DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A képviselő úr által feltett kérdésnek az ad aktualitást, hogy az ammóniumnitrát-műtrágya ára az elmúlt év januárjához képest ez évben 44 százalékkal emelkedett. Az interpellációban feltett három kérdés több minisztérium illetékességébe tartozik. Válaszomban a három tárca állásfoglalását együttesen adom meg.

A magyar kormány az Európai Unióval társulási megállapodást, az EFTA-val, a CEFTA tagállamaival és még néhány állammal - például Lettország, Litvánia, Észtország, Izrael s a többi - szabadkereskedelmi megállapodást kötött. Ezek alapján 2001. január 1-jétől több mezőgazdasági termék vámmentesen importálható. Ez vonatkozik a keleti piacok - mint Csehország, Szlovákia, Románia - nagy részéből importált műtrágyára is.

Tény, hogy a műtrágyagyártók érdekében a Gazdasági Minisztérium a Pénzügyminisztériummal, a Külügyminisztériummal és a Gazdasági Versenyhivatallal egyetértésben 1999. január 1-jétől 2002. december 31-éig terjedő időszakra évenkénti felülvizsgálattal 5200 forint/tonna összegű vámpótlékot állapított meg az Oroszországból és Ukrajnából származó műtrágyára. A hatályban lévő vámpótlék mértéke azonban csak a hazai termelő belföldi értékesítési áráig emeli az import műtrágya árát, és kizárólag a késztermékekre vonatkozik. A vámpótlék bevezetését az tette szükségessé, hogy a nevezett országokban a műtrágyák gyártásának legfontosabb alapanyagát jelentő földgáz ára mélyen a világpiaci ár alatt van.

A hazai műtrágyapiacot érintő más korlátozás nincs. Az ipar szerkezeti és tulajdonosi átalakulása következtében hazánkban csak egyetlen ammóniumnitrátot gyártó vállalkozás maradt meg, a Nitrogénművek Rt. Fontos nemzetgazdasági érdeknek tartjuk, hogy a termelés itt fennmaradjon.

Az agrárgazdaság költségvetési támogatásának összege az 1998. évihez képest mintegy 70 százalékkal, 191 milliárd forintra növekedett a 2001. évre. Ezen belül már a '99. év óta működtetjük az agrártámogatások között a minőségi termelést szolgáló fejezetet, melyben a mezőgazdasági termelők műtrágya- és minőségi vetőmagellátásának támogatása is szerepel. Így például a 2000. évben az állam azonnali készfizető kezessége mellett a gazdák 100 százalékos kamattámogatást kaptak a műtrágya vásárlásához. Ez a két hazai műtrágyagyár termékeiből támogatás keretében kiszállított mintegy 50 ezer tonna foszfor- és káliumtartalmú műtrágyára vonatkozik, melynek összege, hiteligénye 2,2 milliárd forint volt. Ennek a támogatási rendszernek köszönhetően a magyar mezőgazdaság műtrágya-felhasználása vegyes hatóanyagban számítva az 1997. évi 285 ezer tonnáról '99-re 346 ezer tonnára nőtt, ami 21,4 százalékos növekedésnek felel meg.

Ezek az adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca mindent megtett annak érdekében, hogy a szakmailag indokolt műtrágyát egyre nagyobb arányban meg tudják vásárolni a mezőgazdasági termelők.

Az elmúlt időszakban Magyarországon kenyérgond nem volt és nem is várható. Jelentős kenyérgabona-mennyiséget exportál az ország. Az elmúlt év őszén jó minőségben mintegy 1,2 millió hektár őszi búzát vetettek el a termelők. Az áttelelés jó volt, a feltrágyázási munkákat a gazdaságok elvégezték, ezt mutatja a határ képe is. A műtrágyahiány a munkák végzését nem akadályozta, így az említett területen nagy biztonsággal előállítható az ország kenyere.

Köszönöm a figyelmet. Kérem a képviselő urat válaszom elfogadására. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu