DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársaim! A Ház előtt fekvő törvényjavaslat két, a szabályozás tárgyát tekintve szorosan összefüggő törvény, a bortörvény és a hegyközségi törvény módosítását tartalmazza. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény 1998. január 1-jei hatálybalépését követően immár másodízben kerül módosításra. Ennek oka azonban nem a hibák, hiányosságok folyamatos korrigálása, hiszen a törvényt 1997-ben szinte egyhangú határozattal, a szakmai szervezetek egyetértésével fogadta el az Országgyűlés.

(11.20)

A tavaly májusi módosításra az Európai Unió és Magyarország közötti, 1993-ban kötött borkereskedelmi megállapodás megújítása érdekében volt szükség. A mostani módosítást elsődlegesen az egyes településeknek a borvidéki, bortermőhelyi besorolásra vonatkozó igénye indokolta. A módosítással 32 település borvidéki, 11 település pedig bortermőhelyi besorolást nyert.

A bizottsági vitákban néhányan megkérdőjelezték, hogy szükség van-e a települési lista bővítésére, valóban megalapozottak-e a besorolási igények, nem csupán presztízsokokból próbálnak-e az egyes települések borvidéki rangot elérni. Erre a válasz az, hogy mindegyik település megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek, azaz településenként a borvidéki besorolásra előírt termőhelyi kataszteri osztályú terület legalább 7 százalékkal részesedik a mezőgazdaságilag művelt területből. A szőlő termőhelyi kataszterének kiegészítését, módosítását a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetének termőhelyvizsgálata előzte meg. Emellett mindegyik település rendelkezik a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának egyetértő nyilatkozataival.

Magyarországnak érdeke, hogy az európai uniós csatlakozáskor minél nagyobb szőlőterülettel rendelkezzék, hiszen ez az alapja az európai uniós országokba exportálható bor mennyiségével kapcsolatos igényünknek, ami a csatlakozást követő évekig nem lesz emelhető. Ezért a kormány eddig is támogatta, és a jövőben is támogatni fogja a megalapozott kérelmeket, ösztönzi a telepítéseket, és amennyiben újabb települések teljesítik a feltételeket, kész ismételt törvénymódosítással számukra borvidéki, bortermőhelyi besorolást adni.

Miután - az előbb említettekből kitűnően - a kormányzat mindenképpen támogatni kívánja a szőlőtelepítéssel kapcsolatos törekvéseket, néhány mondattal hadd utaljak arra, miként áll ez összhangban a 6/2000. számú FVM-rendelettel, tehát ténylegesen megfelel-e a valóságnak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak az az állítása, hogy ezek az igények komplex módon kerültek összehangolásra.

Emlékeztetném igen tisztelt képviselőtársaimat arra, hogy a szőlőtelepítés vonatkozásában most első ízben került sor a földalapú támogatás ilyen irányú kiterjesztésére, tehát most a szőlőművelők is megkapják a hektáronkénti 8 ezer forint földalapú támogatást. A telepítési költségeket illetően pedig arra emlékeztetem igen tisztelt képviselőtársaimat, hogy a tárca a bekerülési költség 50 százalékát magára vállalta, a maradvány 50 százalékra pedig állami hitelgaranciával kölcsönt szerez, és erre a kölcsönre kamattámogatást ad. Tehát tulajdonképpen - kissé vulgarizálva a mondandómat - azt is mondhatnám, hogy a szőlőtelepítéseknek szinte a teljes költségét magára vállalta az FVM, illetőleg állami hitelgaranciával alátámasztva biztosította. De ha törzstelepítésről van szó, akkor a vissza nem térítendő állami támogatás mértéke elérheti a 60 százalékot; ha emellett olyan környezetkímélő kemikáliákat és a talajjavítást szolgáló egyéb környezetkímélő anyagokat használnak fel, amelyek a környezetvédelemről szóló rendelkezésekkel vannak összhangban, akkor még további 5 százalék, ekként tehát már összesen 65 százalék vissza nem térítendő állami támogatásban részesülhetnek.

Nagyon fontos emellett megemlítenem, hogy a szőlőtelepítő gazdákra meg természetesen a szőlősgazdákra is vonatkozik az a hektáronkénti 15 ezer forintos támogatás, amelyről mostanában eleget lehet hallani a MOSZ elégedetlenkedő nyilatkozatait illetően. Úgy gondolom, a szőlőtelepítés olyan nagy jelentőségű országszerte, hogy semmilyen demonstrációs fenyegetésre sem szabad a szőlőtelepítőknél a minőségi termelést elősegítő 15 ezer forint/hektáros, államilag garantált középlejáratú hitel biztosításának a lehetőségétől elvonni a gazdákat. Ismert, hogy emellett milyen egyéb lehetőségek vannak az épületek állami támogatásának megszerzésére és általában a borkultúra valódi megteremtésével kapcsolatos törekvésekre.

Szeretném tehát igen tisztelt képviselőtársaim és az egész ország figyelmét is felhívni arra, hogy éppen az országos érdekeket szem előtt tartva az, FVM olyan telepítési támogatási rendszert alakított ki, amely az én megítélésem szerint ma páratlan, nemcsak Európában nem található ilyen komplex támogatási rendszer, hanem, úgy gondolom, a tengereken, óceánokon túl sem található ilyen támogatási rendszer. Ezt mindenképpen szükségesnek tartottam elmondani az ország tájékoztatása céljából.

Tisztelt Képviselőtársaim! Igen tisztelt Elnök Úr! A bortörvény módosítása szolgálja az európai uniós csatlakozás feltételeinek megteremtését is. Ez a kijelentés szintén vitákat váltott ki a bizottsági üléseken. Elhangzott, hogy a kormány az európai uniós csatlakozás jelszavával adja el újra és újra a törvénymódosítását, ahelyett, hogy egyszer s mindenkorra minden vonatkozásában eurokonform jogszabályt alkotna. Természetesen, ha tudnánk olyan törvényt alkotni, amely egyszer s mindenkorra az európai uniós konformitást jelentené, akkor ilyen törvényt alkotnánk, de a jogharmonizáció nem egyetlen lépésből áll, hiszen az Európai Unió joganyaga is folyamatosan változik, és a csatlakozni szándékozó országoknak ezzel a változással lépést kell tudniuk tartani.

Az Európai Unióban 1999 májusában fogadták el a 2000. augusztus 1-jén hatályba lépő új borpiaci rendtartást, amelynek szabályait a jelen módosítás előterjesztése kapcsán figyelembe vettük. A módosítások egy részénél a törvényjavaslat a hatályos európai uniós szabályok szó szerinti fordítását vette át - azt hiszem, ennél eurokonformabb megoldást nem alkalmazhattunk volna. Ilyen többek között a szőlőfajták megnevezése, a fajtacsoportok meghatározása, az ízesített bor, az ízesített bor alapú ital előállításának szabályai. Az új borpiaci rendtartás másik részét a készülő borkönyvben, rendeleti szinten vesszük át.

Nem ígérhetem tehát igen tisztelt képviselőtársaimnak azt, hogy a bortörvényt az elkövetkezendő években már nem kell módosítani, ha ugyanis az Európai Unió borra vonatkozó joganyaga ismét változna, és ez a változás a magyar jogrendben törvényi szintű szabályozást igényelne, abban az esetben a kormánynak természetszerűleg kötelessége lenne megtenni az újabb módosítások előterjesztésével kapcsolatos előkészületeket.

(11.30)

A hegyközségi törvény módosítása kevesebb helyen indokolt. A hegyközségek mint független köztestületek, önszabályozásuk kialakításával alkalmazkodni tudnak a változó körülményekhez. A hegyközségi rendszerre az állami hatóságoknak továbbra is támaszkodniuk kell a bortörvény és a jövedéki törvény végrehajtásának ellenőrzése során. A módosítás a hegybírók hatósági feladatainak egyértelmű meghatározását szolgálja. A jövőben a választmány helyett a hegybíró jár el a névjegyzékbe való felvétellel, illetve a törléssel kapcsolatos ügyekben, ami zökkenőmentesebb ügyintézést tesz lehetővé. Emellett a törvénymódosítás a hegyközségeknek kvázi szakhatósági jogkört ad az erdőtelepítés, illetve a művelési ág megváltoztatása esetén.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, kérem a tisztelt Házat, hogy a kifejtett indokok alapján támogassák a beterjesztett törvénymódosító javaslatainkat.

Köszönöm a türelmüket. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)

Forrás: parlament.hu