JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásomban a jövedéki törvénnyel szeretnék foglalkozni, a jövedéki törvényen belül is a gyümölcspálinkával kapcsolatos módosításokkal, a gyümölcspálinkával kapcsolatos jogszabályváltozással.

A törvény indokolása szerint itt pontosításokra, egyszerűsítésekre, jogalkalmazást segítő változásokra és valorizációra kerül sor. Úgy ítélem meg, hogy a csomagban ennél több van, ennél többről van szó. Ez még nem lenne baj, csak sajnos a módosítások jelentős része több ponton nem segíti, hanem éppen rontja a jelenlegi helyzetet. Ezekről a dolgokról szeretnék szólni, amelyek megítélésem szerint az elkövetkező időben, ha életbe lépnek, nem segítik sem az adóbevételt, sem pedig az adózó polgárok jogkövető magatartását.

Először szeretnék a valorizáció kérdésével foglalkozni. A gyümölcspálinkánál az inflációnál lényegesen nagyobb mértékű jövedékiadó-emelésre kerül sor 2001-ben és 2002-ben is. 2001-ben 10 százalék, ami a 6 százalékos inflációt figyelembe véve is jelentős, nem beszélve a 2002-esről, ahol 2,5-szeres mértékű emelésről van szó, mint ami az infláció tervezett mértéke.

Az indokolásban az hangzik el, hogy EU-minimumelváráshoz való felzárkózás, és a másik pedig szintén EU-elvárás, az egykulcsos rendszer. Szalay Gábor képviselőtársunk már szólt az EU-ra való hivatkozás visszásságáról, amikor az EU-ra csak az egyik oldalról hivatkozunk, és képviselőtársam itt az áfát említette a másik pontnak. Én nem az áfát említem, hanem a mezőgazdasági termelőket megillető agrártámogatások EU-színvonalát.

Mert mit is mond ez az EU-felzárkózás? Azt mondja, hogy legyen olyan a magyar jövedéki adó mértéke is a gyümölcspálinka esetében, mint az EU-ban. A magyar gyümölcstermelőnek mikor lesz olyan támogatása, mint az EU-ban? Amikor ez megvalósul, vagy amilyen ütemben növekszik a magyar gazdák támogatása, legfeljebb olyan mértékben lehet elvárni a jövedéki adó mértékének a növelését is.

(12.40)

Mit jelent ez? A gazdáknak ez egyértelműen többletkiadást jelent, a bérfőzetőnek többet kell fizetnie, és egy nagy probléma: a gazdának jövedelemkiesést jelent, mert nem jelenik meg a piacon többletbevétel. Úgy gondolom, hogy így ez az indoklás elfogadhatatlan.

Az egykulcsos rendszerrel is komoly gondjaim vannak, nem értek vele egyet, hogy érjük el minél hamarabb az egy kulcsra való átállást. Ha majd az EU tagjai leszünk és nem lehet megoldani a kétkulcsos rendszer fenntartását, akkor majd tudomásul veszem, de azt kell látni, hogy a gyümölcspálinka és a szintetikus alkohol versenyhelyzete nem összehasonlítható. Ma nem versenyképes egyféle jövedéki adózás mellett a szintetikus alkohol és a gyümölcspálinka. Nem lehet összehasonlítani az előállítás költségeit, nem lehet összehasonlítani a befektetett munkát, a lepárlásnak egészen más költségei vannak, mint egy szintetikus úton előállított alkoholnál. A végeredménye az lesz ennek a módosításnak, hogy a piacról a gyümölcspálinka egyre inkább kiszorul, egyre kevesebb gyümölcspálinkát főznek, a gyümölcs ott marad a fa alatt, nem hasznosítja senki, vagy ha hasznosítják, az a feketegazdaságba fog kerülni és a feketegazdaságban fog realizálódni, és úgy kerül a piacra.

A másik kérdéskör, amivel nagyon nem értek egyet a törvénycsomagban, ez az 50 hektoliterfokú gyümölcspálinka-mennyiség kedvezményes adótételének a 30 hektoliterfokra való csökkentése. Azzal egyetértek, hogy 50 hektoliterfoknyi mennyiségű pálinkát egy évben az átlag magyar ember nem iszik meg. Ebből az apropóból talán támogatni is lehetne ezt a csökkentést, de kérdezem, mi lesz ennek a hatása, ha 30 hektoliterfokig van a kedvezményes adótétel. Ebből, államtitkár úr, semmivel sem lesz több adóbevétel, mert a gazdák a kedvezményes adótétellel nem fognak a szeszfőzdében több pálinkát főzetni, mint a 30 hektoliterfok. Ma se főzet senki egy literrel sem többet, mint a kedvezményes adótétel, ezután sem fognak többet főzetni, ezért egyértelmű, hogy kevesebb adóbevételre tesz szert a költségvetés. Úgy gondolom, hogy ez egyikünknek sem érdeke. De ezen túl - mint ahogy az előbb elmondtam -, ha nem főzetnek, akkor a gyümölcs vagy ott marad a fa alatt, és ez is kár, vagy pedig megy a feketegazdaságba.

Az illegális főzőkről hadd szóljak itt közbevetőleg, mert úgy gondolom, hogy erről szólni kell. Ezek léteznek. Úgy gondolom, hogy általában tudunk róla, hogy van ilyen, azt nem tudjuk, hogy hol, a vám- és pénzügyőrség kemény küzdelmet folytat ellenük, de itt van néhány gond. Talán hadd mondjam azt, lehet, hogy érdemes lenne ezzel a kérdéssel komolyabban foglalkozni, nehogy ugyanaz legyen a helyzet - persze nem akkora mértékben -, mint az olajügyben, hogy a jövedéki adó megkerüléséről van szó. Biztos vagyok benne, az államtitkár úr is tudja, hogy vannak zugfőzdék, mert tudom, hogy amennyiért Karcagon is meg lehet venni egy liter gyümölcspálinkát, ez csak úgy képzelhető el, ha azért nem fizették meg azt a jövedéki adót, ami ma elő van írva. Ez teljesen egyértelmű és világos, mert ha megnézzük az árfekvéseket és a lehetőségeket, akkor tudjuk, hogy van olcsó pálinka, de ez csak úgy megy, hogy a jövedéki adót valakik kikerülték. Úgy gondolom, ez senkinek nem jó, és emellett nem lehet elmenni, és nem lehet olyan szabályozást hozni, amely ebbe az irányba viszi a folyamatokat.

Nehezíti az ellenőrzést az is, amit tavaly ilyenkor elmondtam a parlamentben, de azóta nem történt semmi, hogy a gyümölcspálinkát kísérő bizonyítványnak, amit származási igazolványnak neveznek, nincs érvényességi ideje. Ma egy három évvel ezelőtti származási bizonyítványt is, amikor legálisan főzetett az illető, hozzá tud csatolni egy ma vagy a múlt héten illegálisan főzetett pálinkához, mert a pálinkának nincs rendszáma, nem lehet beazonosítani, mellé teszem a papírt és működik. Akkor is elmondtam - PM-rendelet szabályozza -, egy rendeletmódosítással tegyék meg, hogy a származási igazolvány érvényessége egy év legyen, egy év után csak akkor, ha azt érvényesítik. Nagyban segítené a pénzügyőrök ellenőrzési munkáját, mert ha kimennek valahová és találnak 2 hektó pálinkát, akkor ma a gazda elővesz öt papírt az előző évekből és igazolja vele, három-négy-ötéves származási igazolványokkal. Ezen változtatni kellene, a jogszabály-változtatás nem nagy munka, de segítené a helyzetet.

Visszatérve az általam kifogásolt pontokhoz, még ehhez a 30 hektoliter mennyiséghez: azért is rossz ez a megoldás, mert meg tudják oldani a főzetők, két névre vagy három névre elosztják azt a mennyiséget, amit most egy névre kellett. Adminisztráció a szeszfőzdében, adminisztráció a vám- és pénzügyőrségnél - feleslegesnek tartom, elhagyni javaslom.

A harmadik ilyen kérdés, ami szerintem rossz lépés, konkrétan az, hogy a mostani módosítás megengedi bizonyos esetekben azt, hogy nem kell azonnali számlát kiállítani, elég a szállító és szerződés. Ennek mi lesz a hatása? Jelenleg a számla azonnali kiállítása elfogadott dolog, szerintem működik is, mert ha a számla egyszer ki van állítva, akkor nem lehet nagyon manipulálni vele, és az ellenőrzést is megkönnyíti. A javaslat lehetővé teszi azt, ha van egy szerződés, akkor nem kell azonnal számlát kiállítani, elég egy egyszerű szállítólevél. Visszaszállítózást is lehet csinálni, és működik a dolog. Ez most egy kiskapu, ennek az lesz a következménye, hogy nagyon sok kiskereskedő fog nagykereskedelmi tevékenységet végezni. Ma már a gyakorlatban ez kezd megvalósulni, de kockáztatnak, ha ellenőrzés jön, akkor ha a számlát nem állították ki az ABC-nek, a kocsmárosnak, hogy konkrét legyek, akkor bizony le lehet bukni. Ezután lebukni se lehet, mert szállító van, de a szállítót visszaszállítózni is lehet, és tudjuk, hogy egy szállító ellenőrzése közel sem összehasonlítható a számla ellenőrzésével.

Nagyon rossz irány, ne engedjük meg, lényegesen kevesebb adóbevétel lesz, és biztos vagyok benne, hogy egy év múlva ilyenkor visszahozzuk ezt a problémát. Most azért hívom fel rá a figyelmet, hogy ne csináljunk ilyet.

A következő kérdéskör, amellyel röviden foglalkozni szeretnék, a kis szeszfőzdék helyzete. Jelenleg mintegy ezer kis szeszfőzde működik az országban, ezek többnyire ellátták a szükséges igényeket. Nagyon jó megoldás ebben a törvényjavaslatban, hogy most már nem írjuk elő nekik a közvetlen számítógépes kapcsolatot a vám- és pénzügyőrséggel. Ez nagyon jó dolog, de ezek a módosítások, amelyek benne vannak ebben - az adómennyiség csökkentése -, azt jelenti, hogy több kis szeszfőzdeüzem tönkre fog menni.

Mit lehetne tenni a gyümölcs, a gazdák és ezen kis szeszfőzdék érdekében? Vissza kellene állítani azt a rendszert, amely nagyon hosszú évekig jól működött, a kilencvenes évek elején szüntették meg az akkori törvények, hogy ezek az adóraktárként működő kis szeszfőzdeüzemek vásárolhassanak fel gyümölcspálinkát. Ma is vásárolhatnak, csak olyan magas adótétellel, ami miatt ilyenre nem kerül sor. Tehát egy kedvezményes adótétellel, nem a jelenlegi bérfőzésnél alkalmazott kedvezményes adótétellel, hanem egy felvásárlásnál alkalmazott, a mai adótételnek mintegy 60-70 százaléka közötti tétellel vásárolhassanak fel. Még egy lényeges változtatást javaslok: amikor felvásárlás történik, az adóraktárnak ne kelljen megfizetni a jövedéki adót, hanem az általános szabály szerint akkor kelljen a jövedéki adót megfizetni, amikor az a kereskedelembe kikerül, úgy, mint ahogy egyébként mindig van, csak ebben az esetben van az, amikor az adóraktár vásárol, hogy rögtön meg kell fizetni a jövedéki adót.

Szeretném, ha ezek a módosítások megvalósulnának a törvényben. Úgy gondolom, hogy ezek a módosítások valóban szolgálnák a magyar gazdák, a kisüzemek érdekét, és úgy gondolom, mindez egybevág azzal is, hogy a jövedéki adó mértéke ne csökkenjen, és a feketegazdaság ne erősödjön.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

(12.50)

Forrás: parlament.hu