DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja mindennemű erő- és fontossági sorrend nélkül három olyan célt tűzött ki, amelyet a fiatal magyar demokrácia történetében először két évre előterjesztett, 2001. és 2002. évi költségvetésben érvényre akar juttatni. Melyek ezek a célok, tisztelt képviselőtársaim? Az első a bérek és a nyugdíjak nagyarányú emelése.

A polgári kormányt az elmúlt két évben igaztalan támadások érték az ellenzék részéről amiatt, hogy nem törődik a szegényekkel, az alacsony keresetűekkel. 1998-ban, amikor a Fidesz vezette polgári koalíció átvette a kormányzást, 19 500 forint volt a minimálbér; jövőre 40 ezer forintra, 2002-ben már 50 ezer forintra fog emelkedni. A közszférában dolgozók fizetése 2001-ben 8,75 százalékkal, 2002-ben pedig újabb 7,75 százalékkal fog emelkedni.

A közalkalmazottak körében az egészségügyben foglalkoztattak és a pedagógusok kiemelt bérfejlesztésben részesülnek, hiszen az egészségügyben dolgozók a jövő évben átlagosan 20 százalékos fizetésemeléssel számolhatnak, míg gyermekeink oktatásában, nevelésében, a harmadik évezred kihívásaira való felkészítésében kiemelkedő szerepet játszó tanárok fizetése a 8,75 százalékon felül szeptembertől további 20 százalékkal emelkedik. A Fidesz-frakció javaslatára a nyugdíjasok havonta 10,3 százalékkal több nyugdíjat fognak kapni.

A második cél: a polgári kormány által kidolgozott és az elmúlt években bevezetett családtámogatási rendszer, ezen belül is az otthonteremtés továbbfejlesztése. A gyermekek után járó családi adókedvezmények nagyarányú növelése következtében a magyar családok 86 milliárd forint elvonásától mentesülnek, azaz ennyivel többet költhetnek.

Harmadsorban: a nemzeti fejlesztési program, a Széchenyi-terv megvalósítása, amely az Európa Unióhoz való felzárkózásunkat segíti elő. E célra a költségvetésben 290 milliárd forint áll rendelkezésre.

Az általános célok felvázolása után, tisztelt képviselőtársaim, hozzászólásom további részében a Honvédelmi Minisztérium költségvetésével kívánok foglalkozni. Hazánk NATO-hoz történő csatlakozásakor vállalta, hogy 2001-ig évente a bruttó hazai termék 0,1 százalékával magasabb összeget fordít a védelmi kiadásokra. Védelmi kiadások alatt jelen esetben a NATO-definíció szerinti kiadásokat kell értenünk, tehát e körben nemcsak a HM kiadási előirányzataival kell számolnunk, hanem figyelembe kell vennünk a Belügyminisztérium fejezetében szereplő határőrség költségvetését, ugyanis a hatályos magyar alkotmány szerint a fegyveres erők körébe a Magyar Honvédségen kívül a határőrség is beletartozik. Az országmozgósításra, a hadiipari kapacitások és a K-600-as vezetési rendszer fenntartására szolgáló forintok is védelmi célú kiadásoknak minősülnek.

Ha ezeket az összegeket összeadjuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a polgári kormány mindannyiunk biztonsága érdekében jövőre 265,3 milliárd forintot fordít védelmi célokra, ez az összeg a prognosztizált GDP 1,81 százaléka. Tehát megállapítható, hogy a NATO irányába tett kötelezettségvállalásunknak eleget tettünk, azt teljesítettük, ugyanis az idei, 2000. évi védelmi kiadások 1,71 százalékot tesznek ki.

A Honvédelmi Minisztérium költségvetése jövőre az ez évi egynegyedével megnövekedik, és 20 millióval meghaladja a 236 milliárd forintot. 2002-ben pedig további 10 százalékos növekedés után 261 milliárd 380 millió forinttal gazdálkodhat a honvédelmi tárca.

Tisztelt Ház! Joggal merülhet fel a kérdés, mire költi ezt a nem csekély összeget a honvédelmi tárca. A kérdést a haderőreform aspektusából is érdemes és indokolt megvizsgálni. Az ellenzéki képviselők támogató szavazataival is elfogadott 61/2000. (VI. 21.) számú, a Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól szóló országgyűlési határozat kisebb, finanszírozhatóbb és hatékonyabb haderő létrejöttét tűzte ki célul. A tízéves haderőreform 2003-ig tartó első ütemében kell hogy megvalósuljon - idézem - "az új szervezeti rendre történő áttérés, új diszlokáció, valamint az indokolt létszámarányok kialakítása, a fenntartási- és működésiköltség-csökkentés megalapozása, munka és életkörülmények javítása, a NATO-interoperabilitás és -alkalmazhatóság legalapvetőbb feltételeinek biztosítása".

A tárca a költségvetés tervezésekor a haderőreform által kijelölt feladatok végrehajtását kiemelten kezelte, csakúgy, mint a NATO-tagságból és a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó feladatokat.

Az imént idézett határozattal szorosan összefügg a 62/2000. számú országgyűlési határozat, amely a fegyveres erők létszámának részletes bontásáról szól. Eszerint a Magyar Honvédség összlétszáma - beleértve a minisztériumban dolgozók létszámát is - a jelenlegi 57 ezerről 2000. július 30-ára 45 088 főre csökken, a személyi kiadások 2001-ben közel egyötöddel nőnek. E növekmény biztosítja az illetményalapok 8,75 százalékos emelését, valamint a minimálbér emelését, lehetővé teszi az 1999-ben bevezetett étkezési utalvány, a bankkártya-költségtérítést és az önkéntes magánnyugdíj- és egészségügyi pénztártagok tagdíjbefizetéséhez történő munkáltatói hozzájárulást is. A növekmény a létszámcsökkentésből származó többletkiadásokat - felmentési, végkielégítési illetmény és ennek járulékai - is fedezi, ez mintegy 10,2 milliárd forintot tesz ki.

A létszámcsökkentésből kifolyólag 2002-ben már 6,2 milliárd forint megtakarításával számolhatunk a személyi kiadások vonatkozásában. Ez az oka annak, hogy a 2002. évi 7,75 százalékos fizetésemelés ellenére is mintegy 3,1 százalékkal csökkennek a személyi kiadások. A létszámleépítés további pozitívumaként értékelendő, hogy kedvezően változnak az állományon belüli belső arányok, csökken a tábornokok és tisztek, ugyanakkor növekszik a tiszthelyettesek és a szerződéses katonák létszáma.

Ha haderőnemenként vizsgáljuk a változást, örömmel tapasztalhatjuk, hogy míg csökken az irányító és kiszolgáló szervezetek létszáma, addig a szárazföldi csapatoké nő. Mindez megfelel a fenti országgyűlési határozat célkitűzéseinek.

A 61/2000. számú országgyűlési határozat 5. §-ának c) pontja kimondja: "A haderőnek a törvényben és jelen határozatban meghatározott alapfeladataival nem összefüggő szervezetek, amelyek megtartása forrásokat von el a csapatok fejlesztésétől, kerüljenek ki a honvédelmi tárca szervezetéből és költségvetéséből. Ennek jegyében megalapításra kerülnek az üdültetési, kulturális és egészségügyi, költségvetési intézményrendszert kiváltó közhasznú társaságok." Csak az egészségügyi feladatok zömének kikerülése az ÁSZ véleménye szerint is - idézem -: "a honvédelemre fordítható lehetőségeket 2002-től több mint 4 milliárd forinttal megnövelheti".

Az élet- és munkakörülmények javítását szolgálja a lakástámogatásra és lakásépítésre 2001-ben rendelkezésre álló 3,75 milliárd forint, amely 2002-ben 4,2 milliárdra emelkedik. Ennek keretében a kialakításra kerülő bázishelyőrségekben, Tatán, Székesfehérvárott, Budapesten, Veszprémben, Kecskeméten, Pécsett, Egerben, Győrben és Hódmezővásárhelyen új lakások, nőtlentiszti-szállók épülnek. A laktanyák felújítására a két év alatt összesen 8 milliárd forint áll rendelkezésre.

Az idei évben végre elkezdődött a Magyar Honvédség elöregedett gépjárműparkjának lecserélése, a csapatok korszerű gépjárművekkel történő felszerelése. A gépjármű-korszerűsítési program az elkövetkező két évben is töretlenül folytatódik, 2001-ben 5,5 milliárd, 2002-ben újabb 5 milliárd forint biztosított e célra. A NATO felé vállalt haderő-fejlesztési kiadásokra, az interoperabilitás és az alkalmazhatóság feltételeinek megteremtésére, a híradó- és légvédelmi célú fejlesztésekre az elkövetkező két évben 50 milliárd forintot költ a honvédelmi tárca.

(15.20)

Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy röviden szóljak a NATO-tagságból és a kötelezettségekből fakadó feladatokról, ezek költségvetési vonatkozásairól. A nemzetközi feladatok - KFOR-, SFOR-kontingensek, missziók, külföldi kiképzés, oktatás, NATO- és PfP-gyakorlatok, NATO-beosztások és külképviseletek fenntartása, bővítése - teljesítése jelentős többletkiadással jár, amelynek fedezete teljes egészében biztosított, csak a devizakiadások több mint 2 milliárd forinttal növekednek a jövő évben. Itt kell megköszönnöm a határainkon kívül szolgálatot teljesítő katonák áldozatkészségét, kiváló munkáját, amellyel kivívták szövetségeseink nagyra becsülését, és növelték a Magyar Köztársaság hírnevét.

Tisztelt Ház! Az általam elmondottak bizonyítják azt, hogy az előttünk fekvő költségvetési törvényjavaslat, melyet méltán nevezetett expozéjában a pénzügyminiszter úr az áttörés költségvetésének, nemcsak a haderőreform által kitűzött feladatok végrehajtását biztosítja, hanem tíz szűk esztendő után megteremti a tömeges felemelkedés lehetőségét, az ország és a polgárok együttes gyarapodását.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu