PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Vojnik Mária képviselőtársnőmmel messze egyetértve, én is úgy gondolom, hogy Tóth István képviselőtársunk hozzászólása egy zöldséges bolt kínálatával is vetekedett. Azzal szeretném kezdeni klasszikusokat idézve a Házban, hogy az volt az érzésem hozzászólása közben, hogy úgy járt, mint - ahogy Gyimóthy Géza elnök úr mondta még dél körül - az a gyerek, akit felszólít a tanár, hogy feleljen István királyról, és a gyermek azzal folytatja a feleletet, hogy István király nagy király volt, de Mátyás király még nagyobb, és utána felelete további részében csak erről beszél. De menti természetesen a bűnét, ha ezt annak lehet nevezni, hogy nem volt itt a napirendi pont tárgyalásának előző részében.

Két megjegyzésem még hadd legyen. Az egyik az, hogy mi olyat, hogy segíts magadon, a Fidesz is megsegít, még legvadabb lázálmunkban sem mondtunk, nemhogy itt a parlamentben. A másik, köszönöm önnek, hogy e Ház falai közt folytatott vitát nyelvújításokkal is gazdagította, így tehát érdeklődve hallgattam a rádióhallgatókkal együtt, hogy alulról tolja felfelé a kormány a minimálbért. Én erről eddig azt hittem, természetes, hogy alulról lehet felfelé tolni, felülről csak húzni lehet maximum, felülről nem lehet tolni, kedves képviselőtársam. Ezzel kapcsolatban, ha már tolásszakértő, bár én nem vagyok az, hadd mondjam el azt is, hogy nem ezzel volt nekünk bajunk, hanem azzal, hogy ez ne járjon adó- és járuléknövekedéssel.

Végezetül még egy nyelvújítását rögzítette a parlamenti jegyzőkönyv, ez a csökkenő irányú növekedés fogalma volt, amit majd az utókor is biztosan nagy csodálkozással tanulmányoz, mert mi másról beszélhetett akkor, amikor a tények mást mondanak, mint amit ön mondott, hiszen az adóköteles személyi jövedelmek 20,3 százaléka volt szja-elvonás a Horn-kormány időszaka alatt 1998-ban, a 2001-es tervezet szerint pedig ez 20,7 százalék lesz.

Ezek a tények, kedves képviselőtársam. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu