DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Képviselőtársaim! Abban a minőségemben kértem szót, hogy az ebben a témakörben a gyógyszertári tulajdonviszonyokat befolyásoló módosító csomag harmadik típusának az egyik szerzője vagyok a Magyar Szocialista Párt képviseletében.

Sok a közös gondolat a tekintetben, amit a kormánypárti képviselőtársaim már elmondtak. Én mégis onnan közelíteném meg a kérdést, hogy 1994-ben egy kompromisszum eredményeként született meg az a döntés az emlékezetes, a közforgalmi gyógyszertárak magánosítását előkészítő 1994. évi LIV. törvénnyel, hogy betéti társaság működtethet gyógyszertárat, amelynek beltagjai csak gyógyszerészek lehetnek, és az ő együttes tulajdoni részesedésük meg kell hogy haladja a 25 százalékot. Abban az időszakban azt kellett mérlegelni az akkori képviselőknek, hogy a gyógyszerészek képesek-e saját vagyonukból a privatizáció során a gyógyszertárakat megvásárolni, és lényegében egy ennél magasabb arány előírása a realitásokkal nem lett volna szinkronban.

Az elmúlt hét év alatt azonban a gyógyszerészek számára egyértelművé vált, hogy egyrészt a gyógyszerész felelősségével, a személyi joggal rendelkező gyógyszerész felelősségével nem áll arányban a tulajdoni hányad, másrészt a betéti társaságok kültagjai között megjelentek olyan befektetők, amelyek elkezdték diktálni a működés során meghozandó döntéseket - és nem mindig a gyógyszerellátás biztonsága érdekében.

Ezért én azt gondolom, hogy támogathatjuk - és az európai uniós csatlakozás követelményeivel sincs ellentétben, és erről beszéltek a képviselőtársaim - mindazokat a törekvéseket, hogy hosszú távon a gyógyszerészi függetlenség erősödjön, váljék dominánssá.

Arról is kell szólni, hogy a gyógyszerészek törekvéseit alátámasztja az az alkotmánybírósági döntés, amely az 1994. évi LIV. törvény vállalkozói szabadságot korlátozó rendelkezéseit alkotmányosnak ítélte, és reggel egy televíziós műsorban Csáky András képviselőtársammal beszéltünk arról, hogy van ilyen alkotmánybírósági döntés, de ő nem találta meg a jogtárban. Nos, azóta kiderült (Dr. Csáky András: Rájöttünk.), hogy ez egy érdekes dolog volt, mert a Magyar Közlönyben valamilyen oknál fogva nem hirdették ki ezt az alkotmánybírósági határozatot, de az alkotmánybírósági tárban megtalálható, tehát van és létezik ilyen - én is utánanéztem. Az Alkotmánybíróság is egyértelműen rögzítette, elvetve ezeket az indítványokat, hogy a törvényhozó nem piaci elvek szerint működő gyógyszerellátást alakított ki, és ezért a patikák működtetésére vonatkozó és nemcsak piaci elvekre épülő korlátozó rendelkezések alátámaszthatók alkotmányos indokokkal.

Tehát e tekintetben én azt gondolom, hogy nem megalapozottak ezek a már itt-ott olvasható alkotmányjogi ellenvetések.

(21.40)

Én is azt szeretném mondani a mi - Schvarcz Tibor, Szabó Sándorné és Vojnik Mária képviselőtársaimmal együtt az ajánlás 13. pontjában jegyzett - javaslatunkkal kapcsolatban, hogy ez egy olyan megoldást kínál, amely Csáky képviselőtársunk javaslatához képest erősebb tulajdonosi pozíciókat kínálna, pontosan annak megfelelően, amiről a Fidesz képviselője is beszélt, hogy a jövőben csak természetes személyek lehessenek a tulajdonosai a gyógyszertárnak beltagként és kültagként egyaránt.

Nem ismétlem az érveket, csak annyit tennék hozzá, hogy mi úgy gondoljuk, a javaslatok kidolgozásakor és majdani megvalósításakor figyelembe kell venni a jelenlegi tulajdonosok alkotmányos érdekeit is, és ezért tízéves türelmi időt javasoltunk az új rendelkezéseknek történő megfelelésre; arról nem beszélve, hogy a gyógyszerészeket is olyan pozícióba kell hozni, hogy legyen arra lehetőségük, hogy ezt a többlet tulajdoni hányadot meg tudják vásárolni. E tekintetben a helyzet nem túlságosan megnyugtató, hiszen Csáky képviselőtársam utolsó mondatában felvetette a hitelkonstrukció szükségességét. Én ahhoz szerényen csak azt teszem hozzá, hogy pillanatnyilag - figyelembe véve a gyógyszer-finanszírozási helyzetet, figyelembe véve az árrésügyeket, az árrés leértékelődését - nem a legjobban alakul a gyógyszertárak jövedelmezősége, vagy legalábbis az ország jelentős részén ez így van, és a kis patikák tekintetében egyértelműen így van. Tehát azt gondoljuk, hogy indokolt egy hosszabb türelmi időt beiktatni a törvénybe. Természetesen az időközben létesítendő gyógyszertárak és az újonnan kiadandó személyi jogok esetén már induláskor teljesíteni kellene az új feltételeket.

Tehát úgy ítéljük meg, hogy a Szocialista Párt javaslatai több biztosítékot adnának a gyógyszerészeknek, az összeférhetetlenségi szabályok tekintetében is markánsabbak. Több kiskaput látunk Csáky képviselőtársunk javaslatában. Anélkül, hogy a részleteket illetően vitába bocsátkoznánk, nem elég egy bizonyos csoportot kizárni, ezek nagyon könnyen kijátszhatók, és talán jó lenne nem megvárni, amíg aztán ki fog derülni, hogy valóban kijátszhatók. Azt gondolom, hogy e tekintetben indokolt erősebb garanciákat betenni a törvénybe, és remélem, hogy megfelelő kapcsolódó módosító indítványok segítségével megteremthetők azok a változatok, amelyek az ellátás biztonságát szolgálják, kellő átmenetet adnak, és a magyar gyógyszerészek számára is elfogadhatók.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu