DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A most tárgyalt törvényjavaslat, amely módosítani javasolja a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendeletet, tételes szabályozásának első gondolatkörében az elítélt sajtó útján történő véleménynyilvánítását célozza meg korlátozni.

A tervezet 1. §-a ebben a gondolatkörben eltérő természetű és szabályozottságú társadalmi érdekek védelmét sorolja fel, és állít egységes eljárási szabályokat a módosító javaslataiban - tehát eltérő érdekekre egységes eljárási szabályt. A MIÉP képviselőcsoportja ezek egy részének szükségességét nem vitatja. Ezek: a nemzetbiztonsági érdek, az államtitok, valamint a szolgálati titok védelme, a bűnözés megelőzése, a közbiztonság, továbbá a büntetés-végrehajtási intézet rendje. Ilyen érdekek esetleges veszélyeztetése az elítélt vagy az előzetes letartóztatott részéről a sajtó útján csakugyan nem lenne kívánatos. Ezen érdekek védelme érdekében elfogadhatónak tartjuk a hír vagy a nyilatkozat tartalmának nyilvánosságra kerülését megakadályozni vagy visszatartani. Egyébként egy bv-intézetben mindenféle sajtóriport vagy forgatás ma is csak a parancsnok engedélyével és a felügyelet ellenőrzése mellett folyhat. Ettől függetlenül a fenti társadalmi érdekek védelmének a gondolatát a MIÉP-frakció a magáévá tudja tenni, hangsúlyozzuk azonban, hogy nagyon szűk az az elítélti vagy előzetes letartóztatotti kör, akikkel kapcsolatban ilyen szempontok felmerülhetnek.

Ugyanakkor olyan társadalmi érdekek védelme is megfogalmazásra került a tervezet 1. §-ában, amelyek szankciórendszere már ki van dolgozva, ezért nem indokolt azok büntetés-végrehajtási jogszabályokban megfogalmazott védelme. Ezek: mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása. Ilyesmit nem cenzúra alkalmazásával szükséges védeni, és a bv-parancsnok a tiszténél fogva ilyesmire nem is alkalmas és nem is hivatott.

A Magyar Igazság és Élet Pártjának képviselőcsoportja hatástalannak tartja az előterjesztés azon rendelkezéseit, amelyek a személyiségi jogok vagy az igazságszolgáltatás tekintélymegőrzése okából kívánják korlátozni az elítélt vagy az előzetes letartóztatott sajtóban való megnyilvánulásának lehetőségeit. A hatástalanság okai, amelyeket javasolok figyelembe venni, a következőek: egyrészt mind az elítéltnek, mind az előzetesnek lehet védője; ha ő felmentést kap a titoktartási kötelezettség alól, akkor jogosult nyilatkozni a sajtó vagy a média nyilvánossága előtt. Természetesen az ügyvéd sem követhet el ennek során se bűncselekményt, se etikai vétséget.

Másrészt az elítéltnek és az előzetesnek lehetnek vele szolidáris rokonai - ők szintén tudnak nyilatkozni a sajtó vagy a média nyilvánossága előtt. Nekik látogatási jogban kimerülő kapcsolattartási jogaik vannak az elítélttel. Talán nem minden képviselőtársam tudja, hogy a 6/1096. számú IM-rendelet országgyűlési képviselőt is feljogosít az elítélt felkeresésére, annak fogadókészsége esetén, és a látogatása a bv-intézet részéről jogszerűen nem is akadályozható meg. Sőt, befolyástól mentesen jogosult beszélni az elítélttel. Ennek következtében, ha az országgyűlési képviselő célszerűnek látja, jogosult a tapasztalatairól nyilatkozni, akár a sajtó előtt is.

A három országgyűlési biztos, a kisebbségvédelmi, az adatvédelmi, a nemzetiségi és etnikai, szintén jogosult az elítéltek felkeresésére. Természetesen tőlük sem tagadható meg a sajtó és a média nyilvánosságának az igénybevétele. Ráadásul alkotmányos jogkörükben eljárva állásfoglalásokat és közleményeket is közzétehetnek, amelyek bárki számára hozzáférhetőek.

Továbbá: a külföldi elítéltek vagy előzetesek személyét, kérésükre, az érintett nagykövetség vagy konzulátus képviselője is felkeresheti, akik szintén nem tilthatók el a nyilvánosságtól a büntetés-végrehajtási intézet által.

Végezetül: a fogva tartás körülményeivel foglalkozó nemzetközi szervezetek képviselői szintén jogosultak felkeresni az elítélteket, akik pedig kötelességszerűen számolhatnak be a nyilvánosság előtt a látottakról és a hallottakról. Bár ezen jogok gyakorlását egy igazságügy-miniszteri rendelet foglalja össze, de ezek a jogok mind magasabb szintű jogszabályok előírásain és nemzetközi egyezményeken alapulnak.

Nem tartható tehát a tervezet azon álláspontja, hogy a büntetés-végrehajtási jogszabályok normáinak keretei között, széles körben korlátozható lenne a nyilvánosság. Ez csak nagyon szűk körben válhat kivitelezhető gyakorlattá. Egy előzetes letartóztatott esetében egyébként a nyilvánosság még szélesebb körben tud megnyilvánulni, ő ugyanis még nincs elítélve, ezért az ártatlanság vélelme vonatkozik rá. A bírósági eljárás keretein belül védheti magát, amely eljárásban a tárgyalás általában nyilvános. Azon bárki, akár a sajtó képviselője is megjelenhet, és a vádlott a tárgyalás keretei között a védelmében jogosult előadni az általa fontosnak tartottakat.

Azonban a MIÉP-frakció lát lehetőséget a tervezetben megfogalmazott társadalmi érdekek közül a legfontosabbak körültekintőbb védelmére. Ezek a védett jogtárgyak: a nemzetbiztonsági érdek, az államtitok és szolgálati titok. A jelenlegi gyakorlat az, hogy amikor egy bv-intézet befogad egy elítéltet, akkor biztonsági szempontból I-IV. kategóriába besorolják. A IV. kategória a legszigorúbb.

Ha létrehoznának egy V. kategóriát, amely a nemzetbiztonságra nézve olyan fontos államtitkokat és szolgálati titkokat hordozó elítéltek csoportját ölelné fel, akiknek a külvilággal történő kapcsolatait generálisan tiltani és szigorú felügyelet mellett korlátozni kell, akkor az ő központi összegyűjtésük és elhelyezésük is indokolt lehetne. Ez azonban nagyon szűk kört kell hogy felöleljen. Tételesen kellene azokat a bűncselekményi tényállásokat felsorolni, amelyek elkövetői ebbe a kategóriába esnének, és csak az ő külvilággal való kapcsolattartásukat kellene tiltatni, illetve szűkíteni. Ebben a körben nem kellene a bv-parancsnoknak produkciós szerződésekhez hasonlót kötnie vagy jóváhagynia a médiával, csupán megtiltani és megakadályozni a kapcsolatfelvételt a médiákkal, akár szélesebb körben is.

Szűkítő tényező kell legyen az elítélti és előzetesi körben a zárt tárgyalás kategóriája is. Ez azt jelentené, hogy az az elítélt, akinek a büntetőjogi felelősségét zárt tárgyaláson bírálták el, vagy az az előzetes letartóztatott, akinek a büntetőjogi felelősségét zárt tárgyaláson vizsgálja majd a bíróság, automatikusan ne legyen jogosult a nyilvánosságra a fogva tartás körülményei között sem, hiszen nyilván olyan körülmények, tehát állami és szolgálati titkok merülnek fel, amelyek indokolttá teszik a zárt tárgyalást. Azonban kiterjesztően szabályozva, a kémeket és a zsebtolvajokat azonos kategóriába emelni nem helyes.

Téves az a megközelítés, hogy az igazságszolgáltatás pártatlansága és tekintélye a büntetés-végrehajtási őrizet tartama alatt a sajtómegnyilvánulások korlátozásával eredményesen oltalmazható lenne. A jelenlegi társadalmi, politikai közegben ilyen indokolású korlátozások és eltiltások csak mindenféle, sokszor megalapozatlan mendemondák keletkezésének nyújtanának ideális táptalajt, amelyek esetleg többet árthatnának az igazságszolgáltatás tekintélyének, mint használnának.

(11.50)

A MIÉP-frakció úgy látja, hogy a jelenlegi jogi, politikai és társadalmi környezetben az igazságszolgáltatás tekintélyét a gyors, a hatékony és a szakszerű munka képes emelni. Ugyanez a mások jó hírneve vagy jogai védelme ürügyén hozott korlátozások vonatkozásában is elmondható. Tehát, ha egy bv-parancsnok mások jó hírnevének a védelme ürügyén korlátozná az elítélt vagy az előzetesen letartóztatott sajtómegnyilvánulásait, azzal mind saját magának, mind a védeni szándékolt személynek sokszor több kellemetlenséget okozhatna, mintha tartózkodna befolyásolni ezeknek az igyekezeteknek az elbírálását.

Széles azoknak a feltételezéseknek a tárháza, amelyek ilyenkor a nyilvánosság előtt bemutatásra kerülhetnek. Ilyenek lehetnek, hogy a bv-parancsnok esetleg megvesztegetés, bűnrészesség, bűnpártolás, hivatali visszaélés miatt élt vagy élt vissza hatalmával. Lehet, hogy a bv-parancsnok akarata ellenére válna sajtó- vagy médiaszereplővé azért, mert indokolatlanul kényszerülne személyének nagy nyilvánosság előtti tisztázására.

A MIÉP képviselőcsoportja az előzőekben kifejtettekre tekintettel azt javasolja az előterjesztőnek, hogy a törvényjavaslatot átdolgozás céljából vonja vissza, arra is tekintettel, hogy nem kellő körültekintéssel fogalmazza meg a javaslat a védeni megcélzott kört, a célzott joghatás kiváltására pedig nem alkalmas.

Köszönöm figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu