KISS ANDOR (MIÉP): Köszönöm a szót, elnök úr. Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar egészségügyben felbukkanó és visszatérő gazdasági társaságok működése mindig nagy érdeklődésre tart számot.

A meglehetősen alulfinanszírozott szektorban különös hangsúlyt kap minden szereplő: milyen szolgáltatást végez, mennyire indokolt a jelenléte, és milyen szolgáltatás áll ezzel szemben? Külön probléma a beteg és a szolgáltatást végző kft.-k, bt.-k között létrejött jogviszony. A társadalombiztosítás szerződéses jogviszonyban az egészségügyi intézménnyel áll. Az egészségügyi intézménynek kell az ellátást biztosítania a betegnek, ide ékelődnek be az említett gazdasági társaságok. Ez alapvetően nem törvényes állapot, mert mi történik, ha a kezelt személy például műhiba következében jogorvoslattal kíván élni? Kit perelhet be? Nyilvánvalón csak az intézményt, hiszen az egészségügyi törvény értelmében vele áll jogviszonyban; ugyanakkor a műhibát adott esetben a gazdasági társaság követte el.

Vajon ki fizet a végén, kinek, mennyit, és meddig húzódik el ez a bizonyos jogvita? Ebben a helyzetben még furcsább, hogy ezen gazdasági társaságok között személyi összefonódások is vannak, s látható törekvésük nem az ellátás színvonalának emelése, hanem az eleve alulfinanszírozott egészségügyből profitérdekelten forrásokat kivonni.

Az érintett gazdasági társaságokban gyakran vállalnak szerepet az egészségügyi intézmények vezető beosztású dolgozói vagy családtagjai, de információink szerint mellettük az egészségügyi kormányzat tagjai, rokonai is részt vesznek bennük.

Kérdezem ezért a miniszter urat: etikusnak, elfogadhatónak tartja-e, hogy egyrészről a gazdasági társaságok ilyen tért nyernek az egészségügyben; másrészről az itt tapasztalható személyi összefonódásoknak mi lehet az oka, s erről mi az ön véleménye?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a MIÉP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu