FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én hozzászólásra jelentkeztem, de itt annyi kétperces van, hogy nem is tudom, melyik végéről kezdjem. Azt hittem, hogy a sorrendiséget betartva majd az államháztartási törvénnyel érdemes kezdeni, de a vita most mégiscsak a jövedéki törvény körül forog.

A jövedéki törvénynek három súlyponti kérdése van, és ahogy itt a teremben szétnézek, Kerényi Jánoson és jómagamon kívül jelenleg nem látok olyat, aki annak idején teljes mélységében foglalkozott volna a borra vonatkozó jövedéki törvénnyel. Egyébként még Karakas János volt az, de ő most sajnálatos módon nincs itt, akivel tényleg a szakmai szempontok alapos figyelembevételével próbáltuk meg ezt a helyzetet - a politikától mentesítve - megtárgyalni.

A jövedéki törvény és a beadott módosító indítványok sora is, az enyéim is, de itt bármelyiket említhetem képviselőtársaim részéről is, valóban egyrészt a vendéglátóhelyek ellenőrzését szolgálja a napi zárás kapcsán, habár ez minden jövedéki termékre kiterjedne; ezt azért tartom elméletileg elfogadhatónak, mert így nincs diszkriminálva, hogy ez csak a borra vonatkozna, mint az előző időszakban volt, hiszen a nagy kérdést az vetette fel, hogy a sör mint konkurens termék akkor miért nincs napi zárás alá téve. Vendéglátós ismerőseim, sőt családtag is van, kerek perec elmondták: annyi sört lehet ma venni számla nélkül, amennyit akarnak, pedig jövedéki termék a sör. Ugyanez van sajnálatos módon a zugpálinka esetében, ami közismerten a VPOP és a Szeszipari Szövetség legnagyobb ellenfele; azt állítják, hogy a kedvezményes adókulcsú vagy zugfőző helyeken lefőzött pálinka egyszerűen bekerül a végeladó helyekre.

Ez lehet elméleti vita, hogy így történik-e vagy sem, én csak azt mondom, hogy a bort ne helyezzük alárendelt szerepbe a többi szeszesipari termékkel szemben, tehát az vonatkozzon rá is, mint a többire. Hogy ebben aztán a napi mérték, a heti vagy egyáltalán melyik legyen, az megint lehet szakmai vita vagy az ellenőrző szervek tapasztalatainak a vitája, hogy mit tartanának helyesnek; tény az, hogy a 2000. augusztus-decemberi időszakban a valódi számlás bor forgalma nagyon megnőtt, nagyon örültek az akkori becsületes termelők ennek a forgalomnövekedésnek. Hogy ennek az volt-e az oka, hogy a napi zárás is kikényszerítette, hogy valódi, számlázott bort vegyenek a végeladók, mondom, ez megint lehet elemzésre váró vita, de általános álláspontként merem azt leszögezni, hogy egyenrangú partnerként kell kezelni a jövedéki termék szempontjából a bort, a sört és a szeszesipari termékeket.

A másik nagyon nagy kérdés: az egyszerűsítések, amivel a magam részéről teljes egészében egyetértenék, aztán a végén annullálom ezt az egészet, megmondom, hogy miért. A szőlőtermelőknek gyakorlatilag semmilyen kötöttsége nincs most, az önök módosításával; én egyetértek, nem kell már a 40 kilométeren túli szállításkor sem a borkísérő okmányt kitölteni. És még további egyszerűsítések vannak, például az egyszerűsített adóraktárra - itt jön az első veszélyforrás: az egyszerűsített adóraktárakban folyik ma a legtöbb illegális borkiszerelés, -előállítás és ennek a forgalmazása. Hozzáteszem, nem általánosan a becsületes termelőkről beszélek, akiknek jogos érdeke lenne, hogy ne negyedévente legyen elszámolási kötelezettség, hanem csak szüret előtt, szüret után, és évente egyszer legyen adóelszámolás; de ugyanez a törvény fog vonatkozni azokra, akik már azt lesik, hogy milyen nagykapu nyílik még meg az eddigi kiskapuk mellett, sajnálatos módon. Akik viszont erre spekulálnak, ők örömmel fogják várni, hogy ami az egyszerűsített adóraktárban a becsületes termelőnek nagyon nagy kedvezmény, nekik óriási örömöt fog okozni. Ez az egyik veszélyforrása a jövedéki törvény mostani módosításának, tehát mint mondtam, az egyszerűsített adóraktári problémakör.

A másik pedig a zárjegy, amiről itt is többen beszéltek. Kerényi János summázta ezt a leglényegesebben: véleményünk szerint óriási veszélyt rejt magában a zárjegy eltörlése. Az egész jövedéki törvény, annak a végrehajtása és ellenőrizhetősége a zárjegyre alapult. Ma, ha a VPOP-t megkérdezik, pontosan ki tudják mutatni, hogy Magyarországon mennyi számlás bor, milyen kiszerelésben, hogyan került forgalomba, hiszen csak a zárjegyek mennyiségét kell összesíteni. Soha nem volt ilyen adminisztrációs és statisztikai adatgyűjtési lehetőség, mint most a zárjegyek kapcsán. Ha ez sajnálatos módon eltűnik - és nem látjuk a törvényben, hogy milyen további, ezt kiváltó ellenőrző intézkedésekről gondoskodott a kormány -, ez magyarul azt jelenti, hogy innentől kezdve, uraim, szabad a gazda; az egyszerűsített adóraktárban évente egyszer, esetleg kétszer lesz, előre bejelentett módon, az VPOP-nak ellenőrzése, miközben a zárjegy, még akkor is, ha hamis zárjegyeket lehet ma hozni Szerbiából, ez is közismert dolog, de akkor is komoly kontroll volt, számonkérhető volt, és ezáltal büntethető volt. Ezt mi most felszabadítjuk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), ezáltal értelmét veszítette a jövedéki törvény a borra vonatkozóan.

Ha ez így el lesz fogadva, a Magyar Demokrata Fórum kezdeményezni fogja a jövedéki törvény visszavonását a borra vonatkozóan, mert ennek nincs értelme innentől kezdve.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu