BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Akik ma a sporttörvény kapcsán szólnak hozzá az iskolai testneveléshez, nyilván olyan módon elkötelezettek a testnevelés és az ép testben ép lélek szemlélete iránt, hogy valóban azt szeretnék elérni, hogy mindennapos testmozgásra és testnevelésre legyen lehetőség az iskolában és az iskola teremtse meg ennek a feltételeit.

Egyet kell értenem azonban a Pokorni miniszter úr által elmondott alapelvekkel. Ugyanis ha a délutáni szabad foglalkozáson azt mondhatjuk, hogy vajon kiszoríthat-e a testnevelés egyéb más tantárgyakat, akkor vajon nem duplán igaz-e ez a délelőtti kötelező óraszámokra? Én tehát egyetértek azzal, hogy a mindennapos testnevelést a kötelező és a nem kötelező óraszámok együttesével kell megoldani.

Bizonyos szemléletváltásra azonban mégis szükség van. Manapság az a jellemző, hogy a délutáni testnevelési foglalkozáson a kimondottan tehetségesek vesznek részt, akik adott esetben nem sportklubban végzik a külön tevékenységüket, hanem az iskola kosárlabdacsapatában vagy ügyes tornászok, és ők megkapják a lehetőséget és a testnevelő tanári támogatást.

Nagyon fontos lenne azonban, az egészség és az adott korban szükséges fejlődés érdekében, hogy megfelelő felméréseket követően - amire tudományos alapú módszerek vannak - igenis, ezeken a délutáni testnevelési órákon speciális foglalkozást kapjanak azok, akik valamilyen módon ezen a területen lemaradtak, tehát ez a külön lehetőség ne a jóknak, a legjobbaknak álljon rendelkezésre, hanem el lehessen érni a feltételekkel, az iskola és a testnevelő tanárok szemléletével, hogy azok is járjanak ezekre a foglalkozásokra, akiknek épp azért van szükségük erre, mert ők ezen a téren adott életkorban nem tehetségesek, nem ügyesek, vagy az egészségügyi (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) mutatóik kedvezőtlenek. Nekik van erre különösen szükségük.

Köszönöm a figyelmet.

Forrás: parlament.hu