HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az a helyzet keletkezett, hogy Szili Katalin képviselőtársamnak alelnöki minőségében rendkívüli házbizottsági ülésre kellett mennie. Ha szabad ezt a szót mondani, a Szili-brigád nevében benyújtott módosító indítványok indoklása így ebben a szakaszban rám marad, sőt, valószínűleg a következő szakaszban is, ha jól sejtem.

Egy dolgot azonban - nem akartam kétpercest nyomni - válaszolnék Pap János képviselő úrnak - az előbb nem akartam ezzel az időt húzni -; az én értelmezésemben a hulladékgazdálkodási törvénynek a keletkezésre, a feleslegessé váló káros hulladékok keletkezésére is ki kellene térnie. Amennyiben más törvényben ezt a kérdést rendezni tudjuk, akkor természetesen nem az a lényeg, hogy melyik törvényben, hanem hogy mielőbb megtörténjék ez a rendezés.

(15.10)

Gondolom, ezzel alapvetően egyetértünk.

Azokról a módosító indítványokról szeretnék beszélni ebben a harmadik szakaszban, amelyeket ez a 12 szocialista képviselő benyújtott. Ezek túlnyomó részét a környezetvédelmi bizottság támogatja, de az előterjesztő és más bizottságok, elsősorban a gazdasági és az önkormányzati nem, és valóban szeretnénk, hogyha egy további egyeztetés során lehetőség nyílna vagy e módosítók befogadására, vagy ezek szellemével megegyező kapcsolódó módosító indítványok elfogadására.

Az első az ajánlás 146. pontjában van. Ezt, hozzá kell tennem, a bizottság sem támogatta; lehetséges, hogy itt félreértés van valamelyikünk részéről. A mi értelmezésünk szerint, amennyiben a módosító indítványunkat nem fogadnák el, akkor az eredeti javaslat alapján az üzemi veszélyeshulladékgyűjtő-telepre nem kellene környezetvédelmi hatósági engedélyt kérni, márpedig úgy gondoljuk, hogy a veszélyeshulladékgyűjtő-telep egy olyan intézmény, létesítmény, amely önálló környezetvédelmi hatósági engedély nélkül nem működtethető, nem nyitható meg. Ez tehát a 146. pont.

A 156. §-ban a hulladék újabb feldolgozásánál a felhasználási melléktermékeket is szeretnénk megjeleníteni, hiszen a hasznosításnak ez is az egyik módja, lehetősége, amelyre mindenképpen ki kellene térni.

A 168. pontnál azt javasoljuk, hogy új hulladéklerakó-létesítmény csak a környezetvédelmi és műszaki előírásoknak és a létesítmény élettartamára vonatkozó gazdaságosságnak megfelelően, elsősorban regionális célokra építhető. A gazdaságosság kérdésének itt mindenképpen hosszú távon kell természetesen szerepet játszania.

A 177. pontban azt javasoljuk - ez nyilván vitát vált ki, és különböző érdekeltségek vannak, amelyek másképp és másképp ítélik meg -, hogy a nem megfelelő műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakót az elvégzett környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően 2003. december 31-éig be kell zárni. Az a véleményünk tehát, hogy azokat a hulladéklerakókat, amelyek nem felelnek meg a műszaki védelmi előírásoknak, határozott időn belül, lényegében két és fél éven belül a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás kialakításával harmóniában be kell zárni, hiszen a környezeti veszélyeztetés megszűnését igazából csak a bezárás biztosítja.

A 194. pontban arra figyelt fel a munkacsoport, amely a módosító indítványokat készítette, hogy a törvénytervezet a közüzemi szolgáltatást és a közszolgáltatást szinonimaként használja, holott ezek értelmezésünk szerint egyáltalán nem azonos fogalmak. A közüzemi szolgáltatásról a polgári törvénykönyv rendelkezik oly módon, hogy meghatározóan a fogyasztó igényeit tartja szem előtt. A közszolgáltatás viszont az önkormányzati törvény előírásaihoz kapcsolódik, amelyek az önkormányzatok ellátási felelősségére tekintettel közérdekű kötelezettségeket határoznak meg. Azt hiszem, hogy a köznyelvben is egyébként a közüzemi díjak, közüzemi szolgáltatások alapvetően különböznek a közszolgáltatástól, amely utóbbi egészen mást takar.

A 207. pontban azt javasoljuk, hogy másképpen szabályozzák az önkormányzatoknak a díjhátralék megelőlegezését, mivel a jelenlegi módszer - mármint nem a jelenlegi, hanem a törvény szerinti -, amely egyértelműen az önkormányzatra terhelné a hulladékgazdálkodás költségeit, nagymértékben nehéz helyzetbe hozná, ellehetetlenítené főleg kistérségek, kisebb települések esetén a helyi önkormányzatot.

A 226. pontban a módosító indítványt nagyon fontosnak tartjuk. A törvényjavaslat azt javasolja, hogy az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége ellenkező bizonyításig az ingatlan tulajdonosát terheli. Úgy érezzük, hogy a törvényalkotó szándéka, különösen a mai gyakorlatot ismerve, veszélyes megoldás. Burkolt felhatalmazást ad arra, hogy illegálisan és akár szándékosan a hulladék eredeti birtokosa idegen területre helyezze a hulladékot. Csak figyelmeztetnék vagy emlékeztetnék arra, hogy sok százezer magyar állampolgárnak van nyaralója, vidéki telke, amelyet értelemszerűen nem tud napról napra vagy hétről hétre ellenőrizni, és igen gyakran előfordul, hogy odaszállítják illegális szemétlerakóként mások a szemetet, olyan személyek, akiknek a személyazonosságát egyébként viszonylag könnyű lenne megállapítani.

Azt gondoljuk, hogy nem lenne helyes minden esetben lényegében az áldozatot, azt, aki teljesen vétlen abban, hogy a telkét, a nyaralóját megterhelik, odaszállítják az illegális szemetet, őt terhelni. Azt gondoljuk, hogy a mai tulajdonviszonyok mellett ez egy irreális javaslat, és valóban a vétlent büntetné. Természetesen hisszük azt, hogy egyszer majd eljön az a pillanat, amikor mind az ingatlan-nyilvántartás, a tulajdonviszonyok, a tulajdonnal való felelősség miatt természetessé válna talán ennek a bevezetése. Jelenleg ezt, mondom, irreálisnak tartjuk. Sokkal helyesebb lenne, hogyha kialakulna az, ami alapján meg lehet vizsgálni azt, hogy hol keletkezett a hulladék, ki szállította, és a legtöbb helyen életszerűen ez bizonyítható is.

A 233. pontban kiegészítést javaslunk azért, hogy az ingatlantulajdonos feladatainak felsorolásakor annak a területi kiterjedésére is utaljon a javaslat, név szerint arra, hogy az ingatlan mellett a közútig fekvő területen, beleértve a csapadékelvezető árkot, érvényesül a feladata az ingatlantulajdonosnak.

Köszönöm figyelmüket és türelmüket.

Forrás: parlament.hu