatnak a megállítása és pozitív irányú megfordítása a térségben az infrastruktúra fejlesztésével, ezen belül is elsősorban a falusi ökoturizmus, a kereskedelem és a mezőgazdaság fejlődését, átalakítását szolgáló közúthálózat kialakításával érhető el. Ennek fő eleme egy új főútvonal és egy új közúti határátkelő létesítése.

Az Ormánságnak jelenleg főútvonala nincs. Az Ormánságot és Horvátországot közvetlenül összekötő határátkelőhely nem üzemel. Közúti kapcsolatot a térség közelében attól keletre a drávaszabolcsi, illetve nyugatra a barcsi határátkelőhely biztosít. Megközelítése a korszerűtlen és a nem kellően karbantartott mellékúthálózaton rendkívül korlátozott, a térség csak harmadrendű útvonallal rendelkezik. A vasúthálózat felújítására nem lehet számítani, noha rendkívül rossz állapotban van. Csak reménykedhetünk, hogy megszüntetésére nem kerül sor. Az amúgy is hátrányos helyzetű kistérség így végleg el lenne zárva a régió és az ország többi részétől, és még a szomszédos Horvátország felé történő esetleges nyitásból is kimarad.

Ilyen körülmények között reménytelennek tűnik minden próbálkozás, hogy vállalkozókat, tőkét próbáljunk az egyre jobban leszakadó kistérségbe behozni. A regisztrált munkanélküliek aránya a 2000. év elején meghaladja a 30 százalékot, a tényleges munkanélküliség ennél jóval magasabb lehet. A nagyobb foglalkoztatók székhelye a térségtől 50-200 kilométerre lévő városokban található, ahová a munkavállalók ingázásra kényszerülnek.

A térség fő problémája, hogy a nehéz társadalmi-gazdasági helyzet következtében a munkát vállalók elvándorolnak a városokba. A jelenleg is magas és még mindig növekvő munkanélküliség helyenként már a 80 százalékot is eléri, és egyben a lakosság szelektálódásához vezet. A tehetséges vállalkozó fiatalok, mivel még középtávon sem látnak lehetőséget megélhetésükre, elvándorolnak.

Nem ismeretlen problémáról van szó. A kormány 2117/1997-es határozata által megfogalmazott tízéves időtartamú fejlesztései között szerepel a főközlekedési, illetve alsóbb rendű úthálózat fejlesztése, új határátkelőhelyek nyitása a déli országhatáron. A dél-dunántúli régió 1999. évi komplex fejlesztési programjában a 67-es főút továbbépítése kiemelt célként található, mint az interregionális kapcsolatok fejlesztésének, új határátkelőhelyek létesítésének, a peremhelyzet oldásának fontos eszköze.

Baranya megye területfejlesztési stratégiai programjában konkrétumként szerepel a 67-es út meghosszabbítása Szigetvártól Selyén át az országhatárig új határátkelővel.

(3.40)

A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium megbízásából az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság 1998 decemberében elkészítette a 67-es számú főút Szigetvár-országhatár közötti meghosszabbítása megvalósíthatósági előtanulmányt, amely az európai környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve határozza meg a térség és települései számára a legoptimálisabb nyomvonalat. Számba kell venni, hogy mi lesz a nagyobb tehertétel, és egyben felelősség is az ország számára: egy haldokló vidéket segélyekkel életben tartani, vagy egy időbeni beruházással még életre kelteni?

Kérdezem az államtitkár urat, a gyorsított közútfejlesztési programnak része lesz-e a 67-es közút Szigetvártól a horvát határig terjedő szakasza.

Köszönöm a figyelmet. (Vincze László tapsol.)

Forrás: parlament.hu