DR. KISZELY KATALIN (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a költségvetési törvényjavaslat ismerete, illetve nem ismerete nem zavarja a mondanivalóm, ezek nélkül is nyugodtan elmondható, miután technikai jellegű jogszabályokra, valamint az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat XII. és XIII. fejezeteire vonatkozik. Igen peches vagyok viszont abból a szempontból, hogy a Fideszből Vitányi István képviselőtársamnak sikerült már előttem tíz-tizenöt perccel ezelőtt mind a két fejezetet elmondania, ezért igyekszem a mondanivalóm nagyon picit jogászibban pontosítani, amit ő nem tett meg. Megnyugtatólag mondom mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselőknek, hogy így a tervezett tíz perc helyett sokkal rövidebbre tudom fogni a mondanivalóm, mert új törvényhely beiktatására a jelzett részeken személyemben egyedül alkalmas nem vagyok, ehhez a parlament közreműködése kellene. A két törvényi tényállás viszont olyan rövid, hogy hosszabb lélegzetű hozzászólásra nem ad lehetőséget.

Egy nagyon picit általánosságban azért a vesszőparipámról, a jogharmonizációról és az európai uniós jogrendszerről hadd mondjak annyit, hogy a XII. és XIII. fejezet módosítását is - mely, még egyszer hangsúlyozom, elsősorban technikai jellegű jogi szabályozás - a számviteli törvény módosítása indokolja, ami jogharmonizációs kötelezettség. Másrészt az adórendszer változtatására a kiemelt adópolitikai célok miatt is szükség van, s most nem szeretném ellenzéki képviselőtársaimat idegesíteni azzal, hogy még egyszer elmondom a családok támogatását, a kis- és középvállalkozások működési feltételeinek a javítását. Még egy harmadik elem is van, az egyszerűsítés, és ez a jogszabályi egyszerűsítés indokolja ennek a két technikai, jogi jellegű jogszabálynak, tehát a XII. és XIII. fejezetnek a módosítását, ami egyrészt a cégnyilvántartásra, a cégnyilvánosságra vonatkozó jogszabályokra, másrészt felszámolásra, csődeljárásra és a végelszámolásra vonatkozik.

Vitányi István kollégám nagyon helyesen mondta, hogy a cégnyilvántartásról, cégnyilvánosságról és bírósági eljárásról szóló törvény 35. §-a módosult. A korábbi rendelkezés szerint a cégbíróság a cégnyilvántartásban átvezetett változásokról - így különösen a cég bejegyzéséről, törléséről, székhelyének megváltoztatásáról - a Központi Statisztikai Hivatalt értesítette.

(15.20)

A jelenlegi módosítás, amely abszolút technikai jellegű, az, hogy erre az adatszolgáltatásra most már a céginformációs szolgálat útján, on-line módon kerül sor. Jogilag ez azt jelenti, hogy a javaslat egyszerűsíti a korábbi rendelkezést. Az ezzel az online módszerrel való adattovábbításnak az indoka még az is, hogy az egyéni vállalkozók adataihoz, mert a cégnyilvántartásban elsősorban az egyéni vállalkozók adatai vannak nyilvántartva, hozzá lehet jutni. Ezekhez a céginformációs szolgálat útján jelenleg nem lehet hozzájutni, tehát ez a módosítás ennyiben meggyorsítja az adatok továbbítását.

A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló '91. évi XL. törvény módosítására ugyancsak ehhez hasonló elvek miatt s a cégnyilvántartáshoz kötődő eljárás egységesítése, valamint egyszerűbbé tétele miatt kerül sor. Az ez irányú módosítást, amely az, hogy - és most idézem a törvényhelyet - "ha a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető követelés a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló, '97. évi LXXXI. törvényen alapuló ellátások, ideértve a korengedményes nyugdíjat is, megtérítése címén áll fel, úgy a követelés... - a törvény 93. §-ának (3) bekezdése szerinti érvényesítésekor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, a törvény 93. § (4) bekezdése esetén az APEH a követelés behajtására jogosult szerv", elsősorban a jogutód nélkül megszűnő munkáltatók köre tette indokolttá. A korábbi szabályozás szerint a munkabér-, jövedelemi igazolások átadása volt kötelező a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek részére. A javaslat ezen változtatott - most még az előző módosításra utalnék vissza -, és a felszámolás, valamint a csődeljárás körében a felszámoló köteles átadni a biztosítottak nyugdíj-biztosítási adatait is.

A Nyugdíjbiztosítási Alappal kapcsolatos módosításra pedig, miszerint az APEH-nak kell nyilvántartást adni, azért került sor, mert a jogszabályalkotónak követnie kellett azokat a változásokat, amelyek időközben lezajlottak a járulékigazgatás területén. Ez pedig nem más, mint hogy a járulék beszedésének megtörtént az APEH-ba történő integrálása. A hatásköri viták megelőzése és a feladatok egyértelmű meghatározása érdekében ezen új paragrafus beiktatásával a törvényjavaslat egyértelműen rendezi a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető követelések tekintetében azon kérdést, hogy melyik szervet kell a behajtásra jogosult szervnek tekinteni. Az új jogszabályhelyből következően - ez a 205. §-a a törvényjavaslatnak - ez a szerv az APEH.

Tehát még egyszer, igen röviden és tömören azt tudom mondani, hogy a XII. és a XIII. fejezet az abban szabályozott eljárások egyszerűsítését célozza és meg is valósítja, s összhangba hozza az egyes jogszabályi területeket is. Ezeket a technikai jellegű módosításokat a Független Kisgazdapárt indokoltnak, helyénvalónak tartja, és támogatja is a törvény elfogadását.

Köszönöm szépen hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu