ATYÁNSZKY GYÖRGY (FKGP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köztudott, hogy a kormány mélyen és megingathatatlanul elkötelezte magát az európai integráció és az atlanti gondolatok mellett. Minden szükséges lépést megtett annak érdekében, hogy Magyarország ténylegesen az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagjává váljon 1999-ben, a NATO megalakulásának 50. évfordulójára. Vállalta és vállalja a tagságból fakadó valamennyi kötelezettséget, és fokozatosan meg fogja teremteni a NATO védelmi tevékenységébe történő teljes értékű bekapcsolódáshoz szükséges feltételeket a haderő polgári irányításának kialakításától a NATO-ban történő katonai együttműködési képesség megteremtéséig. Ezt programjában kellőképpen kifejezésre is juttatta. Ennek jegyében készítette elő a honvédelem átfogó stratégiai felülvizsgálatát és a haderőreformot, amelynek következetes végrehajtása sikeresen folyik.

A kormány elhatározta, hogy a haderőreform szerves részeként a sorkatonai szolgálat idejét még ebben a ciklusban hat hónapra csökkenti. Ezzel egyidejűleg átalakítja a sorkatonai, valamint a tartalékos állomány kiképzési és felkészítési rendszerét, miközben jelentősen növeli a szerződéses állomány arányát. Különösen ügyel arra, hogy a kiképzés szintjének emelésével növelje a hadsereg harckészségét, ugyanakkor összehangolja az emberi jogok és a fegyelem iránti igényt.

A napirenden szereplő törvényjavaslat feladata, hogy elfogadásával megteremtse az említett kormányzati elhatározás megvalósításának törvényi feltételeit. A benyújtott törvényjavaslat a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény, a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény és a polgári szolgálatról szóló 1997. évi XXI. törvény indokolt módosítását tartalmazza.

(16.00)

A szabályozás voltaképpen két jogintézmény érdemi módosítására, nevezetesen a sorkatonai és a tartalékos katonai szolgálat teljesítése rendjének indokolt megváltoztatására irányul. A módosító szabályok ezen kívül olyan résztémákat érintenek, amelyek feltételei vagy következményei az előző két témakör megalapozott szabályozásának vagy egyéb módon kapcsolódnak ahhoz. A továbbiakban e három szabályozási területről kívánok részletesebben szólni.

Először is: dr. Homoki János politikai államtitkár úr expozéjában alaposan megindokolta a kilenc hónapos sorkatonai szolgálati idő hat hónapra történő csökkenésének lehetőségét és szükségességét. Én mindenféle számvetés nélkül azt az ellentmondásos helyzetet szeretném aláhúzni, amely a NATO-tagságunkra is figyelemmel bekövetkezett haderőcsökkentés és a népesség általános csökkenésével együtt csökkent, mégis felhalmozódáshoz vezethető sorköteles létszám között keletkezett.

A hivatásos haderő megteremtése irányába haladó Magyar Honvédség már most sem képes változatlan szolgálati idő és szolgálati körülmények között befogadni és kiképezni a rendelkezésre álló létszámot. Ezért nemcsak kormányzati, hanem társadalmi érdek megtalálni a sorkötelesek katonai szolgálatának azt a formáját, amely még lehetővé teszi az általuk betölthető szolgálati beosztások ellátásához szükséges kiképzést és felkészítést, ugyanakkor képes a sorköteles korba lépőket - az egészségileg alkalmatlanok kivételével - maximális létszámban igénybe venni a haza szolgálatára. Olyan kiképzési rendszert kell kialakítani, amely egész embert kíván értelmes elfoglaltsághoz, képes intenzíven felkészíteni a bevonultakat a szükséges ismeretek és készségek elsajátítására, amiről leszerelés után elmondhatják a fiatalok, hogy jó mulatság, férfimunka volt. Úgy gondolom, a hat hónapos sorkatonai szolgálat rendszerének létrehozásával el lehet ezt a célt érni.

Természetesen a rövidebb sorkatonai szolgálati idő bevezetésének törvényi rögzítésén kívül számos járulékos tartozéka van. Ilyen mindenekelőtt a polgári szolgálati idő tartamának arányos csökkentése. Ilyen továbbá a kétgyermekes sorkötelesek mentesítése a sorkatonai szolgálat alól, akiket kilenc hónapos szolgálati idő helyett három hónapos szolgálati kötelezettség terhel. Nem kevésbé jelentős az a mentesítési ok, amely szerint nem kerül behívásra az a sorköteles sem, akinek testvére sorkatonai szolgálat alatt halt meg, függetlenül a szolgálati kötelmekkel való összefüggéstől.

A szolgálati idő csökkenéséhez igazodóan módosulnak a sorkatonák kötelezettségeit és jogosultságait érintő olyan szabályok is, amelyek időtartamhoz kötődnek. A javaslat 29-39. §-ai a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvénynek azokat a rendelkezéseit módosítják, amelyek a sorkatonai szolgálat kilenc hónapos időtartamával arányosan állapítanak meg különböző jogosultságokat és kötelezettségeket a sorkatonák számára - indokolt ezek mértékét is a hat hónapos szolgálati idővel arányosan megállapítani. Az e körbe tartozó alábbi szabályozási tárgyakat érintő módosítás: a rendfokozatban való előléptetés várakozásai, a rendfokozatban való visszavetés, a vezénylés, az alap-, a pót-, a jutalom-, a rendkívüli és betegszabadság, a betegség miatti szolgálatmentesség, az egyéb szolgálatmentesség, például az érdekvédelmi tisztségviselői elfoglaltság, a fogságfenyítés, a kimaradás, az eltávozás megvonásának időtartama és mértéke.

Másodsorban: a szabályozás másik kiemelt témaköre a tartalékos katonai szolgálat teljesítése rendjének megváltoztatása. Ezt az indokolja, hogy a szövetségi rendszerben külföldön teljesítendő tartalékos katonai szolgálatra a hadkötelesek nem kötelezhetők, a tartalékosok nélkül viszont ezek az úgynevezett missziók nem teljesíthetők, mert a szerződéses állomány feltöltöttsége ezt nem teszi lehetővé. Ezért a tartalékos hadkötelesek mellett indokolt létrehozni egy új tartalékos állomány kategóriát, az önkéntes tartalékosokét. A tartalékos állomány ennél fogva megoszlik a hadköteles és önkéntes állománycsoportra. Az önkéntes tartalékos állománycsoport sajátos szerződéses jogviszonyba kerül a honvédséggel, amelynek más a tartalma a tényleges tartalékos katonai szolgálat idejére, és megint más a tényleges katonai szolgálaton kívüli tartalékos állományba tartozás idejére.

A katonai szolgálat idején a hivatásos állományba tartozókhoz hasonlóan az önkéntes tartalékos is szerződésben vállalt szolgálati kötelezettségét a beosztási, rendfokozati illetmény és a megfelelő pótlékok ellenében teljesíti, míg leszerelés után a tartalékos állományban ugyancsak szerződésben kikötött járandóság ellenében készenlétben áll meghatározott időszakonként katonai szolgálat teljesítésére. Az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők jogállása lényegében megegyezik a tartósan szerződéses katonai szolgálatot teljesítők jogállásával, ezért indokolt a törvényben kimondani, hogy mint sajátos szerződéses katonai szolgálatot teljesítőkre, a szerződéses katonákra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ugyanakkor felhatalmazást kell adni a honvédelmi miniszternek, hogy az önkéntes tartalékosokra vonatkozó indokolt speciális szabályokat - főleg a tartalékos katonai szolgálaton kívüli időszakra - rendeletben állapítsa meg.

A mozgósítási rendszer megváltoztatásával összhangban a tartalékos állomány kategóriák változásán felül megváltozik a tartalékképzési és tartalékgazdálkodási rendszer is - a módosítások ezt a változást is megalapozzák. A javaslat az új követelményeknek megfelelően meghatározza a tartalékos katonai szolgálat célját, hasonló módon határozza meg a tartalékosok katonai szolgálatra való behívásának jogcímeit is, és mindkét kategóriára vonatkozik. A mozgósítási szükségletek függvényében 120 napra csökkenti a hadköteles, a tartalékos és a póttartalékos katonai szolgálat összidőtartamát három, együttes időtartamát hat, a sor- és tartalékos katonai szolgálat együttes időtartamát pedig kilenc hónapra. Pontosítja továbbá a tartalékos katonai szolgálatra történő behívás alóli mentesítés eseteit, végül a hadkötelezettség felső korhatárát elérőkkel kapcsolatos eljárás rendjét.

Harmadszor: az elmondottakkal összefüggésben indokolt módosítani a honvédelmi törvénynek több olyan részletszabályát, amely a sor- és tartalékos szolgálat rendjének változtatásával kapcsolatos, vagy amely félreérthetősége miatt pontosításra szorul. E körbe tartoznak a következők:

az önkormányzatok, elsősorban a polgármesteri hivatalok és a rendőrség mozgósítással összefüggő feladatainak csökkentése, a mozgósított tartalékos hadkötelesek gyülekezésével és csapathoz történő szállításával kapcsolatos feladatok megszüntetése által - ez az 1. §;

a honvédelmi célból igénybe vehető nemzetgazdasági, technikai eszközök, berendezések birtokosai kötelezettségeinek enyhítése a részükre kiadott átadási parancsok visszavonásával, a tartalékos hadkötelesekre háruló mozgósítási kötelezettségek csökkentése a náluk lévő bevonási parancsok bevonásával - a 40. § (1) bekezdésében;

a tárgyévben katonai nyilvántartásba-vételre kerülő sorkötelesek összeírási adatai átadási időpontjának előrehozása - ez a 6. §-ban van;

a sorkötelesekről nyilvántartható adatszolgáltatás rendjével kapcsolatos korrekciók a 7-10. §-ig;

a sorozóbizottság elnökének kijelölése, személye rendfokozati állománycsoportba tartozásának és a sorozóbizottság összetételének korrekciója a 12. §-ban;

az első fokú sorozóbizottság határozata elleni fellebbezés elbírálásában a másodfokú sorozóbizottság, illetve az MH Egészségügyi Alkalmassági Vizsgáló Intézet hatáskörének egyértelművé tétele a 13. §-ban;

a sorkatonai szolgálat elhalasztására és félbeszakítására vonatkozó eljárás pontosítása a 16-21. §-ig;

a fegyver nélküli és a polgári szolgálat engedélyezésére vonatkozó eljárás pontosítása a 22. és a 23. §-ban.

(16.10)

Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy az általam említett három szabályozási kört érintő módosító szabályok megfelelő jogi alapot fognak képezni az átalakított haderő sor- és tartalékos katonai szolgálati rendjének a kor követelményei szerinti átalakításához.

Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, vitassák meg és fogadják el a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a Kisgazdapárt és a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu