LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! A zárszámadás vitájában kevés szó esett a turizmusról, amely pedig a Széchenyi-terv egyik alappillére és a gazdaságfejlesztés egyik alapja. Meg kell említeni, hogy ebbe az ágazatba a kormányzat 2001-ben sokkal több pénzt fektetett be, mint az előző kormányzatok hosszú éveken, évtizedeken keresztül. Lehet, hogy önök közül is emlékeznek még rá sokan, hiszen többen is képviselők voltak akkor, amikor ez az ágazat 1992-ben 200 millió forintos állami támogatást kapott. Az 1994-98 közötti kormányzat alatt 1998 végére közel 6,5 milliárd dolláros állami támogatásban részesült az idegenforgalom. Lehet, hogy rossz szó a “támogatásö, mert az idegenforgalom hosszú évek óta nettó befizetője a magyar gazdaságnak, és a tavalyi év turisztikai aktívuma olyan mértéket ért el, ami fedezte Magyarország energiaimportját. Nagy dolog, hogy egy ilyen kis országban a turizmus ilyen hatalmas eredményt tud elérni.

Azért lényeges a 2001-es esztendő, mert ez volt az az év, amikor a kormány előterjesztése alapján úgy szavaztunk a költségvetésről, hogy ebbe az ágazatba az államnak még több pénzt kellene beinvesztálnia ahhoz, hogy a következő években egy megfelelő koncepció mentén ez busásan megtérüljön a magyar nemzetgazdaságnak. De miért is jelentős ez? Sokat beszélgettünk a parlamenten belül, bizottsági üléseken is arról, hogy Magyarországnak ez az ágazata abszolút nem használja ki a meglévő adottságait. Mint tudjuk, Magyarország fekvése nagyon jó, vannak olyan természeti kincseink, amelyek nemcsak Európában, hanem a világon is szinte egyedülállóak - itt elsősorban a termálvízkincsünkre gondolok -, de az épített környezetünk, a műemlékeink, a kultúránk is egyedülálló Európában.

Miért mondom ezt? Azért, mert például a szomszédos Ausztriában az egy turista által elköltött pénz az ötszöröse annak, mint amennyit hazánkban költenek el. Hogy miért költenek az Ausztriába látogatók ötször többet, mint nálunk, annak igazából az az oka, hogy ők az elmúlt években, évtizedekben komoly tőkét fektettek be ebbe az ágazatba, amelynek a többszörös nyereségét az ott élő emberek ugyanúgy élvezik, mint maga az állam. Nekünk is tudomásul kell vennünk, hogy sok éven át kell hasonló összegeket befektetni ebbe az ágazatba ahhoz, hogy egyáltalán megközelíthessük a szomszédos Ausztriát.

2000-ben, amikor a költségvetés készült, döntött úgy az Orbán Viktor által vezetett kormány, hogy a következő évektől egy tízéves fejlesztési terv mentén komolyan összegeket fordítunk turisztikai fejlesztésekre. Így tudtuk elérni azt, hogy 1998-hoz képest - amikor 6,5 milliárd forintot fektetett az állam az idegenforgalomba - 2001-ben már 24,8 milliárd forintot fogadott el a parlament a költségvetésben erre a célra. Ennek az összegnek a jelentős része a Széchenyi-terv keretében kiírt pályázatokon lett befektetve, amelynek nagy része az egészségturisztikai pályázatokban kiírt gyógyfürdők, gyógyfürdőkhöz kapcsolódó szállodák építésére fordítódott.

Miért jelentős ez? Azért jelentős, mert a statisztikai adatokat nézve kiderül, hogy az idei gyenge idegenforgalmi szezonban egyedül a gyógyfürdők és a gyógyszállók forgalma növekedett dinamikusan. A gyógyszállók forgalma több mint 50 százalékkal nőtt az elmúlt időszakban az előző évekhez képest. Tehát azt lehet mondani, hogy ez nagyon jó befektetés, hiszen az emberek az egészségükre egyre többet költenek, és nemcsak a betegek, akiket az orvosok rendelnek be egy-egy gyógykúrára, hanem a fiatalabb generáció is a wellnesz és a fitnesz irányában nagyon sok pénzt költ el egy-egy üdülőközpontban, gyógyfürdőhelyen.

Másrészt elmondanám, hogy milyen lényeges a kongresszusi turizmus fejlesztése is, hiszen az ide látogatók közül az egyik legtöbbet költők ebbe a szférába tartoznak, valamint a nagy hagyományokkal rendelkező lovas turizmus fejlesztése. Ezenkívül a műemlékek, várak, kastélyok, műemlék templomok fejlesztésére költött komoly forrásokat az állam. Tavaly csak marketingre 6,5 milliárd forintot költöttünk el, ami véleményem szerint hasznos befektetés volt, még annak ellenére is, hogy az idei idegenforgalmi szezon nem hozta a várt eredményt, de ez az egész világra jellemző, még az olyan nagyhatalomnak számító országokra is, mint Olaszország vagy Franciaország.

Nagyon fontos, hogy amikor a Széchenyi-terv megjelent 2001 elején, mivel kevés pályázat érkezett be, az első negyedévet figyelembe véve sokan azt gondolták, hogy Magyarországon a vállalkozások nincsenek felkészülve ilyen befektetési, támogatási összegek felvételére. De az év végére kiderült, hogy már tavaly több mint tízezer pályázat érkezett be, ami azt bizonyítja, hogy Magyarországon igenis van megfelelő magántőke, van vállalkozói kedv, vannak ötletek és gondolatok, amelyek hasznosak ahhoz, hogy egy bizonyos szintű állami befektetés, állami támogatás mellett nagyon jó beruházások szülessenek. Több példát is lehetne mondani, egy-kettőt meg is említenék. Például Hajdúszoboszlón - amelyik városra nem lehet azt mondani, hogy fideszes - egy nagyon jó akvaparkot létesítettek, amelynek a megnyitása után a vendégszám is dinamikusan nőtt, és a bevétel is megduplázódott. Úgy gondoljuk, hogy ezek a beruházások nem voltak haszontalanok, hiszen forgalomnövekedést és nagyon komoly bevételnövekedést jelentenek. A több mint tízezer pályázat jelentős része kis- és középvállalkozások fejlesztésére is szolgált, hiszen a pénz jelentős része vendéglátóhelyek, panziók, kisebb hotelek építésére és egyéb más, az előbb felsorolt ágazatokba való befektetésre költődött el.

Az elmúlt időben is sok kritika érte a pályázati rendszert azért, mert nem elég nyílt, nem elég nyilvános. Én nem tudom, ki az, aki ennél nyíltabban tudná ezt kitalálni, hiszen minden egyes információ elérhető volt az interneten, a szakmai újságokban megjelentek a pályázatok, a pályázati feltételek, a regionális szervezeteknél is meg lehetett kapni a pályázatokat, illetve a bírálatok és a döntések után is olvasni lehetett az interneten vagy a szakmai újságokban, hogy kik nyertek, illetve kik nem nyertek.

Azt hiszem, hogy a pályázatok nyíltsága és nyilvánossága megfelelő volt. Erre az előző ciklusban bizottsági ülésen is hangsúlyt helyezett az idegenforgalmi bizottság ellenőrző albizottságának az elnöke, a szocialista párti Takács Imre képviselőtársunk.

(21.10)

Ő is nyilvánosságra hozta a bizottsági ülésen és a szakmai sajtó felé is, hogy korrekt eljárással történtek a pályáztatások a Széchenyi-terv turisztikai pályázatain belül.

Miért is jelentős ez az idegenforgalmi befektetése az államnak? Hiszen az idegenforgalom nemcsak arról szól, hogy szálloda, vendéglátás meg fürdőzés; igen komoly szerepe van a vidékfejlesztésben, a vidék megtartó képességének az erősítésében, és ami nagyon fontos, hogy akár belföldi, akár külföldi látogatók érkeznek egy adott területre, azok ott vásárolnak ajándékot, különféle eszközöket, ott étkeznek, az élelmiszert ott vásárolják meg, tehát hazai terméket, hazai szolgáltatást tudunk eladni, mindenféle szállítási, esetleg vámilletékek felszámolása nélkül.

Én úgy gondolom, hogy a Széchenyi-terv turisztikai részéről azért volt fontos beszélni, mert ebben az évben is nagyon komoly összeg fordítódott ennek az ágazatnak a fejlesztésére, hasonló korrekt eljárással, mint az elmúlt időszakban (Az elnök jelzi az idő leteltét.), hasonló prioritások mellett, és bízunk benne, hogy a következő években a mostani kormányzat is folytatja ezt a folyamatot.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu