KÉKKŐI ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a lehetőséget, hogy a területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről szóló jelentés általános vitájához hozzászólhatok.

Munkánk pozitív minősítését jelenti, hogy a jelentést megtárgyaló kilenc bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta az előterjesztésünket. A vitában hozzászóló képviselők többsége is elismerően szólt magáról a jelentésről, de a mögötte lévő munkáról is. Tapasztalatom szerint ritka az olyan napirend az Országgyűlés bizottságaiban és az Országgyűlésben is, amellyel kapcsolatban a tisztelt ellenzéki képviselők is elismerik a kormány munkáját. A mostani vitát ilyen ritka alkalomnak tekintem. Számomra ez azt jelenti, hogy a jelentésünkben sikerült reálisan összefoglalnunk a területfejlesztés elért eredményeit, és kritikusan számot adni arról, hol vannak még elmaradásaink.

Ezúton is szeretném megköszönni a társtárcák, a kutatóműhelyek, a szakértők közreműködését a jelentés összeállításában. Nagyon fontosnak tartom, hogy az Országgyűlés előtt rendszeresen beszámoljon a kormány az egyes területeken elért eredményekről, a törvényekben, országgyűlési határozatokban előírt feladatok végrehajtásáról.

Tájékoztatni szeretném az Országgyűlést, hogy már készítjük az agrárgazdaság 2000. évi eredményéről szóló jelentésünket, elkészült és a közeljövőben a kormányhoz benyújtjuk a régiók, a megyék és a kistérségek társadalmi, gazdasági és infrastrukturális térbeli kapcsolatrendszereinek alakulásáról, valamint a régiók lehatárolásának vizsgálatáról szóló jelentést. Ez utóbbit terveink szerint a közeljövőben benyújtjuk az Országgyűléshez is.

A jelentés az elmúlt évtized történéseit, eredményeit mutatja be. Meg szeretném ragadni a lehetőséget, hogy hozzászólásomban a polgári kormány intézkedéseiről, valamint a közeljövő feladatairól tájékoztassam önöket. A kormányprogram a kormányzati filozófia egészét érintő, átfogó feladatként határozza meg a területfejlesztési politikát, amelyet a területi egyenlőtlenségek mérséklését szolgáló, a gazdasági növekedés egyik motorját jelentő, célokat és eszközöket összehangoló gazdaságpolitikának tart. E felfogásnak megfelelően az elmúlt két évben jelentős változás történt a területfejlesztés intézmény- és eszközrendszerében.

A területfejlesztési törvény 1999. évi módosítása alapján megalakultak a tervezési-statisztikai régióknak megfelelően a regionális fejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik, ezzel a magyar területfejlesztési intézményrendszer azonossá vált az Európai Unióban működő rendszerekkel. Megnyílt a régiókat képviselő iroda Brüsszelben, továbbfejlődtek a Phare által támogatott regionális, valamint határ menti együttműködési programok, megkezdődött és összehangoltan folyik a régiók tervezése, a stratégiai és operatív programok kidolgozása. A megindult folyamatot segíti központi és regionális szinten a tervezési egységek létszámának növelése és megerősítése. Nőtt a területfejlesztést közvetlenül szolgáló állami források összege, jelentősen megemelkedtek a területfejlesztést közvetlenül, illetve közvetve szolgáló nemzetközi támogatások, területfejlesztési Phare-programok, előcsatlakozási alapok.

Folytatódott jelentősen nagyobb többlettámogatással a legkedvezőtlenebb helyzetű megyék támogatása. A költségvetési törvény alapján öt megye - Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg - 2001-ben 10,3 milliárd forint, 2002-ben 11,3 milliárd forint többlettámogatásról dönthet, amelynek több mint egyharmadát az FVM adja.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás keretében sikeres átvilágítási fordulók voltak. A tárgyalásokon és az évenkénti országjelentésekben az Európai Bizottság elismerte a magyar regionális politikában történő előrehaladást. A kormány átnyújtotta a magyar tárgyalási pozíciót, amely lehetővé tette a regionális politika fejezet megnyitását a 2000. április 6-i főtárgyalói fordulón.

(19.50)

A Phare 2000 programhoz kapcsolódóan elkészült és az EU által elfogadásra került az előzetes nemzeti fejlesztési terv. A három, Phare által is támogatott régió mellett a további négy régió felkészülését a kormány azonos nagyságrendű forrásokkal segíti. Erre a közelmúltban az önök által elfogadott határozat teremtette meg a lehetőséget.

Néhány bizottsági ülésen a hozzászólók a benyújtott határozati javaslattal kapcsolatban fogalmaztak meg kritikai észrevételeket, természetesen a mai nap folyamán is. A területfejlesztés célját, feladatait az Országgyűlés részletesen meghatározta a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben, valamint az országos területfejlesztési koncepcióról szóló 35/1998. számú OGY-határozatban. Úgy ítélem meg, hogy újabb részletes feladatmeghatározás nem indokolt.

Szükségesnek tartom viszont, hogy az Országgyűlés meghatározza azokat a főbb intézkedéseket, amelyek biztosítják a regionális programok Európai Bizottság által történő elfogadásának feltételeit, az Európai Unió támogatásainak elnyeréséhez szükséges magyar társfinanszírozást a költségvetés tervezése során. Mindezek egy tervszerű, tudatos munka lépései, amelyek alapvető elveket határoznak meg a kormány számára. Azzal, hogy a határozati javaslatban benyújtandó jelentés időtávjának négy évre való növelését kezdeményezzük, nem szándékoztunk korlátozni az Országgyűlés ellenőrző tevékenységét. Azt kívánjuk elérni ezzel a módosítással, hogy a következő jelentésben a hosszabb időtáv miatt valóban érdemi változásokról számolhassunk be.

Tisztelt Országgyűlés! A közeljövőben alapvető feladat a tervezés, valamint a területfejlesztés intézményrendszerének megerősítése, a monitoring- és ellenőrzési rendszer EU-konform átalakítása és a fokozatos áttérés a programfinanszírozásra. E feladatok megvalósítása során el kell érni, hogy az Európai Unió szolidaritásra épülő politikáját követve a területfejlesztési politikában a társadalmi-gazdasági kohézió megteremtése, a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek és térségek felzárkóztatása még hangsúlyosabban jelenjen meg. A tervezés területén a csatlakozásig indokolt elkészíteni az ország gazdasági-társadalmi tervét. E tervbe kell illeszteni az Európai Unió által támogatható nemzeti fejlesztési tervet, amelyben viszonylag kevés, de a társadalomra és a gazdaságra alapvető befolyást gyakorló ágazati prioritások mellett meg kell jelenni az ország területfejlesztési tervének, valamint a hét tervezési-statisztikai régió stratégiai és operatív programjainak.

Középtávon a területfejlesztési munka elsősorban a programok, tervek megvalósítására, figyelemmel kísérésére, pénzügyi ellenőrzésére irányul, amely mellett az időszak második felében a következő tervezési ciklus előkészítése lesz a meghatározó. A regionális szintű területfejlesztési intézményrendszer megerősítése lehetőséget ad az állami támogatások, az EU-források decentralizálásához, a programfinanszírozás kiteljesítéséhez, a kistérségek közötti különbségeket mérséklő regionális felzárkóztatási programok hatásának felerősítéséhez és gyorsításához. A régiók súlyának növekedése nem sérti a megyék funkcióit a települések és kistérségek közötti felzárkóztatásban, a decentralizált állami források felhasználásában és a helyi gazdaságfejlesztésben betöltött szerepének gyakorlásában. Ebben a rendszerben szükséges a kistérségek szerepének növelése, az állami támogatások összehangolt és koncentrált allokálása, a kistérségi önszerveződések ösztönzése.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu