VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel egy komolyabb munkának értünk a végére, engedjék meg, hogy picit hosszabban, legalább tízperces időtartamban válaszoljak a vitában elhangzottakra és a felmerült módosításokra.

Tisztelt Ház! Hamarosan, a módosító indítványok megszavazása után véget ér az a közös erőfeszítésünk, amelynek során kimunkáltuk a 2001. évben bevezetendő adó- és járulékszabályok változásait. A képviselők nem voltak közömbösek a költségvetés bevételeit biztosító egyes törvények kodifikációs munkája során. Közel négyszáz módosító indítvány érkezett, amely kiemelt érdeklődést tanúsít. Közös szándékunk, hogy a kodifikáció végeztével olyan jogszabályok mentén szervezhessék az adózók mindennapjaikat, amelyek segítik őket adókötelezettségeik teljesítésében. Ezért köszönettel tartozom a tisztelt Háznak, a tisztelt képviselő hölgyeknek és uraknak.

Ebben az évben is a legkülönbözőbb fórumok vitatták meg a javasolt módosításokat. Civil szervezetek juttatták el észrevételeiket, kamarák fogalmazták meg a normaszövegeket, gazdasági elemzők pontosítottak számokat, a média tette a figyelem középpontjába nap nap után a tárca munkáját. Ezért is köszönettel tartozom. Köszönettel tartozom, mert lehet, hogy ez a figyelem néha erőteljesen a változtatások negatívumait hangsúlyozta, mégis segített abban, hogy az adózók a számok, táblázatok, kulcsok tengerében megértsék, hogy az adórendszer alapvető változásai egyaránt kedvezőek a gazdálkodó szervezetek és a magánszemélyek számára. Nem véletlen ez, hiszen a kormány egyik gazdaságpolitikai célkitűzése az adórendszer egyszerűsítése és az adóterhelés csökkentése volt. Ennek jegyében született ez az immár két évre szóló új adórendszer. Kiemelem ezzel azt a stabilitást, amelyet a gazdálkodók régóta igényelnek, és az idén először sikerült megvalósítani.

Tisztelt Országgyűlés! Az egyes törvényeket érintő viták eredményeiről, azok értékeléséről szeretnék néhány szót szólni. A személyi jövedelemadó-törvény ez évi módosítása három lényegi kérdést ölel fel: a gyermekes családok helyzetének javítását, az egyéni vállalkozók működési feltételeinek további javítását, valamint az adóztatás egyszerűsítését, az adóztatási költségek csökkentését, a stabilitás és a jogbiztonság megőrzésének szem előtt tartásával. A kormány ezen szándékát a módosító javaslatok többsége megerősítette.

A 2001. évi változásoknál feltétlen elsőbbséget élvez a családok helyzetének javítása. Ezért a kormány nem támogat egyetlen olyan módosító indítványt sem, amely a családi adókedvezmény megszüntetésére irányul. A gyermeket nevelő családok támogatása a személyi jövedelemadó rendszerében 32 milliárd forinttal nő, ami azt jelenti, hogy a 2000. évi 48-50 milliárd forinttal együtt összességében 2001-ben 82 milliárd forint, 2002-ben 83 milliárd forint adót hagy a költségvetés az érintett családoknál. Az adótámogatás több mint harmada a három vagy több gyermeket nevelő családokhoz kerül. Komoly előrelépés, hogy a többgyermekes családokban a kedvezmény összegének megállapításánál a nevelési ellátásból kikerülő gyermek is figyelembe vehető, ha közoktatási intézmény tanulója vagy felsőfokú oktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója, és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. A bizottságokban folytatott viták is megerősítették a kormány azon javaslatát, hogy különösen a nagycsaládosok kedvezményezését kell előnyben részesíteni. Ezáltal a háromgyermekes családokban az adóterhet nem viselő jövedelem a 2000. évinek több mint kétszerese lesz 2001-ben.

Számos javaslat irányult az adósávok változtatására. Volt olyan, amely 6 milliárd forinttal, de volt olyan is, amely 120 milliárd forinttal csökkentette volna az adóbevételt. Sajnos, a költségvetési bevételek biztosításától nem lehet eltekinteni. Így a kormány változatlanul fenntartja, hogy az alsó sávhatár 20 százalékkal, a felső sávhatár 5 százalékkal nőjön, és az adójóváírásra való jogosultság is az adótábla felső sávjához igazodjék.

Ugyancsak fenntartjuk a 2002. évi adósávokra vonatkozó javaslatunkat. Az adótörvények kidolgozásánál fontos szempont volt a kis- és középvállalkozások működési feltételeinek javítása és az adózással kapcsolatos tennivalóik csökkentése.

Ide sorolható az átalányadózást választók vélelmezett költséghányadának emelése, a kiskereskedők esetében az átalányadózás választhatóságára vonatkozó bevételi értékhatár, továbbá a nyilvántartások egyszerűsítését célzó módosítások, a kötelező adóbevallást előíró szabályok enyhítése.

A kormány több olyan módosító javaslatot is támogat, amelyek további tehercsökkenést jelentenek a kis- és középvállalkozásoknak. Így támogatjuk például azt a javaslatot, amely az egyéni vállalkozók számára is biztosítja, hogy beruházási kiadásaikkal tízmillió forintig csökkenthessék adóalapjukat. Ez a változás mintegy 150 ezer egyéni vállalkozót érinthet kedvezően. Támogatjuk azt a módosító indítványt is, amely azt célozza, hogy az egyéni vállalkozók fejlesztési forrásaik bővítésére felvett hiteleik kamata után már 2001-től 40 százalék adókedvezményt érvényesíthessenek, függetlenül attól, hogy a beruházás milyen térségben valósul meg. A megváltozott munkaképességűek esélyegyenlőségének javítása érdekében támogatható az a javaslat is, amely a foglalkoztatásukhoz kapcsolódó kedvezményt növeli havi 3 ezer forintról a nekik fizetett bér, de legfeljebb a minimálbér felére.

A kormány a mezőgazdasági kistermelők adminisztrációjának csökkentése érdekében elfogadja azt a javaslatot, hogy harmadával, 1,5 millió forintról 2 millió forintra emelkedjék az a bevételi értékhatár, ameddig lehetőség lesz az egyszerűsített nyilatkozat megtételére, ha a kistermelő bevételének 20 százalékát kitevő számlával rendelkezik.

(18.40)

Nekik, ha más jövedelmük nincs, nem kell adót fizetniük, és adóbevallás helyett elég a bevételükről szóló nyilatkozatot megtenniük. Az adózók adminisztrációs terheit csökkenti az a javaslat is, amely megszünteti az adókedvezmény évközi visszafizetését.

A kormány a szabályozásbeli különbségek oldása érdekében több olyan javaslatot is támogat, amely az egyes adókötelezettségeket módosítja. Így például támogatja az olimpiai játékokon 4-6. helyezést elérők pénzjutalmának adómentességét, már az ez évi olimpián eredményesen szereplők esetében is alkalmazható módon. Támogatható az az indítvány is, amely a közgyűjteményi dolgozók dokumentumvásárlására törvény által biztosított juttatást a pedagógusoknak szakkönyv vásárlására adott összeghez hasonlóan mentesíti az adózás alól. A kormány kompromisszumkészségét igazolja, hogy támogatja az üzemanyag-megtakarításhoz kapcsolódóan kifizetett jövedelmek adómentességének megtartását is.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatnak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvénymódosító része számos változtatást tartalmaz az új számviteli törvény megalkotásával összefüggésben. Ezért először is köszönetemet szeretném kifejezni valamennyi képviselőnek a megértésért, a plenáris üléseken és a bizottságokban végzett munkáért, a kritikáért és az elismerésért egyaránt.

Ennek előrebocsátásával, kapcsolódva a parlamenti vita során elhangzott észrevételekhez, a beruházási célú adókönnyítésekre kívánok kitérni. Nagy jelentőségű az a javaslat, amely a kis- és középvállalkozások nyereségét 10 millió forintig adómentessé teszi, ha beruházást valósítanak meg. Vita alakult ki ennek várható mértékéről. Úgy gondolom, bármely adócsökkentő kedvezmény nagysága attól függ, hogy a célzott adózók milyen jövedelmet érnek el, illetve mennyiben változtatják meg az ösztönző hatására gazdasági döntéseiket. Az adómegtakarítás ezért pontosan nem számítható ki, a lényeg azonban az, hogy jelentős adókedvezmény lesz. Annak érdekében, hogy a beruházásokhoz az adó forrásként minél korábban felhasználható legyen, az indítvány elfogadása esetén a vállalkozások már a 2001. évben mentesülnének a kedvezménynek megfelelő adóelőleg megfizetése alól, így ahhoz nem másfél év múlva, hanem már a jövő évben hozzájuthatnak.

A társasági adót érintő több indítvány érintette a kis- és középvállalkozások számára a fejlesztési hitel kamata arányában érvényesíthető adókedvezményt; többen a kedvezmény mértékének emelését, néhányan a kedvezmény 2001. évtől történő érvényesíthetőségét kezdeményezték. A javaslatokat megfontolva a kormány végeredményben mindkét felvetést elfogadta: támogatja, hogy az adókedvezmény már 2001-től érvényesíthető legyen, és egyetért a kedvezmény mértékének egységesen 40 százalékban történő meghatározásával. Úgy vélem, a benyújtott törvényjavaslat és a kormány által támogatott indítványok elfogadásával a vállalkozások egésze, ezen belül a kisebb vállalkozások szabad rendelkezésű forrásai 2001-től érezhetően nőnek, és joggal feltételezhető, hogy ennek révén élénkül a beruházási kedv, és ezáltal több új munkahely is létesülhet.

Tisztelt Országgyűlés! A járuléktörvény-módosításhoz benyújtott módosító indítványok közül szükségesnek tartom kiemelni azt a koalíciós indítványt, amely arra irányul, hogy a 2001-2002. évre tervezett 3-3 százalékos munkáltatóijárulék-csökkentés helyett a nyugellátások tervezettnél magasabb mértékű emelése forrásának biztosítása érdekében 2-2 százalékos csökkentés valósuljon meg. A kormány tisztában van azzal, hogy e javaslat támogatása esetén némileg csökken az eredetileg tervezett élőmunkaköltség-mérséklés, de úgy gondolom, ennek következményeit a nyugdíjasok iránti szolidaritás érdekében vállalnunk kell. Ez a módosítás teremt ugyanis fedezetet arra, hogy 2001-ben és 2002-ben egyaránt a törvény által előírtnál 3-3 százalékponttal magasabb legyen a nyugdíjemelés, így a nyugdíjasok is jobban élvezhetik a gyors gazdaságnövekedésből származó életszínvonal-emelkedést.

A benyújtott módosító indítványok jelentős része a társadalombiztosítási kötelezettségekkel kapcsolatos adminisztráció enyhítését kezdeményezi. A kormány természetesen ezeket a javaslatokat támogatja, hiszen a kormányprogram egyik kiemelt célkitűzése a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése. A kormány támogatja azokat a módosító indítványokat is, amelyek a tartósan beteg, fogyatékos gyermekek családi pótlékának, iskoláztatási támogatásának havi 3 ezer forinttal történő emelését célozzák, és azt is, ami a gyermekgondozási díj mai 51 ezer forintos felső határát 2001-re 80 ezer forintra, 2002-ben pedig 83 ezer forintra javasolja emelni.

Komoly vitát váltott ki az a költségvetési bizottsági kapcsolódó módosító javaslat, amelynek célja az, hogy ha adott időpontig nem születik döntés a szociális partnerek között a minimálbér-emelés kérdésében, akkor, de csakis akkor a kormány kap felhatalmazást a minimálbér megállapítására. Úgy gondolom, a kormánynak akkor is fel kell vállalnia ezt a szabályozási módot, ha ez nem áll összhangban az Európai Unió gyakorlatával. Mindez azért történik, hogy Magyarország felzárkózzon az uniós tagállamokra jellemző, az átlagkereset 50 százaléka körüli minimálbér-arányokhoz.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános forgalmiadó-törvény 2001. évre vonatkozó módosítására tett javaslat az áfa hatályos rendszeréhez képest lényeges változásokat nem tartalmaz. A benyújtott törvényjavaslatban elsősorban jogalkalmazást segítő, gyakorlatban jelentkező problémákat megoldó módosítások szerepelnek. A képviselők egyetértéssel fogadták azt a javaslatot, amely a kis- és középvállalkozások likviditási terheinek csökkentése érdekében lehetővé teszi, hogy az egyébként éves bevallásra kötelezett adózók az éves elszámolás helyett a negyedévenként történő bevallást válasszák, és így előbb jussanak hozzá a visszaigényelhető adójukhoz.

Több indítvány érkezett egyes termékek adómértékének csökkentése tárgyában - például hit- és vallásoktatásban használt könyvek nullaszázalékos adómérték alá sorolása és a többi -, amelyeket a vonatkozó EU-direktíva előírásai miatt nem tudtunk támogatni. Ugyancsak nem javasoltuk elfogadásra azokat az indítványokat, amelyek az ásványvízre a normál adómérték alkalmazását javasolták. A törvényjavaslat, igazodva az uniós előírásokhoz, a rádió- és televízió-műsorszolgáltatást kiveszi a kedvezményes adókulcs alá tartozó szolgáltatások közül. Az adómérték változása azonban a végső fogyasztót nem érinti, mivel a szolgáltatás csak az egyes szolgáltatók között műsorok átadását jelenti.

Az áfatörvény 1999-re vonatkozó módosítása során a csecsemőpelenka a gyermekes családok helyzetének megkönnyítése érdekében a nullaszázalékos adómérték alá került, az adómérték változása azonban nem járt a fogyasztói ár csökkenésével, hanem az csak a forgalmazóknak kedvezett. A benyújtott módosító indítványok közül ezért támogattuk azt a javaslatot, amely a csecsemőpelenkát újra a 12 százalékos adómérték alá sorolja. Ebből 600 millió forint körüli többletbevétel keletkezik, amelyet kizárólag családtámogatási céllal fogunk felhasználni.

A törvényjavaslat rendezi a koncessziós jog utáni áfafizetés gyakorlatát, valamint a jelenleginél szélesebb körben ismeri el a nemzetközi szerződésekben biztosított adómentességet, így például nullaszázalékos adókulcs alá sorolja a Phare-program keretében történő beszerzéseket.

Végül, a személyi fuvarozók régi jogos kérésének megfelelően, a kizárólag távolsági és helyi személytaxi-szolgáltatást végző adóalany számára levonhatóvá válik a személygépkocsi beszerzésére jutó áfa. Ez elsősorban bevételi összeghatárhoz kötődik.

Tisztelt Országgyűlés! A jövedékiadó-törvényt illetően a vita leginkább két területre koncentrálódott: az üzemanyagok adóemelésére, illetve a törvény bort érintő szabályozására. A törvényjavaslat parlamenti vitája idején került sor a közúti közlekedési szolgáltatók és a kormány közötti megállapodásra, amelynek értelmében az üzemanyagok jövedéki adójának inflációhoz való valorizációjára mindaddig nem kerül sor, amíg a nyersolajár hordónkénti ára egy negyedéves időszak során nem csökken 25 dollár alá. Ez a halasztás 2002. július 30-áig érvényes. A megállapodásban foglaltakat érvényre juttató megoldásra bizottsági indítvány került benyújtásra és megvitatásra. Az üzemanyagok jövedékiadó-emelésének halasztása éves szinten több mint 20 milliárd forint bevételkiesést jelent, amelyet természetesen a költségvetési törvényben is át kell vezetni, a szükséges korrekciókat meg kell tenni.

A legtöbb módosító indítvány a bor jövedéki szabályozásához érkezett, miközben a parlamenti tárgyalással párhuzamosan szakmai konzultációk is folytak. A vitából számomra három következtetés vonható le. A törvénnyel szemben megfogalmazott kifogások jó része még mindig abból adódik, hogy félreértik, félremagyarázzák a hatályos szabályok tartalmát. Ezek az értelmezési problémák az idő előrehaladtával egyre inkább kitisztulnak majd, megfelelő tájékoztatással, a vámhatóság ez irányú tevékenységének további javításával, illetve erősítésével a kedélyek megnyugtathatók.

A másik következtetés, hogy a legnagyobb gondot továbbra is az új szabályozás által előírt adminisztrációs terhek jelentik, az adminisztrációra vonatkozóan azonban a törvény semmilyen részletszabályt nem tartalmaz, azokat a végrehajtási rendeletek szabályozási körébe utalja.

(18.50)

Így tehát, amennyiben egyszerűsíteni vagy ésszerűsíteni indokolt például a pincekönyvet vagy például az adatok bejegyzésének gyakoriságára vonatkozó szabályokat, az a végrehajtási rendeletek módosításával megtehető. Itt szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat arról, hogy ez a munka, vagyis az adminisztráció egyszerűsítésében indokolt változtatások kidolgozása az FVM-ben és a PM-ben a termelők bevonásával folyamatban van. Rövid időn belül számítani lehet a rendeletmódosításra is.

Végül, van a problémáknak egy olyan köre, amire valóban csak a törvényi szabályok korrigálása, illetve néhány esetben kiegészítése, új szabályok beiktatása jelenthet megoldást. Ezeket a szükséges változtatásokat a kormány is támogatja, és a vita során a képviselőkkel, illetve a vita ideje alatt, a vitával párhuzamosan a termelőkkel közösen kereste a legjobb szabályozási megoldásokat. Ilyen például a borturizmust szolgáló változtatás, amely szerint nemcsak a kicsi, hanem a nagy adóraktárak pincéjében is lehet borkimérést végezni, a vevőket hordóból kóstoltatni.

Elhárulnak a bor jövedéki termékké válása miatt a borkivitelt nehezítő akadályok. Így például nem érvényesülne a borexport esetén a vámbiztosíték nyújtásának követelménye, vagy a magánszemélyek mennyiségi korlátozás nélkül vihetnének ki bort az országból, akár 20 vagy 30 litert is. Itt jegyzem meg, hogy soron kívül intézkedtünk arról is, hogy az exportbor vámkezelésére visszaálljon a korábbi helyzet, és ne csak a szakosított vámhivataloknak legyen erre illetékességük.

Elfogadjuk azt a javaslatot is, hogy az egyszerűsített adóraktárak részére a megyei vámhivataloknál lehessen majd átvenni a zárjegyeket, nem csak egy központi helyen. Az 1000 literes adómentességet nemcsak az a szőlőtermelő élvezheti, aki maga állítja elő a bort, hanem az is, aki bérfeldolgozásból kapja vissza a borát. A vitában elhangzottak alapján támogatjuk azt a javaslatot is, amely eltörli a vendéglátóhelyeken a borra előírt napi nyilvántartás-vezetést. Végül még megemlítem a muzeális borok árverési értékesítését és a mobil palackozók működését lehetővé tevő szabályok beiktatását a törvénybe.

Összegezve a bort érintő változtatásokat, úgy gondolom, hogy azok révén sikerül az érintettek számára a törvényi szabályozást elfogadhatóbbá tenni. Megőriztük azonban a borhamisítások ellen szolgáló jövedéki rendszert. A jövedékiadó-törvényt illetően most szavazásra kerülő, a kormány által támogatott egyéb indítványok közül kiemelném a bérfőzésre, a gyümölcspálinka előállítására vonatkozó változtatásokat. Eszerint nem csökken az egy személy által évente főzethető, kedvezményes adótételű gyümölcspálinka mennyisége, nem kell előzetes bejelentést tenni a cefre szállításáról, viszont a 18 éven aluli személy részére nem lehet pálinkát főzni. A szeszfőzdék jövedéki biztosítékának minimuma pedig 10 millió forintra csökkenhet.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Még egyszer megköszönve az önök együttműködését, konstruktív munkáját, kérem a módosító indítványok támogatását. (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbeszólás ugyanonnan: Bravó!)

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu