DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az agrárium jövője szempontjából meghatározó jelentőségű a Nemzeti Földalap átalakítása és társadalmi ellenőrzés melletti működtetése. Az Országgyűlés által elfogadott kormányprogram ezért foglalkozik kiemelt helyen a termőföld-tulajdonlás, illetve -használat kérdéseivel. Programunkban azt ígértük, hogy kialakítjuk a birtokpolitikai elveit, és meghatározzuk végrehajtásának jogi, intézményi hátterét. Ígértük továbbá, hogy az átalakított Nemzeti Földalapot társadalmi ellenőrzés mellett működtetjük. Az Országgyűlés ellenőrző szerepét kívánjuk erősíteni azáltal, hogy a kormány a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter útján évente köteles beszámolni a törvényhozásnak a Nemzeti Földalap tevékenységéről, a földbirtok-politikai irányelvek érvényesüléséről és a kapcsolódó vagyonkezelői tevékenységről.

A törvénymódosítás készítése során arra törekedtünk, hogy a gazdaságpolitikai célokkal összhangban a ténylegesen mezőgazdasági termelést folytatók, a családi gazdálkodók tulajdonszerzési, illetve földhasználati többletjogosítványait biztosítsuk. A javaslat az egyes gazdálkodási formák alkotmányellenesnek minősülő megkülönböztetését megszünteti, a kedvezmények körét a ténylegesen kedvezményezett kör tekintetében viszont bővíti.

A Nemzeti Földalap a jövőben, a már meglévő feladatainak ellátásán túlmenően elsősorban szolgálja az állami termőföld- és erdővagyon egységes kezelését, elősegíti a birtokrendezéssel kapcsolatos feladatokat, amelyek révén esetenkénti földcserék biztosítása lehetővé válik, a szétaprózott földrészletekből az eredményes gazdálkodáshoz szükséges, megfelelő méretű birtoktestek alakulhatnak ki. Biztosítja továbbá az állattenyésztő telepek működését támogató önkéntes földcserékhez szükséges termőföldet is. A javaslat lehetőséget teremt a nyugdíjas földtulajdonosok számára, hogy termőföldtulajdonukat a mai piaci földárakhoz képest kedvezőbb feltételek mellett életjáradékra váltsák. Lehetőséget ad a szociális földprogram kidolgozására és megvalósítására is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hangsúlyoznom kell továbbá, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek kiemelt szerepet töltenek be a birtokrendezés folyamatában is. Ha minden állami föld gyorsan eladásra került volna - mint ahogy a Fidesz-kormány tervezte -, Magyarországon birtokrendezést sem lehetne végrehajtani. Az állami erdővagyonnak a földalapba történő bevonásával az úgynevezett tartamos erdőgazdálkodás feltételeit kívánjuk megteremteni. A javaslat szerint annak érdekében, hogy a termőföldnek mint nemzeti kincsnek a hasznosítása minél szélesebb nemzeti egyetértésen alapuljon, a földbirtok-politikai irányelveket az Országgyűlés határozatban fogja elfogadni. Azáltal, hogy az eddigi kormányhatározattal szemben magasabb szintű jogszabályban rögzítjük a termőfölddel kapcsolatos legjelentősebb elveinket, hangsúlyozni szeretnénk a földdel kapcsolatos döntéseink súlyát.

A Nemzeti Földalap vagyonkezelési feladatait - az eddiginél áttekinthetőbb és ellenőrizhetőbb vagyongazdálkodás érdekében - a jelenlegi közhasznú társasági szervezeti forma helyett a jövőben önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv fogja ellátni. Ez a nemzeti földalapkezelő szervezet lesz, amelynek dolgozói a javaslat szerint köztisztviselőknek fognak minősülni. Az új szervezet magában foglalja a jogelőd Magyar Nemzeti Földalap Közhasznú Társaság, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság ez irányú feladatait, továbbá magában foglalja - a védett területek kivételével - a termőföld vagyonkezelését végző más szervezeti egységek munkáját is. Tehát egy lényegesen racionálisabb vagyonkezelést tesz lehetővé. Költségvetését el kell különíteni a vagyonkezeléssel, illetve termőföldvásárlással és az értékesítéssel kapcsolatos feladatokra biztosított célelőirányzattól. A vagyonkezeléssel, valamint a birtokpolitika érvényesítésével kapcsolatos feladatok végrehajtásának egységessége érdekében ki kell építeni az újonnan felállítandó intézmény területi szintű feladatait végző szervezeti egységeket is, amelyek a minisztérium megyei intézményeibe fognak beépülni.

Tisztelt Ház! A Nemzeti Földalap tevékenységének átláthatóságát a kibővített, öttagú ellenőrző bizottság létrehozásával kívánjuk elérni. Ez hivatott megteremteni a társadalmi ellenőrzést. Az ellenőrző testület tagjait az érintett érdekképviseletek javaslata alapján az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága választja meg. Az ellenőrző bizottság maga választja meg elnökét, és elfogadott ügyrend szerint működik. A bizottsági tagok jogosultak a nemzeti földalapkezelő szervezet alkalmazottaitól tájékoztatást kérni, a vagyon hasznosításával összefüggő minden iratba betekinteni. A törvényjavaslat rögzíti az összeférhetetlenség szabályait is.

(10.10)

Az előterjesztés az állami tulajdonban lévő termőföld értékesítésekor, illetve haszonbérbe adásakor a településen mezőgazdasági termelést végzőknek véleményezési, illetve javaslattételi jogot biztosít. A legalább háromtagú helyi, úgynevezett birtokhasznosítási tanács tagjait a földtulajdonosok és gazdálkodók köréből kell kiválasztani. A tanács működéséhez szükséges költségek fedezetét a nemzeti földalapkezelő szervezet költségvetése fogja biztosítani. A Nemzeti Földalaphoz tartozó vagyonra mint a kincstári vagyon részére, azokban az esetekben, amelyekre e törvény nem tartalmaz eltérő rendelkezést, az államháztartási törvény előírásait kell alkalmazni.

A javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a nyugdíjas földtulajdonosok a termőföldet a Nemzeti Földalap javára úgy ajánlhassák fel, hogy ellenértékként vételár helyett életjáradékot kapjanak. A járulékfizetés ellenében történő termőföldvásárlás részletes szabályozására törvényi felhatalmazás alapján kormányrendeletben kerül sor. A javaslat a Nemzeti Földalap vagyoni körébe vonja a már bekerült területeken túl a tartós állami tulajdonú erdőgazdasági részvénytársaságok vagyonkezelésébe adott erdőterületek mellett a mezőgazdasági termelést szolgáló vagy ahhoz szükséges, művelés alól kivett ingatlanokat is.

A javaslat a jogutódlást is rendezi, a nemzeti földalapkezelő szervezet a jogok és kötelezettségek tekintetében tehát jogutódja a Magyar Nemzeti Földalap Közhasznú Társaságnak. A Nemzeti Földalap vagyoni körébe kerül be a jelzálogbanki hitelezés fedezetéül szolgáló olyan termőföld is, amely után az adós a hiteleit nem tudta megfizetni, és ezért a Nemzeti Földalap lesz a tulajdonosa. A javaslat más költségvetési szervek által használt termőföldekkel is kiegészíti és pontosítja a Nemzeti Földalap vagyonát. A törvényjavaslat ténylegesen garanciát nyújt arra, hogy az állami tulajdonban lévő termőföld ténylegesen a földbirtok-politikai irányelvekben, illetve a termőföldtörvényben foglaltak szerinti kedvezményezetti kör részére kerüljön értékesítésre vagy haszonbérbe adásra.

A versenytárgyalásos rendszer helyett új szemléletű, tisztább pályázati rendszert alakítunk ki. Ennek értelmében az állami tulajdonban lévő termőföld értékesítésekor, illetve haszonbérbe adásakor, a helyi társadalmi kontroll erősítése érdekében a pályázatok elbírálásába véleményezési jogkörrel bevonja a birtokhasznosítási tanácsokat is. Ezen túlmenően a javaslat a nyilvánosság biztosítása céljából az állami tulajdonban lévő termőföld értékesítésével, illetve haszonbérbe adásával kapcsolatos legfontosabb adatokat közérdekű információnak minősíti. A pályázati felhívást a nemzeti földalapkezelő szervezet hivatali helyiségében, internetes honlapján és a földrészlet fekvése szerinti települési önkormányzatnál legalább harminc napra hirdetmény formájában kell közzétenni. A pályázati felhívás kiírásának és elbírálásának részletes szabályait a nemzeti földalapkezelő szervezet által kiadott, a miniszter által ellenőrző bizottság véleményének figyelembevételével jóváhagyott szabályzat fogja meghatározni.

A javaslat átmeneti rendelkezésként mondja, hogy a Magyar Nemzeti Földalap Közhasznú Társaság által a termőföld hasznosítására tett intézkedésekre a korábbi rendelkezéseket kell alkalmazni. A törvénymódosítási javaslattal tehát a következő átfogó célokat kívánjuk szolgálni: a magyarországi termőföldvagyon rendeltetésszerű hasznosításának elősegítését, a földből élők és a földet használók támogatását, végső cél a magyar termőföld megőrzése, az abból élők megélhetésének biztosítása.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvényt módosító törvényjavaslat 2. §-ának (2) bekezdése értelmében a földbirtok-politika irányelveit, eltérően a korábbiaktól, országgyűlési határozat állapítja meg. Az elvek tartalmazzák mindazon, a föld birtoklásával, használatával, a földdel való tartós gazdálkodás általános szabályaival kapcsolatos elvárásokat, amelyek részben a Nemzeti Földalapról szóló törvény végrehajtása során alkalmazandók. Az irányelvek országgyűlési határozatban történő megfogalmazásának célja, hogy a lehető legmagasabb szinten határozza meg és kérje számon az ezen területen alkalmazandó előírásokat és az annak végrehajtása során született gyakorlati intézkedéseket. Alapvető cél, hogy a földbirtok-politikai irányelvek garanciát biztosítsanak arra nézve, hogy a nemzeti földvagyon hasznosítása a mezőgazdasági termelésnek, a környezetvédelemnek, a területfejlesztési és nemzetgazdasági érdekek összhangjának feleljen meg.

Az irányelvek további célja, hogy a tényleges földhasználók helyzetét hosszú távon stabilizálja, gazdálkodásukat elősegítse úgy, hogy emellett a családi gazdaságok se kerüljenek hátrányos helyzetbe, sőt erősödjenek, nemcsak szomszédként, de tényleges használóként is előnyt élvezzenek. A célok között meg kell említeni a földpiac élénkítésének, a racionális tulajdonosi és bérleti rendszer kialakításának elősegítésére irányuló határozott szándékot is.

A földbirtok-politika részletes irányelvei keretében 22 célirány került kijelölésre, amelyek közül külön említést érdemel még az állattenyésztő telepek működtetése, az ültetvények létrehozásához szükséges termőföldterület megszerzésének, továbbá a versenyképes birtokméret kialakításának elősegítése is. Ez utóbbi nemcsak a gazdálkodás jövedelmezőségének feltételeit teremti meg, hanem a várt európai uniós támogatások igénybevételének feltételeit is.

Az irányelvekre vonatkozó határozati javaslat második fejezete keretjelleggel rögzíti a Nemzeti Földalap vagyonkezelésével és hasznosításával kapcsolatos szempontrendszert. Iránymutatást ad a törvényjavaslat szerinti testületek, jelesül a Nemzeti Földalap ellenőrző bizottsága, a helyi birtokhasznosítási tanácsok tevékenységéhez is. Az irányelvek egy értékrendet adnak, amely a végrehajtás során a helyi adottságoknak, a termelő, gazdálkodó ember szempontjainak megfelelően kellő rugalmassággal alkalmazható.

Kérem a képviselőtársaimat, az ellenzéki padsorokban ülőket is, hogy véleményükkel, jobbító javaslataikkal segítsék elő olyan jogszabályok kialakítását, amelyek lehetővé teszik a mezőgazdaság termelőalapjainak összerendezését, a mezőgazdaságból élő emberek boldogulását.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu