DR. LOTZ KÁROLY, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársak! Legszívesebben úgy kezdeném, hogy ó, szánalom atyja, ne hagyj el! Aki egy centiméter autópályát sem épített most már a harmadik évében a kormányázásának, ugye, azt kívánja kritizálni, besározni, aki körülbelül 170 kilométer autópályát, gyorsforgalmi utat épített, nem beszélve a 150 kilométer elkerülő útról, a 77 darab kerékpárútról, a 77 darab körforgalomról, a 600 kilométer kerékpárútról, most minden egyébről nem is beszélve. Ahogy azt Lengyel László néhány nappal ezelőtt írta: beszélni, beszélni, beszélni, ez a lényeg, beszélni róla, és akkor az ország azt hiszi, hogy épülnek az autópályák. Ez nem megy, kedves képviselőtársak!

Mi lesz a Fidesz-kormány meghirdetett ötéves - hangsúlyozom, érdekes módon ma tízévesről hallottunk, de az érvényes kormányhatározatban ötéves - autópálya-fejlesztési tervével, amelyből két év már eltelt, egy centiméter nélkül? Mi lesz a terv 2001 végi befejezést ígérő részeivel? Így: M3-as autópálya Tisza-híddal Polgárig, M7-es teljes felújítással Zamárdiig, és továbbépítéssel, felújítás, továbbépítés. Szekszárdi híd a kapcsolódó M9-es vagy S9-es autópálya-szakasszal, ennek már híre-hamva, tehát ezt már egyszerűen képtelenség megcsinálni, ezt mindenki tudja, és már a kormány illetékes képviselői is zárt körökben ezt mondják, hogy ebből már semmi nem lehet.

Még szomorúbb ez a bizonyos Útalapkérdés. Önök voltak azok, akik megszüntették az Útalapot, és ezzel gyakorlatilag szétverték az autópálya-építés alapjait. Hihetetlen kárt okoztak ezzel. Évekig tartott, amíg azt sikerült elérni, minden pénzügyminiszterrel szemben, hogy végül a benzinből százalékos, mégpedig növekvő százalékos arányú Útalapot sikerült létrehozni, amelyből ebben az évben már 130-135 milliárd forint lenne, és ebből mintegy 30-35 milliárd forint állna rendelkezésre autópálya-építésre. Semmit nem kellene tulajdonképpen máshonnan előszedni. A nemzetközi bankok döbbenettel álltak a megszüntetés előtt, a Világbank, az Európai Fejlesztési Bank, az EBRD, az IFC, semmi kivetnivalót nem láttak ebben. Az Útalap megszüntetése nemcsak tízmilliárdokat húzott ki az út- és autópálya-építés - út, mert itt nemcsak autópályáról van szó - finanszírozásából, de szavahihetőségünket, megítélésünket is megrendítette. A pénzintézetek azzal a tudattal kötöttek velünk, a magyar féllel igen előnyös szerződéseket, a legjobb hitelszerződéseket kötötték, hogy létezik egy törvénnyel támogatott szuverén, jól gazdálkodó Útalap. Ennek sajnos befellegzett!

Többen elmondták itt, milyen szerepe van az autópálya-építésnek térségfejlesztés szempontjából, vidékfejlesztés szempontjából, minden polgármester tudja, bármely autópálya-szakasz mentén vannak, hogy legalább egy 30 kilométeres körzetben 100 milliárd forintos befektetések történtek az elmúlt időszakban, kérdezzék meg önök az érintett önkormányzatokat, polgármestereket. A tranzitforgalomnak a modernizálása, a munkahelyteremtés, a turizmus vonzóvá tétele, ez mind igaz, mind igaz - de akkor miért nem épültek? Glattfelder úr elmondta az M3-assal kapcsolatban, hogy milyen nagy tervek készülnek ott, de akkor miért nem épül az M3-as? Minden, a régészeti feltárástól kezdve minden elő volt készítve 1998 őszén. Tehát eddig egyébként a Dél-Alföld tekintetében pont ellenkező a tapasztalat, ha Kiskunfélegyházáig megnézzük az M5-ös mentén, nagyon is kiváló befektetések épülnek, jönnek létre, tehát semmiféle probléma nem lenne, ha épülne tovább az M5-ös, erre még vissza fogok térni.

Közbeszerzés - nagyon sokan beszéltek a közbeszerzésről. A közbeszerzés minden megaberuházásnál, nagyberuházásnál rendkívül kényes kérdés. Saját érdekünkben, arcelvesztésünk miatt nagyon nagy szükség lenne erre, az Európai Unió döbbenettel áll, nem érti, mi folyik itt Magyarországon. (Közbeszólás a Fidesz soraiban: Miért nem csináltátok?) Egy szlovák útépítő tisztségviselő annyit mondott, hogy ezt még a Mec
iar-kormány alatt sem lehetett megengedni (Közbeszólás a Fidesz soraiban: Félrebeszélsz!), hogy verseny nélkül legyen autópálya-építés. (Közbeszólás a Fidesz soraiban: Miért nem csináltátok?) A közbeszerzés - rögtön megmondom - fő célja (Közbeszólások.) a közpénzek felhasználásakor az átláthatóság, a széles körű nyilvános ellenőrzés lehetőségének megteremtése, a résztvevők esélyegyenlőségének, a verseny tisztaságának megóvása. Nem véletlen tehát, hogy az uniós tagállamok körében, legutóbb Görögországban, Spanyolországban, Dániában, Németországban, az autópályák, illetve egyéb útvonalak fejlesztését kizárólag közbeszerzés, illetve ennél is szigorúbb versenyeztetési szabályok szerint végezték.

Amennyiben a rendszer jól teljesíti feladatát, például a felsorolt országokban, mi indokolja annak a feltételezését, hogy nálunk nem működőképes, különösen, és ezzel tökéletesen egyetértek, Magyarországon nem épült egyelőre közbeszerzési eljárással autópálya. Miért? Mert ennél valamennyi autópályánk szigorúbb előírásokkal, nemzetközi versenyeztetéssel épült. Az EIB, az EBRD, az IFC, mind a közbeszerzésnél még szigorúbb normákat ír elő a versenyeztetés tekintetében, ezért nem épült, mert mi még ennél is lényegesen szigorúbb módszert használtunk. Most azt kérjük, hogy legalább a közbeszerzést lehessen alkalmazni, a törvény ugyanis módot ad a tiszta, áttekinthető döntéshozatalra, közérdekű szempontok, például a kis- és középvállalkozók esélyeinek növelésére és a belföldi ajánlattevők kiemelésére. Érdekes, erről elfeledkeznek, tisztelt képviselőtársaim, ez mind benne van a közbeszerzési törvényben; magas árajánlatok tétele esetében árverseny kikényszerítésére, az egyes eljárási elemek időtartamának kézben tartására. Egyszerűen közgazdasági lehetetlenség, közgazdasági nonszensz, hogy versennyel drágább lenne az építkezés. Az eddigi tapasztalatok szerint minimálisan 15-20 százalékkal lehetne nyílt versennyel, pályáztatással olcsóbbá tenni az autópálya-építést, 1,2 milliárd helyett 900-950 millió forintért minden további nélkül meg lehet építeni ma az autópályákat, bármely autópálya-szakembert megkérdeznek, ez a véleménye.

Az eszköz, tehát a közbeszerzési törvény alapvetően jó, itt-ott kell majd némi változtatást végrehajtani, de alapvetően ebből a szempontból tökéletes, csak azt szakszerűen, eredeti céljának megfelelően kellene alkalmazni. Ha például önök 2000 március elején, a kormánydöntéssel egy időben kiírták volna a közbeszerzési pályázatokat, akkor ma már túl lehetnénk az eredményhirdetésen. A közbeszerzési eljárás mellőzése súlyos döntési hiba volt, és következményeit tekintve nagy bajokat okozhat, mindenekelőtt a közbeszerzés, a közpénzek felhasználása ellenőrzésének hiteles és előírt intézményének, az intézményrendszer lejáratásához vezet, hihetetlenül veszélyes precedenst teremt. Ezután például az önkormányzatok figyelmen kívül hagyhatják a szabályokat, mert rossz állami példákat látnak maguk előtt?

Ezért is sürgettük a frakciótársaimmal együtt, nem egy alkalommal, nem egy fórumon, hogy az új építkezések kizárólag közbeszerzési pályázat alapján, vagy az érintett nemzetközi pénzintézetek szabályai szerint induljanak meg; ez nemcsak tisztességessé, hanem olcsóbbá, gyorsabbá tenné az új szakaszok létesítését, nem is szólva arról, hogy mindenféle híreszteléssel szemben a közelmúltban szerzett saját EU-s tapasztalataim szerint is ily módon fennállna a lehetősége európai uniós erőforrások, támogatások megszerzésének. Természetesen ehhez az is kell, hogy a magyar fél a szükséges pályázatokat beadja, ne vonja vissza, mint ahogy az most történt, az azonban a fejlett világban, ezen belül az európai uniós körökben egyszerűen elfogadhatatlan, hogy a kormány a nyitottságot teljesen mellőzve, a közvélemény, az adófizető lakosság, sőt még a képviselők előtt is eltitkolt módszerekkel, ismeretlen eszközökkel válogassa ki a tárgyaló, illetve a szerződéseket elnyerő cégeket. Ezzel a kormány az autópálya-építésbe mintegy betáplálja a korrupciót, a szakszerűtlenséget és az időbeli elhúzódás lehetőségét.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu