DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Nagyon röviden fogok csak felszólalni, és nyilván nem fogok érinteni minden módosító javaslatot, arra való tekintettel, hogy az alkotmányügyi bizottságban lefolytatott vitában kifejtettük már álláspontunkat, továbbá koncepcionális kérdéseket érintően pedig már az általános vitában is elmondtuk azokat.

Az ajánlás 4. pontjával kapcsolatosan: a 2935/5. számú módosító indítványunkban azt javasoltuk, hogy amennyiben a gondnokság alá helyezési eljárást az arra feljogosított hozzátartozó, illetőleg más nem indítaná meg, akkor a gyámhatóságnak erre vonatkozóan kötelezettsége lenne, tehát meg kellene indítania az eljárást a hozzátartozó helyett. Ez egy nagyon helyes rendelkezés a törvényben, azonban erre nem szabott határidőt az előterjesztésében az igazságügy-miniszter. Mi azt javasoltuk, hogy ez egy 30 napos határidő legyen. Időközben a bizottsági vita során elfogadhatóvá vált egy 60 napos ésszerű intervallum, amit kapcsolódó módosító javaslat formájában be is nyújtottunk. Kérem, hogy a Ház szíveskedjék majd ezt a kapcsolódót támogatni.

Az ajánlás 20. pontja kapcsán az alkotmányügyi bizottság ülésén módosítottuk a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés feltételeivel kapcsolatos törvényi rendelkezéshez beadott módosító javaslatunkat, és akként javasoltuk szabályozni, hogy azt kell cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyeznie a bíróságnak, akinek pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt a belátási képessége tartósan és teljesen hiányzik. Ezt célszerűbbnek tartottuk a javaslatban szereplő "állandó jelleggel teljesen hiányzik" meghatározással szemben, hiszen az állandó jelleg akkor azt jelentené megítélésünk szerint, hogy egyszer és mindenkorra. A bizottság támogatta ezt a módosító indítványt. Az emberi jogi bizottság nem támogatta ugyan, de az egyharmados támogatást ott is megkapta. Kérem a tisztelt Házat, hogy majd a határozathozatalkor fontolja meg ennek a támogatását.

A 22. ponttal kapcsolatosan kapcsolódó módosító indítványt nyújtunk be ebben a nagyon fontos témakörben. Örülünk annak, hogy az egyeztetések során az Igazságügyi Minisztérium is - bár megszorítottan ugyan, de - lehetőséget lát arra, hogy a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy felülvizsgálata is megvalósítható legyen a későbbiekben során, abban az esetben, ha erről az igazságügyi orvos szakértő olyan szakértői véleményt ad, hogy nem tekinthető véglegesnek a belátási képesség hiánya. Ez egy áthidaló megoldás a mi javaslatunk és a törvénytervezet között, de úgy érzem, ezt el tudjuk fogadni, és ezért kérjük a Házat, hogy szíveskedjék ezt támogatni.

Az ajánlás 26. pontjában ugyancsak a bizottsági ülésen módosítottunk a 20. pontban már elmondottak szerint, így ezt nem kívánom megismételni.

A 27. pontban és máshol is azt javasoljuk, hogy a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezésnél a gondnokrendelés is a bíróság hatáskörébe tartozzon. Tudjuk azt, hogy ennek komoly technikai problémái vannak, mindenestre azért hívjuk fel ismételten a szíves figyelmet, mert nemcsak a TASZ, hanem többek között a "Lánc" Egészségkárosodott Emberek Szervezeteinek Szövetsége is helyeselné és jónak tartaná azt, ha a gondnokot a bíróság rendelné ki. Az írják, hogy mint az eddigiekben bebizonyosodott, a gyámhatóság által, egy gyámügyi előadó által történő rendelés visszaélésekhez vezethet, különösen az eredeti lakóhelyüktől távoli otthonba utalt, gondnokság alá helyezettek jogérvényesítését nehezítené meg. Megítélésük szerint sem jelent kellő garanciát a gondnok személyének a javaslat szerinti kijelölése. Erre való tekintettel ismételten az előterjesztő szíves figyelmébe ajánljuk ezt a problémakört.

A 29. ajánlási pontban tett módosító indítványunkat fenntartjuk, ami ugyancsak erre a témakörre vonatkozik. Nagyon röviden kívánom csak elmondani az indokainkat.

(Herényi Károlyt a jegyzői székben dr. Szabó Erika

váltja fel.)

A 35. pontban előterjesztett módosító indítványunk lényege a kettős vagy többes gondnok rendelésének nagyon ésszerű, célszerű és jó új intézményéhez kapcsolódik, ami azt jelentené, hogy a gondnokolt részére a bíróság ne kivételes jelleggel jelölhessen többes gondnokot, hanem ez általános szabályként működjön. Megítélésünk szerint ez a 19/B. § a) és b) pontjával is összhangban van, a kettő nem zárná ki egymást. Itt tudniillik a félelmünk az, hogy ha a törvénytervezetben a "kivételes" megfogalmazás szerepelne, akkor a bírói gyakorlat valóban nem alkalmazná elég gyakorisággal ezt az intézményt, holott ez egy jó intézmény. Az imént jelzett civil szervezet is igen jónak tartja magát a többes gondnoki intézményt is, így nyilván támogatja azt is, hogy ez ne egy kivételes jellegű intézkedés legyen.

(13.00)

Az ajánlás 40. pontjában szereplő módosító javaslatunkat fenntartjuk. Ez a gondnok személyére vonatkozóan állapítana meg összeférhetetlenségi szabályt, mert nagy valószínűséggel maradni fog a gyámhatóság által történt rendelés. Azonban megpróbáltuk körülírni azokat az összeférhetetlenségi okokat, amelyek éppen garanciális szempontból szükségesek ahhoz, hogy a gondnokolt érdekeit a lehető legjobban megvédjük. Olyan összefüggéseket írunk a módosító javaslatban, hogy azt a tisztelt Ház majd támogathatja a módosítókról történő szavazáskor.

A 44. ajánlási pontban szereplő módosító indítványunkat is fenntartjuk. Ennek az a lényege, hogy hosszúnak tartjuk azt a 30 napot, amit megfigyelés alatt kellene eltöltenie a gondnokoltság alá helyezendő személynek. Természetesen az egyéb törvényi lehetőségek fennállása esetén kerülne sor az intézeti megfigyelésre, azonban a 30 nap túlzottan hosszú, megítélésünk szerint a személyes szabadság indokolatlan korlátozásáról van szó, ezért kérjük a Házat, hogy támogassa ennek 8 napra való lerövidítését, annál is inkább, mert az előzményi iratok ilyenkor már rendelkezésre állnak, és tudjuk, hogy a pszichés betegekre kifejezetten rossz hatással van az intézeti elhelyezés, ha az a gyógyítása szempontjából egyébként nem szükséges.

Végezetül a 49. ajánlási pontban a hatályba léptetésre irányuló módosító javaslat szerepel. Azt támogatnánk - tekintettel arra, hogy a bíróságoknak fel kell készülni ennek a nagy jelentőségű és a Ptk. egy egész fejezetét, sőt a Pp.-t és más kapcsolódó jogszabályokat is érintő módosításokra -, hogy a hatálybalépés időpontja ne a kihirdetést követő hatodik hónap első napján, hanem sokkal precízebben körülhatárolható módon 2002. január 1-jén történjen meg. A törvény jelenlegi menetrendben történő elfogadása esetén a hat hónapos időtartam is nyilván meghosszabbodna.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

Forrás: parlament.hu