BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Adatvédelmi Biztos Úr! Tóth András MSZP-s képviselőtársunk az imént hozzászólásában azt vetette föl, hogy vajon hogyan lehetne biztosítani azt, hogy az adatvédelmi biztosnak olyan ajánlásai, amelyek megfontolás után törvényi erőre emelést igényelnének, vajon milyen mechanizmussal kerülhetnének be a parlamentbe, hogy komolyabb súlyuk legyen ezeknek az ajánlásoknak.

Engedjék meg, hogy én egy olyan témára térjek vissza, amely esetben a Magyar Igazság és Élet Pártja teljes mértékben osztotta az adatvédelmi biztos úr állásfoglalását, de sajnos itt a parlamentben nem sikerült a törvényerőre emelés kezdeményezését sem elérni. A Postabank úgynevezett VIP-listája néven elhíresült ügyről van szó. Egy újságíró, illetve ha jól tudom, főszerkesztő kereste meg az adatvédelmi biztos irodáját azzal kapcsolatban, hogy vajon hogyan egyeztethető össze a banktitokról, a személyiségi jogokról szóló törvény, valamint a közérdek ebben a konkrét kérdésben.

A válasz, ha tetszik, kétoldalúnak tekinthető, hiszen az adatvédelmi biztos úr mint jogalkalmazó úgy kellett hogy eljárjon, hogy megállapítsa: ennek a nyilvánosságra hozatalnak a törvényi feltételei megvannak, avagy nincsenek meg. Mint jogalkalmazó a hatályos törvények szerint azt kellett hogy megállapítsa, hogy a törvényes feltételek nem állnak rendelkezésre. Azonban az állásfoglalást minden frakcióvezető megkapta, érthető módon azért, mert én úgy ítélem meg, hogy egy ajánlást is megfogalmazott közvetve az adatvédelmi biztos úr, és engedjék meg, hogy ennek lényegét idézzem: "Az állam átláthatóságával kapcsolatos alkotmányos teória a közhatalmat gyakorlók mind teljesebb körű ellenőrzését igényelné. Az üggyel összefüggésben látható, hogy a jelenleg hatályos törvényi szabályozás nem garantálja teljes mértékben a közélet tisztaságának megóvását, és nem teszi lehetővé, hogy a közhatalmat gyakorlók, a politikai közélet szereplői, érdekeltségi viszonyai olyan mértékben átláthatóvá váljanak, amennyire tevékenységük tájékozott megítéléséhez a közvéleménynek szüksége lehet."

Mi úgy gondoltuk, hogy ez egy megszívlelendő álláspont, és ha a törvények - hogy egyszerű fogalmat használjak - rosszak, akkor ki másnak a feladata a törvények társadalmi igényekhez való igazítása, mint nekünk, a törvényhozás szereplőinek. Ezért egy napirend előtti felszólalásban foglalkoztam ezzel a kérdéssel, és az igazságügy-miniszter asszony megnyugtatott, hogy a kormány lehetőségei a jogalkalmazás területére terjednek ki, és biztató választ adott, hogy ezen a területen tud ezzel a kérdéssel foglalkozni.

Miután sajnálatos módon a jogalkotási programban ez a kérdés nem jelent meg, benyújtottam a frakciónk nevében egy olyan országgyűlési határozati javaslatot, amely feladatul tűzte volna a kormánynak, hogy a jelzett kérdés törvényi szabályozása érdekében nyújtson be törvényjavaslatot. Vigyázva arra, nehogy valamilyen pártigény jelenjen meg, e határozati javaslatban lehetőség szerint szó szerint igyekeztem idézni az adott ajánlásban, illetve adatvédelmi biztos úr válaszában szereplő alapmeggondolásokat. Sajnálatos módon az Országgyűlés nem vette tárgysorozatba ezt a határozati javaslatot, majd amikor itt az Országgyűlés plénuma előtt, a plenáris ülésen kértük a tárgysorozatba-vételt, akkor a szokástól eltérően egyetlen felszólalás és ellenérv sem hangzott el.

(16.30)

Sajnálatos módon néhány egyéni képviselői támogatás és az MDF-frakció többségének támogatása mellett nem fogadtuk el ezt a határozati javaslatot. Én egy ilyen példát szerettem volna most kiemelni, amikor éppen úgy láttuk, hogy a köz érdekében szükséges megtalálni azon a mezsgyén a megfelelő helyet, amely igenis ebben az esetben a közösség érdekeit helyezi előtérbe.

Itt nyilván csak megerősíteni tudom általánosabban a Fenyvessy Zoltán által elmondottakat, hogy amikor a Magyar Igazság és Élet Pártja nem támogatja ezt a beszámolót, akkor nem önmagában egy munkának vagy egy tevékenységnek a negatív megítéléséről van szó. Hanem mi úgy látjuk, hogy ennek az intézménynek a kérdésében, amelyre természetesen szükség van - hiszen közülünk sokan érezhették egy rendszerrel ezelőtt, milyen sérelmekkel jár az adatok és a személyes adatok védelmének a hiánya, tehát szó sincs arról, hogy mi ezt ne tartanánk fontosnak -, abban tér el az álláspontunk a többi frakcióétól, hogy azt az arányt és azt a határt, amely a mindenkori közérdek, a közérdeket képviselő közhatalom és állam érdekei, illetve mechanizmusának érvényesülése, valamint az egyéni szabadságjogok érvényesülése között van, ezt az arányt, az ideális helyet mi máshol látjuk meghúzandónak, mint ahogy az az adatvédelmi biztos politikai felfogásából vagy jogfelfogásából következik.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a MIÉP soraiban.)

Forrás: parlament.hu