DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr, a figyelmeztetését, igyekszem figyelembe venni, mivel részletes vitáról van szó, ezért a módosító indítványokról kellene szólni, s nem tudom szó nélkül megállni Hanó képviselőnek ezt az adósok börtöne című előterjesztését.

A jelenlegi hatályos jogszabályok is ismerik a csalárd csőd, tehát a csődbüntettnek a minősítését. Azt hiszem, hogy itt inkább a bizonyítási eljárást kellene... (Hanó Miklós: Egyszerűsíteni.) És akkor vannak nekünk is fenntartásaink bizonyos eljárások lefolytatását illetően az elmúlt időszakból; a parlament előtt is voltak ilyen ügyek, most is tudunk ilyen ügyeket, most is van vizsgálat. Örülnék annak, ha az igazságszolgáltatás szabad kezet kapna ezekben az ügyekben is, és mindenféle befolyástól mentesen tudna eljárni, mert bizony, amikor a milliárdokról, a tízmilliárdokról van szó, az embernek furcsa gondolatai támadnak, de nem is folytatom, mert még a végén parlamenti képviselőhöz méltatlan hipotézisekhez jutnék. Tehát a magyar jogrend ismeri ezt a dolgot, de bizony kevés olyan eljárást láttunk, amely eredményre is vezetett volna, és ilyen esetben a büntetés is meglett volna, meg esetleg az átjátszott vagyon is.

Egy dologra emlékezzünk vissza, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy itt, amikor tárgyaltuk a gazdasági törvénynek a módosítását, akkor a mezőgazdasági bizottságban erőteljesen vittük ezt a dolgot még Font Sándorral együtt: az eltiltását a vállalkozásoktól azoknak, akik ilyen ügyekben kifizetetlen tartozásokat hagytak maguk után. Ilyet ismer több európai ország, és az Egyesült Államoké a legszigorúbb: ha valakit egyszer ilyen felelőtlen gazdálkodáson értek, jóllehet nem tudták rábizonyítani a csődbüntettet, nem csukták be, de akinek ilyen csődbe ment vállalkozása volt, ahol adósok így maradtak hátra, az örök életre befejezte az ilyen jellegű vállalkozási tevékenységét az ottani jogrend szerint, pedig egy liberális ország.

Itt nem bírtuk átverni azt sem, hogy öt év. Mi öt évet hoztunk, hogy öt évig ne indíthasson hasonló vállalkozást abban az ágazatban, úgy döntött az Országgyűlés, miért ne, hát indíthat, átmegy cipőfelsőrész-készítőből tejipari vállalkozóba, és csinálhatja azt is. Tehát az első pontnál nyilvánvalóan a módosítás szükséges, itt a határidőt meg kell majd fontolni, hogy az mi legyen.

A második, amire Zsikla képviselő úr is utalt: nyilvánvaló, én is egyetértek Farkas képviselő úr módosító indítványával, miszerint konkrét elképzeléseket kell itt a kormánynak lerakni. Mi a bizottságban tettünk erre alternatív javaslatokat, a jegyzőkönyvben megkereshető, de nem akartuk megkötni a kormány kezét. Mert ezt lehet az agrárrendtartási törvényen keresztül is kezelni, illetve lehetett volna a kamarai törvényen keresztül kezelni, csak most már nincs értelme, mert a kötelező tagság megszűnt, pedig ott lehetett volna, a kamara lerendezhette volna a vertikális integráción keresztül, hogy kik kaphatnak jogosítványt a működésre, és ki nem feldolgozói vonalról, illetve az alapképzésben is; és teljes mértékben összhang van a bizottságban a vonatkozásban, hogy ez, mármint a helytállás nem állami feladat, szó se lehet arról, hogy ilyen piacgazdasági körülmények között bekövetkező csődök esetében az állam helytálljon a károsultaknál.

Itt egy közös kockázati alapról szó, akár ezt meg lehet oldani speciális biztosítási rendszerben is, termelői befizetéssel is létre lehet hozni ezt az alapot. Tehát több alternatív lehetősége is van ennek kezelésére, jogtechnikailag is van. Azt hiszem, hogy erre várja ez az országgyűlési határozat a megoldást, és ezért támogatja az SZDSZ is a Farkasék által benyújtott módosító indítványt, amely konkrét megoldási javaslatokat nyilvánvalóan már törvénytervezet vagy törvénymódosítás formájában kérjük az Országgyűlés asztalára letenni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu