DR. SZABADI BÉLA földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A belvíz valóban igen komoly problémát okoz a magyar mezőgazdaságnak. A szélsőséges időjárást viszont az is jellemzi, hogy a belvízzel szinte egyidejűleg az aszály is sújtja a termelőket. A belvízzel elöntött maximális terület 1999-ben 360 ezer hektár volt, 2000-ben 350 ezer hektár, az elöntések elsősorban a Tisza-völgy termőterületeit érintették. A legnagyobb károk Jász-Nagykun-Szolnok megyében jelentek meg, e megyét a károk csökkenésének sorrendjében követi Békés, Bács-Kiskun, Heves, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és végül Borsod-Abaúj-Zemplén megye. A képviselő úr kérdését tehát igen aktuálisnak kell tartanunk.

A belvíz megjelenése a minisztériumot két fő hatáskörben érinti. Egyik feladatunk a mezőgazdasági, vízgazdálkodási célú vízi létesítményekben folytatott védekezés, majd a víz levonulása után e védművek helyreállítása. Feladatunknak eleget tettünk, a védekezés során tavaly novembertől idén május közepéig több mint 7600 kilométer csatornán biztosítottuk a belvíz akadálytalan levonulását, 1,7 millió köbméter földet, iszapot kotortattunk ki, a naponta átemelt belvíz meghaladta a 2 millió köbmétert, csúcsidőszakban 979 fő és 223 munkagép vett részt a védekezésben.

(9.10)

A munka eredményének egyik fő mutatója, hogy 2000. január 1-jétől május közepéig a 336 ezer hektár vízzel borított mezőgazdasági terület 72 ezer hektárra csökkent. A védekezésre fordított költség idáig 1 milliárd 478 millió forint volt. A vízi létesítmények helyreállítására 339 millió forintot költöttünk eddig.

A minisztérium másik feladata a mezőgazdaságot ért károk felmérése és - a pénzügyi lehetőségek függvényében - a károk kompenzálása. A felmérés szerint a vetett és vetetlen szántókban okozott kipusztulás mértéke igen differenciált, 25 százaléktól 100 százalékig terjed. Összességében a veszteség 11,3 milliárd forintra tehető. A védekezés és helyreállítás költségeire, a károk enyhítésére a kormány intézkedése várható, ugyanúgy, mint ahogy ez az elmúlt évben is bekövetkezett.

Képviselő úr felvetette az aszály hatását is. A már említett alföldi megyékben és elsősorban a kalászosokban mutatkoznak a korai érés jelei. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium úgy ítéli meg, hogy azok a folyamatok, amelyek elindultak, ma még nem visszafordíthatatlanok. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy nem csak a csapadékhiány az aszálytünetek okozója. Ott, ahol a műtrágyázás vagy az őszi talajművelés nem volt megfelelő, illetve a fajtakiválasztás, a minőségi vetőmag használata kívánnivalókat hagy maga után, aszályérzékennyé válik a termés. Amennyiben országos méreteket öltő és jelentős károkat okozó csapadékhiány lépne fel, a vízhiányt természetesen ugyanúgy kárforrásnak fogjuk tekinteni, mint a vízfelesleget, és intézkedünk a károk enyhítése érdekében.

A képviselő úr által felvetett javaslatokkal szeretnék még foglalkozni. Hosszú távú programmal rendelkezik a tárca a belvízelvezető hálózat helyreállítására, 35 ezer kilométer összhosszúságú vízelvezető hálózat felújítását tűztük ki célul. Ebben az évben - források átcsoportosításával - 4 milliárd forintos keretet különítettünk el, ezzel kezdjük el a program végrehajtását. A minisztérium évek óta meliorációt folytat, elősegíti a rossz vízgazdálkodású talajok mélylazítását, és a termelők tulajdonában lévő út menti árkok, kisvíztározók, talajvédelmi művek létesítésének, felújításának támogatását kiemelten tervezi kezelni 2001-től. 1998-ban 1,9 milliárd forint, 1999-ben 1,8 milliárd forint volt a meliorációs és öntözésfejlesztési beruházástámogatási keret. Ezt kívánjuk 2001-től tovább növelni. Az öt évnél gyakrabban elöntött mély fekvésű területeken a szántóművelés helyett egyéb hasznosításra ösztönző konstrukciókat alakítunk ki, gyepesítünk, erdősítünk, fásítunk, ösztönözzük az alternatív hasznosítást.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu