BÚSI LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! A konzuli védelemről szóló törvényjavaslat általános vitáját követően beadott módosító indítványok - szám szerint 14 darab - is azt tükrözik, hogy a törvényjavaslat szövege a képviselők között javarészt egyetértésre talált. A módosító indítványok nem irányulnak arra, hogy a törvényjavaslat egészét, szellemiségét vagy a szabályozni kívánt kérdéseket alapvetően megváltoztassuk.

A nemzetközi jog konzuli védelemre vonatkozó szabályai szerint az államok konzuli képviseleteik és konzuli feladatokat ellátó diplomáciai képviseleteik útján, a fogadó állam központi és helyi hatóságainál felléphetnek a küldő állambeli honfitársaik, természetes és jogi személyeik érdekeinek védelmére, a nemzetközi jog által megengedett keretek között.

(0.40)

A magyar állampolgárok és jogi személyek védelmével összefüggő eljárásban a Külügyminisztérium és az irányítása alatt álló diplomáciai és konzuli képviseletek szoros együttműködést valósítanak meg. A törvényjavaslat egészében rendelkezik a konzuli szolgálatról mint a konzuli védelem ellátásának szervezeti keretéről. Törvényi szintű szabályozása Magyarországon nem volt eddig a konzuli védelemnek. Különböző rendelkezések vonatkoztak e kérdéskörre.

Az állampolgárok számára alapvető fontosságú, hogy megismerhessék a magyar diplomáciai és konzuli képviseletek címét, elérhetőségük adatait, változásaikat, konzuli jogosítványait. A törvényjavaslat nagyon helyesen előírja, hogy a külképviseletek adatairól, ezek változásairól tájékoztatót kell adni. Az alkotmány a nemzetközi joggal összhangban a konzuli védelemhez való jogot a magyar állampolgár számára biztosítja. Tekintettel arra, hogy a magyar állampolgárság a külföldön letelepedett magyar állampolgárok leszármazottaira időbeli korlát nélkül átszáll, egyre nő azon állampolgárok száma, akik kettős vagy többes állampolgársággal rendelkeznek. A törvény ezért rendezi az ő konzuli védelemükre vonatkozó szabályokat is.

A hazatéréshez való jog a magyar állampolgár alkotmányos alapjoga, amelynek egyetlen feltétele a magyar állampolgárság. A módosító indítványok egy része e témakörrel foglalkozik részletesebben. Az alapjog gyakorlása nehézségekbe ütközhet: okmányok, anyagi eszközök elvesztése, megsemmisülése, bűncselekmény áldozatává válás. Ha a konzuli szolgálat ilyen esetről tudomást szerez, segítséget, támogatást, tanácsot nyújt a mielőbbi hazatéréshez. Amennyiben a hazatérés anyagi feltételei hiányoznak, a konzuli szolgálat segítséget nyújt más anyagi hozzáféréshez, de ha más megoldás nincs, konzuli kölcsön formájában, amelynek nem feltétele a szociális rászorultság, a hazajutást támogatja.

Mind a kormánypárti, mind pedig az ellenzéki képviselők különbözőképpen látták e megoldások véghezvitelét. Van azonban olyan módosító indítvány, amely a kölcsön visszafizetésével kapcsolatban - a külügyminiszteri elbírálás - a kölcsön visszafizetésének elengedéséről támogatandó módosító indítványként konszenzusos alapon megszületett a bizottsági ülésen.

Nagyon röviden összegezve, a külügyi bizottság ülésén 14 módosító indítványból 4 elfogadását a bizottság tagjainak nagy többsége támogatta. Négy indítványt - amelyre a későbbiekben rá is térünk - olyan megítéléssel látott el, hogy kapcsolódó módosító indítványként, apró kiegészítéssel elfogadhatónak látja. Az elutasítandó indítványokban mind megfogalmazásbeli, mind pedig alapvetően a konzuli feladatokat ellátó személyek felkészültségét, illetve törvényi kereteik behatárolása szempontjából teszi függővé.

Ezek után úgy gondoljuk - személy szerint én is -, hogy a törvényjavaslat, illetve módosító indítványokkal való kiegészítésének semmiféle olyan akadálya nem lesz, amely a konzuli védelemről szóló törvény elfogadását hátráltatná.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Forrás: parlament.hu