DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az a kivételes helyzet van, hogy a magam részéről Mécs Imre javaslatát olyannak gondolom, ami az egyébként is holtponton lévő ügyben valamiféle elmozdulást jelenthet.

Mert mit lehet felajánlani az anyának, amikor elmegy, és tanácsot kér? Két dolgot; az egyik az, hogy azt mondjuk neki, hogy szülje meg a gyereket. Mindenképpen szülje meg, mert ez az ő érdeke, ez nemzeti érdek, ez összérdek, tegye ezt. És mit lehet tenni, ha azt mondja, hogy nem? Akkor egyetlen lehetőség van: az, hogy bekövetkezik az abortusz. Beszéljünk egyenesen!

Ehhez képest ez egy tisztességes választási lehetőség. Azt kell mondanom, hogy amikor a béranyaságról volt szó, szintén heves viták dúltak arról, hogy kell-e a béranyaság, vagy nem kell a béranyaság. Sokan szóltak úgy, hogy kell a béranyaság, mert a gyermeket világra kell segíteni. De kérem szépen, még inkább világra kell segíteni a gyermeket akkor, amikor az anya voltaképpen tényleg gazdasági, társadalmi vagy éppen a saját családján belüli helyzet miatt nem akarja megszülni azt a gyermeket.

Abban is egyet kell értenem Mécs Imrével - és itt már Bauer képviselő úrral vitatkoznék -, hogy az államnak itt feladata és kötelessége van. Ha az állam úgy gondolja, hogy meg kell állítani azt a fogyást, amely bekövetkezett a nemzeten belül, akkor ezért áldozni is illik és kell, és azt gondolom, hogy akkor méltó és megfelelő helyzetet kell teremteni a megszületendő gyermeknek.

A javaslat tehát az én nézetem szerint - az egyébként igen nehéz helyzetben lévő törvényjavaslat tekintetében - olyan, amely valamelyest kiutat mutat. Ezt a magam részéről támogatandónak gondolom. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu