TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. Ettől tartottam én, képviselő úr, hogy e módosító javaslatból se megoldás lesz, hanem vita. Mi nem vitát szeretnénk e kérdésben, hanem megoldást, ön pedig, ha jól értem a szavait, inkább vitát szeretne.

A kormány, az előterjesztő a törvényjavaslathoz nem adhat be módosító javaslatot, képviselő úr. Ha nem érti a szavaimból azt, hogy elmondom a kormány álláspontját, hogy mit tudna támogatni, milyen módosító javaslatot, én arról nem tehetek. Tehát a lényeg az, hogy ha olyan módosító javaslat érkezik a törvénycsomaghoz, amelyet a kormány el tud fogadni, és a lényege az, amit az előbb elmondtam, akkor azt a kormány támogatni tudja. Most ne azon vitázzunk, hogy vitatkozzunk ezen, ne vitatkozzunk ezen, vagy ki nyújtja be és hogyan nyújtja be! Egy a lényeg: ezt a kérdést rendezni kell - és ebben egyetértünk -, újra kell szabályozni. A január 1-jétől hatályba lépett szabályozás egy dolgot felszínre hozott: rendezni kell ezt a kérdést.

Félreértések voltak a reprezentáció kapcsán. Most derült ki, hogy az országban mindenki - vállalkozások, önkormányzatok, alapítványok, társadalmi szervezetek - mindent a reprezentáció fogalmába értett, és mindent arra számolt el - azt is egyébként, ami nem reprezentáció volt. Tehát ez a dolog most arra jó, hogy végre egyszer s mindenkorra tényleg rendezni tudjuk ezt a reprezentációs ügyet. Mi olyan megoldásban gondolkodunk, amely egyrészt a helyzetet rendezi, másrészt pedig a most hatályos törvénnyel szemben csökkenti az adminisztrációt, ugyanakkor korlátozásokat vezet be, hiszen azt látjuk, tudjuk, hogy az elmúlt év végéig hatályban lévő szabályozás olyan kiskapukat vagy mondhatnám, nagykapukat hagyott a vállalkozások számára, amelyek azt jelentették, hogy nemcsak reprezentációs költséget számoltak el, hanem személyes (Az elnök csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) szükségletű kiadásaikat is ennek a terhére számolták el

Köszönöm szépen.

(13.00)

Forrás: parlament.hu