GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy az általános vitában már jeleztem, az általam benyújtott módosító indítványok többségében arra tettem kísérletet, hogy a kormányt ösztönözzem arra, hogy fontolja meg még egyszer, hogy az egyéni vállalkozói igazolványok kiadását érdemes-e, van-e értelme a ma funkcionáló kamarai rendszerből kiemelni és a jegyzőhöz áttelepíteni. Szeretném fölhívni a képviselőtársaim figyelmét arra, az általános vitában is elmondtuk - annak ellenére, hogy nem készültek hatástanulmányok, de vélelmezhető -, hogy ennek nagyon súlyos terhei lesznek a költségvetést illetően, amit nyilván az adófizetőknek kell megfizetni. Azóta Sümeghy képviselő úr már nyilatkozott róla, azzal, hogy ezek a feladatok átkerülnek a körzetközponti jegyzőkhöz, a terhek több mint egymilliárd forintot jelentenek majd. Ezzel együtt változatlanul aggódom azért, hogy hogyan teremthető meg az az infrastruktúra, amely ma megvan, létezik, és kézzelfoghatóan jól működik.

Szeretnék a továbbiakban még arról beszélni - és később majd nem fogok minden egyes ajánlási pontra hivatkozni -, hogy az a törvényjavaslat, amely előttünk van, hol és milyen formában ütközik a magyar alkotmánnyal vagy az önkormányzati törvénnyel. Az alkotmányunk 9. §-ának (1) és (2) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.

Képviselőtársaim! Az, ami ebben a törvényjavaslatban történik, ezzel egyértelműen ellentétes. Igenis, az állam beavatkozik a gazdasági szereplők közötti viszonyba, és nem egészen szektorsemleges megoldást alkalmaz, de erre majd az egyes ajánlási pontoknál külön visszatérek, néhányat ki fogok emelni.

Röviden hadd idézzek az alkotmánynak egy másik paragrafusából, a 42-esből, amely szerint a helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása.

(14.10)

Hadd idézzem még az önkormányzati törvény 1. § (1) és (2) bekezdését. "A községek, városok, főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közérdekű közügyekben - a továbbiakban közügy - önállóan jár el. A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódik."

Kedves Képviselőtársaim! Én azt gondolom, hogy ha ezt a törvényjavaslatot így elfogadnánk, akkor nagyon komoly gondjaink lennének azzal, hogyan is van a jegyzői hatáskör, és erre vonatkozóan nem szerepel semminemű módosítás.

A továbbiakban szeretnék néhány ajánlási pontról külön szólni, és kérni az önök megértését és támogatását.

A 8., 9. és 10. ajánlási pontokban a törvényjavaslat 2. §-ának módosítását javaslom. Tisztelettel kérem önöket, fontolják meg a javaslatom. Sajnos egyetlen bizottságban sem kapott többségi támogatást ez a javaslatsor, és a kormány képviselője sem támogatta. Miért indokolt az, hogy a munkavégzés módját, annak jellegét vagy a foglalkoztatottak létszámát be kell jelenteni ahhoz, hogy valaki egyáltalán vállalkozói igazolványt kaphasson? Teljesen indokolatlan és teljesen felesleges! Tisztelettel kérem az államtitkár urat, fontolják meg ezt még egyszer, és ezeket a pontokat talán támogatni lehetne.

A következő észrevételem a 12. §-hoz kapcsolódik. Itt szeretnék arra a problémára hivatkozni, hogy a vállalkozói jog megszűnéséig kezeli majd a jegyző a vállalkozók adatait. Feltehetően nem a vállalkozási joga szűnik meg valakinek, hanem a vállalkozói tevékenységre, annak folytatására való joga. Ezt korrigálni kellene. Sajnálom, hogy ez az indítványunk sem kapott támogatást.

Ugyanitt szeretném kiemelni a nyilvános adatok kérdését. Egyszerűen furcsa és érthetetlen, hogy egy vállalkozó adószáma nem nyilvános, hiszen anélkül még számlát sem bocsáthat ki, hogy a számlára rá ne tenné az adószámát. Itt nem arról az adószámról van szó, amit magánemberként mindenki megkapott és kellő titoktartás övezi. Itt egy vállalkozóról, egy vállalkozásról, a nyilvánosság előtt folytatott vállalkozási tevékenységről van szó. Lehet bármi más adata - telefonszáma, faxszáma vagy más -, ami nem nyilvános, de hogy az adószáma nem az...! S ez az egyetlen, ami kiemelésre került. Ehhez további kapcsolódó módosító indítványt adtam be. Tisztelettel kérem ehhez a támogatásukat.

Ahogy a viszonylag hosszú bevezetőmben hivatkoztam rá, itt még a 17. számú pontot emelném ki. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat 3. §-a - ahol az eredeti törvény 4/B. §-át módosítják - egyértelműen kimondja, hogy a Belügyminisztérium rendszerén keresztül fognak kommunikálni a jegyzők. Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozók - diszkriminálva minden más vállalkozóval szemben - igenis a Belügyminisztérium nyilvántartási rendszerébe bekerülnek. Arról beszélünk, hogy az államnak ki kellene vonulni, vissza kellene vonulnia a gazdaságból - ezzel szemben itt ennek pontosan az ellenkezője, a fordítottja történik. Ehhez is nyújtottam be kapcsolódó módosító javaslatot, de nem értem, hogy az eredeti formában miért kell ezt bent tartanunk, miért van erre szükség.

A következő a 22. számú ajánlási pont, az ellenőrzés kérdése. Tisztelettel kérem önöket, gondolják végig, hogy az önkormányzati jegyző vagy a gazdasági kamara-e az, aki az ellenőrzési feladatot el tudja látni. Ahogy már mondtam, az önkormányzatban nem lesznek megteremthetők a személyi feltételei annak, hogy megfelelő ellenőrzési jogkört tudjanak majd gyakorolni. Mindenképpen célszerű lenne ezt a hatósági engedélyekhez való kötődést összhangba hozni a cégbíróságról és cégnyilvántartásról szóló törvénnyel.

Nem szeretnék hosszan beszélni róluk, de két mondattal hadd térjek ki a Tardos Márton képviselőtársam által 34. és 61. sorszámon benyújtott módosító javaslatokra, amelyek mellett a képviselő úr biztosan kellő módon fog érvelni. Annyit mindenképpen elmondanék, hogy az őáltala benyújtott javaslat rövidebb, korrektebb és jobb, mint az én módosító javaslatom, s megfelel ugyanannak a célnak, hogy használjuk ki azt az infrastrukturális lehetőséget, ami ma rendelkezésünkre áll, és ne okozzunk önmagunknak vagy a költségvetésnek többletkiadásokat. Amennyiben a kormány az ő javaslatát támogatná, én az indítványaimat egytől egyig készséggel vissza is vonnám.

Az első vitaszakaszban az utolsó ajánlási pont a 45-ös, amihez szeretnék még néhány gondolatot fűzni. A jogalkotónak - vagy akik előkészítették a törvényjavaslatot - el kellene gondolkodnia azon, vajon van-e valahol ma a magyar jogrendszerben definiálva az, hogy: egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött vállalkozási tevékenységek. Ha nincs, akkor elég furcsa lesz, hogy a jegyzők hogyan járnak el és milyen viszonyok között.

Talán még ebben a vitaszakaszban kellene megemlítenem azt, hogy milyen eljárási jog és rend szerint fog majd a jegyző reagálni és válaszolni azoknak a vállalkozóknak, akik kénytelenek és kötelesek lesznek felkeresni az okmányirodákat, és megpróbálnak majd vállalkozói igazolványhoz jutni. Azt hiszem - s tényleg ez a befejező mondatom ehhez a vitaszakaszhoz -, ez a folyamat, a vállalkozói igazolvány kiváltása semmiképpen nem sorolható azok közé a közügyek közé, amelyekről az önkormányzati törvény szól.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu