MÉCS IMRE (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ajánlás első részének I. kötetében szereplő 123. számú módosító indítványra szeretném a támogatásukat megnyerni, amit dr. Kupa Mihállyal, az Antall-kormány egykori pénzügyminiszterével közösen adtunk be.

(13.20)

Ez azt célozta, hogy a teljes ellehetetlenülés állapotába került '56-os Intézet támogatását az Országgyűlés megoldja, mégpedig oly módon, hogy a miniszterelnökség országkép-építési és tájékoztatási feladatok című főfejezetének kulturális kiadványok alfejezetéből, ami közel 1 milliárd forintos, 100 millió forintot az '56-os Intézet Közalapítvány számára biztosítanának, méghozzá a Kulturális Örökség Minisztériumának a keretébe áttéve.

Szeretném elmondani azt, hogy ha valami elősegíti az országképépítést, akkor éppen az 1956-os forradalmunk és szabadságharcunk kutatása, kiadványok előkészítése, amit az egész világon érdeklődéssel néznek, de természetesen elsősorban a magyar társadalomnak, a magyar pedagógusoknak, a magyar diákoknak kell biztosítanunk.

Hadd mondjam el, hogy 1956-ban ismerték meg a magyar nevet az egész világon úgy, hogy a szabadságnak volt a szinonimája. Abban az évben lett az év embere Amerikában a magyar felkelő. Valahányszor külföldön jártunk parlamenti bizottságokkal és állami küldöttséggel, mindig az első dolog volt, amit megemlítettek: 1956. Felcsillant a szemük, és beszéltek erről. Tehát nem a tűzijáték és nem egyéb dolgok, hogy ne soroljam fel, segítik - szörnyű szóval - az országimázs építését, az országkép építését, hanem elsősorban az, hogy az igazi értékeinket mutatjuk meg. Ezek közül az egyik legnagyobb a magyar forradalom, az 1956-os magyar forradalom, amelynek a története még nagyon sok feltáratlan részt tartalmaz, hiszen negyven éven keresztül nem lehetett '56-ról beszélni, ha pedig beszéltek, akkor szemenszedett hazugságokat, torzításokat hallhattak a mai generációk. Általános iskolás vagy gimnazista korukban óriási a feladat; járok gimnáziumokba, általános iskolákba, főiskolákra rendhagyó történelemórákat tanítani, és látom, hogy milyen óriási az igény a tiszta kiadványok, a tiszta források iránt.

Ezen munkálkodik az '56-os Intézet, annak fiatal munkatársai és fiatal vezetője, Rainer M. János. Hadd idézzek egy cikkből, amelyet Kasza László írt, aki annak idején a Szabad Európa Rádió szerkesztője volt, és igen sokat tett a hetvenes-nyolcvanas években a magyar társadalom valódi, tiszta tájékoztatása érdekében, és az akkori ellenzéki mozgalmaknak biztosított fórumot. Rövid idézet: "Négy kiadvánnyal búcsúzott a forradalom évszázadától az '56-os Magyar Forradalom Történetének Kutató és Dokumentációs Intézete Közalapítvány, s egzisztenciális félelemmel kezdte meg az újat. Az egzisztenciális félelmet nem az intézet munkatársai érzik anyagi jövőjük miatt, hanem velük együtt mindazok, akiknek fontos a XX. század legjelentősebb magyar eseménye, történetének pontos feltárása, emlékének valósághű megőrzése. Az intézetet ugyanis a bezárás veszélye fenyegeti az állami támogatás teljes megvonása miatt. Az 1999-es költségvetés még 73 millió forintot irányzott elő. Azonban a kormánykoalíció országgyűlési többsége végül csak 6 milliót szavazott meg, a mostani évre pedig egy fillért sem". Most már befejeztem az idézetet. Erre az évre, a jövő évre és az azután következő évre egyáltalán semmi sincs, bár a sora megvan a kulturális Örökség Minisztériumában, ki van húzva, semmi sem szerepel.

Folytatom az idézetet: "A kérdésre, hogy miért éppen a polgári kormány kezeli ilyen mostohán a kommunista diktatúra megdöntésére irányuló forradalom emlékét gondozó tudományos intézet ügyét, nehéz értelmes választ adni". Ezzel tökéletesen egyetértek, hogy nehéz értelmes választ adni. Arra kérem önöket, hogy segítsenek abban, hogy mi adjunk értelmes választ erre.

Hiszen ha arra gondolok, hogy Orbán Viktorral együtt beszéltünk június 16-án Nagy Imre és több száz társának a temetésén, akkor most arra kell kérnem a miniszterelnök urat, hogy vesse latba a befolyását, hogy az országkép építése érdekében, a magyar fiatalok tájékoztatása érdekében '56 emlékének tisztába tétele, ápolása érdekében segítse elő ennek a százmillió forintnak az átcsoportosítását.

Úgy gondolom, ha ez nem történik meg, az ő akkori imázsával kerül szembe a Magyar Országgyűlésnek az a része, amely nem fogja ezt megszavazni. Lehet utána papolni október 23-án, június 16-án bármit, akkor fogom mondani, hogy akik ezt nem szavazzák meg, azok fütyülnek '56 emlékére. Ezt mindenkinek a szemébe mondom, bármelyikőtöknek! Mert ez disznóság! Ez egyszerűen disznóság, amit csinál a másik oldal az '56-os Intézettel. Be volt ugyanis tervezve a pénz, a kulturális örökség minisztere az előző költségvetési tervezetbe betette, és akkor itt akad két vagy három kormánypárti képviselő, aki módosító indítványt adott be, és ennek következtében leszavazták.

Azt mondom, hogy azok ne beszéljenek többet '56-ról! Hallgassanak, ha ilyet csináltak! Ezt mondom most is, hogy nekem ne beszéljen '56-ról, ne papoljon, ne álljon ott a 301-es parcellánál vagy az örökláng alatt, aki ezt a támogatást nem fogja elősegíteni! Keményen kell beszélni! '56-ban is kemények voltunk, és '89 előtt is kemények voltunk! Az állampárttal is kemények voltunk! Pont veletek ne legyünk kemények?! Szóval, én egy galamblelkű ember vagyok, de amikor kiborítanak, akkor keményen beszélek.

Szégyelljék magukat azok, akik beadták ezeket a módosító indítványokat! Befejeztem. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu