DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Amiről interpellációjában beszélt, az egy valós és reális probléma, hiszen 1989-ben, '90-ben, illetve '92-ben három úgynevezett semmisségi törvény is született. Azonban valóban nem nyert orvoslást azok sérelme, akiket adott esetben koholt vádak alapján kizárólag köztörvényi bűncselekmény miatt ítéltek el. Az egyik legfájóbb példa magamnak is Tóth Ilona hős orvostanhallgató ügye, akit köztörvényi bűncselekmény miatt ítéltek halálra és végeztek ki.

Az Igazságügyi Minisztérium 1998-ban hozzálátott ennek a gondnak az orvoslásához. Nem egyszerű szakmai problémáról van szó, meg kell mondjam, ennek részleteivel azonban nem szeretném terhelni a tisztelt Házat. Csak annyit szeretnék jelenteni, hogy nyugodt szívvel elmondhatom, hogy találtunk egy olyan megoldást, amely mind jogilag korrekt, mind pedig alkotmányosan vállalható. A jogi megoldás lényege, hogy lehetővé válna az olyan elítélés újbóli bírósági útra terelése, amelynek alapeljárásában az ítéletet lényegesen befolyásoló megalapozatlanság vagy szabálysértés merült fel. Az ügyész és az érintettek, illetve még élő hozzátartozóik indítványa folytán kerülne az ügy újra a bírósághoz, a bíróságnak pedig módja lenne a meghozott ítélet felülbírálatára. A szükséges közigazgatási egyeztetések, valamint a kormány döntése után tudjuk a parlament elé terjeszteni javaslatunkat.

A kérdés második felére adott válasz tulajdonképpen következik az elmondottakból. A semmisségi törvények azon az elven alapulnak, hogy a semmisség alá eső bűncselekmények miatti eljárások és elítélések eleve törvénytelenek és igazságtalanok voltak. Így ezekben az esetekben nem szükséges annak vizsgálata, hogy vajon annak idején hamis vagy hamisított bizonyítékot az eljárásban felhasználtak-e. Más a helyzet a semmisségi törvények hatálya alá nem eső elítélések esetében, ilyenkor ugyanis annak felismerése, hogy a korábbi elítélés során felhasznált bizonyítékok hitelt érdemlőek voltak-e, egyedül az erre hivatott bíróság feladatkörébe tartozik. Ilyenkor a vallomások, a szakvélemények, az eljárás során tett nyilatkozatok és az egyéb bizonyítékok egyenként történő vizsgálata és azok összefüggéseiben történő értékelése alapján lehet csak megnyugtató következtetést levonni a tényállásról.

A lényeg tehát - és erről szólt a válaszom első része -, hogy biztosítani lehessen ezt a bizonyos bírósági utat, hiszen a mai szabályozás - amint arra ön nagyon helyesen utalt - általában elzárja a sérelmet szenvedetteket a bírói jogorvoslattól. Éppen ezért a törvényjavaslattal meg fogjuk nyitni annak lehetőségét, hogy maguk az érintettek vagy haláluk esetén hozzátartozóik az elítélt szabadságharcos becsületének helyreállítása érdekében a független magyar bírósághoz fordulhassanak.

Természetesen lehetőség lesz arra is, hogy az említett személyek körén kívül eső személy, élve alkotmányos jogával, az ügyészséghez forduljon, és kérje, hogy az ügyészség mint erre feljogosított szerv, tegye meg a szükségesnek tartott indítványt.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu